Változtatnál a magyarországi közoktatási rendszeren (középiskola)?

Azért kérdezem, mert sem a politikában, sem a pénzügyekben, sem egészség megőrzésben, sem idegen nyelvismeretben,

sem a logikus gondolkodásban, sem a kritikai gondolkodásban,

sem a gyereknevelésben, sem a konfliktuskezelésben,

sem az igényes életvitelben, sem az önfejlesztésben, sem az élethosszig tartó tanulásban, sem abban, hogyan kell vállalkozást működtetni vagy érdeket képviselni a munkáltatokkal szemben nem remekel a lakosság x része.

2-es. Igaz.

Miért nem tanítják meg a fiatalokat kérdezni és kutatni, információkat összehasonlítani, szelektálni?

“Semmi értelme megkövetelni annak az ismeretét, hogy pontosan mikor kötötték a Breszt-litovszki békét, viszont a hatásairól mindenkinek tudnia kéne.”

Jó gondolat! Köszönöm!

A történelmet miért nem a jelen életünk felöl oktatják (hiszen ebben élünk, erről van fogalmunk), majd visszafelé haladva az időben, összehasonlításokat kellene végezni mint

- aránytalanságok,

- bűnök,

- bűnszövetkezetek,

- célok,

- csoportok,

- egyének,

- érdekcsoportok,

- érdekek,

- érdekellentétek,

- értékek,

- feszültségek,

- holdudvarok,

- intézmények,

- klientúrák,

- klikkek,

- korlátok,

- lehetőségek,

- lobby-k,

- műveltségi viszonyok,

- osztályok,

- összefonódások,

- pártok,

- rétegek,

- szervezetek,

- szövetségek,

- törekvések,

- pénzügyi és gazdasági szereplők stb.

Végül ezekből következtetéseket levonni a jelenlegi politikai, gazdasági, oktatási, egészségügyi, kulturális, vallási helyzetre.

Vagy a hatalmon lévők annyira féltik a hatalmukat, hogy nem akarják, hogy a nép okosabb legyen mint “ők”?

Miért nem tanítják meg gondolkodni a fiatalokat?

Példa:

Osborn–Panes-féle kreatív problémamegoldási eljárás

1. A ténymegállapítás során egyrészt számba vesszük azokat a problémával kapcsolatos tényeket, amelyeket már tudunk, másrészt megszerezzük azokat az adatokat, amelyek egyáltalán fellelhetők, és mindezt a lehető legrövidebb idő alatt. Ebben a lépésben a problémát úgy fogjuk fel, mint egy zavaros helyzetet, amiben rendet kell teremteni.

2. A problémameghatározás a probléma jól körülírt módon való megfogalmazását jelenti. Ehhez rendszerint a „Hogyan tudnék...” kezdetű kérdést alkalmazzuk, amivel a probléma pontosítására késztetjük magunkat. A probléma- meghatározás szakaszában a fő problémát részproblémákra bontjuk. Ez hozzásegít bennünket ahhoz, hogy újrafogalmazzuk vagy szűkítsük a problémát. Példa: Egy apa először így határozta meg a problémáját: „Hogyan tudnék segíteni a fiamnak a házi feladata elkészítésében?” Később, miután eltűnődött a részproblémákon, az eredeti kérdésfelvetést így módosította: „Hogyan tudnék több időt együtt tölteni a fiammal?”

3. Az ötletkeresés szakaszában a hangsúly azon van, hogy minél több ötlet szülessen. Erre a leggyakrabban használt módszer a csoportos ötletbörze, aminek a lényege, hogy a résztvevők elengedik a fantáziájukat, és minden ötletet kimondanak, ami csak az eszükbe jut. Mivel nem a minőségi, hanem a mennyiségi ötlettermelés a fontos, itt az ítéletalkotásnak nincs helye.

4. A megoldás megtalálása során az ötletkeresés szakaszában született ötletek közül kiválasztjuk azokat, amelyek a legnagyobb valószínűséggel hozzásegítenek bennünket a probléma megoldásához. Először felállítjuk az alternatívák értékelésére szolgáló kritériumokat, majd végig megyünk az összes alternatíván. Olykor a kritériumokat súlyozzuk is. Azt is megtehetjük, hogy készítünk egy táblázatot, aminek az oszlopfejeire felírjuk a kritériumokat, a sorokba az alternatívákat, a cellákba pedig plusz vagy mínusz jeleket teszünk aszerint, hogy az adott ötlet megfelel-e az egyes kritériumoknak, vagy nem.

5. Az utolsó lépés a megoldás elfogadtatása, illetve cselekvési terv kidolgozása. Ilyenkor át kell gondolni, hogy kik azok, akik feltehetően elfogadják a megoldást, kik, akik vélhetően elutasítják, és ennek figyelembevételével felkészülünk a megvalósításra.

Miért nincs politika tantárgy?

Miért nem oktatják a politikusok felé a kiválasztási rendszert mint

- pszichológiai vizsgálat hazugságvizsgálóval,

- diploma és nyelvvizsga revízió,

- átláthatósági vizsgálat a párt működésénél (ideológia, ügynökakták, támogatók nevei és támogatási összegek, célok stb.),

- a választási program közlésekor pontos módszertan (hogyan?) és a ráfordítások összegének közlése,

- gyerekeknek oktatni a demokratikus gondolkodás jellemzőit,

- érdekérvényesítést stb.?

8-as.

Attól még lehet róla beszélni, hátha érdekli a - keveseket is.

Mert tény, sokan látják, hogy kritikán aluli a közoktatás színvonala, de mégsem tudják szavakba önteni a megoldást.