Ha a kovetkezo 100 ev folyaman megfelezodne az atlageletkor, az milyen hatassal lenne a tarsadalomra, civilizacionkra?

Nyilván alacsonyabb életkornál a kulturális színvonal is erősen visszaesne, hisz manapság kb. 40-re készül el egy igazi csúcsértelmiségi!

Az életkor növekedése éppen ellenkező hatást váltana ki.

Egyik oldalról biztosan lenne némi visszaesés, hiszen a modern társadalomban a felnőtté válás nagyon kitolódott(és ez egyáltalán nem a modern generáció hibája, hanem szimplán ilyen a társadalom felépítése). Mire eljut valaki olyan szintre, hogy vitte valamire, már el is indult a fizikai öregedés folyamatában. És mivel ebben az elképzelt valóságban az emberek hamar feldobják a talpuk, a társadalom nem funkcionál jól.

Ellentétben viszont megoldódna az elöregedett társadalom problémája, az eltartók vs eltartottak arány kedvezőbb lenne a jelenleginél.

Az átlagéletkor többféleképpen is csökkenhet, de azt jelzi, hogy kevés az öreg, és sok a fiatal. Egy ilyen változás esetén kevésbé lenne értékes az emberélet, hiszen ha meghalnak néhányan, attól még maradnak elegen. Népességrobbanás esetén lehet ilyet látni, ami gazdasági nehézségekhez, háborúkhoz vezet. Várhatóan megnő a munkanélküliség, különösen a fiataloknál.

A várható élettartam mást jelent. A történelem nagy részében sokkal alacsonyabb volt, mint ma; ennek nem az volt az oka, hogy hullottak a negyvenesek, hanem hogy sok csecsemő meghalt, és hatvanon túl a többi emberre is a halál várt. Korai keresztség a hívő családokban; a gyerek létezésének hivatalos elismerése hetekkel vagy hónapokkal később. A nyugdíj problémáját ez nem oldaná meg - csak, ha továbbra is 65 év a korhatár. Viszont akkor elcsalják a nyugdíjjárulékot, mi már úgysem érjük meg a nyugdíjat felkiáltással.

Más a helyzet, ha nem a csecsemőhalálozás nő meg, hanem a negyvenesek halnak meg valami miatt. Ekkor nagyon nehéz helyzetbe kerül a társadalom, úgyhogy igyekeznie kell megoldani a problémát (talán járvány van). Addig is: lazábban csatolt képzés, ami azt jelenti, hogy csökken a mindenki által megismerendő anyag. Specialisták képzése generalisták helyett; az átképzés emiatt nehezebb, de amúgy is rövid lenne a karrier az új szakmában. Vagy megszűnne a nyugdíj, vagy pedig korán nyugdíjaznák az embereket, hogy legyen még pár évük.

Ha a születéskor várható élettartam esne a felére, az nem azt jelenti, hogy általában a harmincas éveikben halnak meg az emberek, ilyen a történelem során soha nem volt. Amikor 30-40 év volt az átlag, akkor is veszélyeztetett korban haltak meg a legtöbben: 15 alatt és 50-60 fölött. (Úgy is, hogy ebbe az átlagba a csecsemőhalandóságot [1 év alatt] egyébként nem számolják bele.)

Csak olyan sci-fi esetekben halnának az emberek általában (nem átlagban!) 35-40 körül, ha elterjedne valami nagyon speciális kiirthatatlan kórokozó, vagy mondjuk mindenki súlyos krónikus mérgezésben élne valami környezeti katasztrófa miatt.

A várható élettartam kétszeresére nő: a következmények attól is függnek, hogy mennyire tudják egészségben tartani az embereket. Hiszen, ha nem nagyon, akkor menne a szóháború a nyugdíj körül, mire az állam megunná, pénzt vonna ki az egészségügyből, kezelhető szintre rövidítve a várható élettartamot.

Ha az egészségen is lényegesen sikerülne javítani, és sok évet tölthetnek egészségben az emberek, és az az utolsó évtizedekben kezdene hanyatlani, akkor felemelnék a nyugdíjkorhatárt. Az orvosok nagy becsben lennének tartva, különösen az évszázados praxissal bírók. Az emberek láthatnák az ükunokáikat is. Viszont a fiatalok nehezen rúgnának labdába, mert nekik még nincs évtizedes tapasztalatuk; tehát megnőne a fiatalkori munkanélküliség. Azonban nekik van valamijük, ami az időseknek nincs: termékenységük.