Mária Terézia a legjobb uralkodók közé sorolható a magyar történelemben?

# 7

IDÉZLEK: "Az iskolai tananyagok a "történelmet" erősen leegyszerűsítve, inkább propagandát, mint tudományt tanítanak."

A magyar történészek véleménye Mária Teréziáról és a Habsburgokról ÁLTALÁBAN sokkal pozitívabb, mint az az iskolai tananyagban szerepel.

# 10

IDÉZLEK: "A mádéfalvi vérengzésnek is volt hatása a demográfiára is, elkezdődött a székelyek elvándorlása."

Nem volt komolyan vehető demogárfiai hatása, tekintve, hogy a székelységnek csak jelentéktelen része menekült át Moldvába, a már régebb óta ott élő, magyar csángókhoz.

# 4

IDÉZLEK: "Ő rendelte Madéfalvi vérengzést."

A székelyek megtagadták a katonai szolgálatot. Ez minden korabeli fejlett európai államban nyílt lázadásnak minősült, amiért általában halálbüntetés járt.

Amikor az erdélyiek Mátyás király ellen lázadtak fel, "Mátyás az igazságos" példátlanul kemény megtorlással válaszolt: elevenen megnyúzással, élve tüzes fogókkal széttépetéssel, kínhalállal.

Vagyis a korábbi magyar királyok pontosan ugyanazt tették volna, amit Mária Terézia, katonai erővel, brutális példastatuálással leverik a mozgalmat, ahogy Mátyás király is tette.

"korlátozta a magyarok visszatelepülését"

Honnan települtek volna vissza?

# 2 # 6 # 8 # 10

A történészek megítélése szerint Mária Terézia uralkodása alatt óriási gazdasági, társadalmi, kulturális és demográfiai fellendülés ment végbe Magyarországon.

Mária Terézia tudatosan igyekezett javítani az alattvalói, a társadalom alsóbb osztályai helyzetét. Ennek érdekében komoly, átgondolt reformokat hajtott végre.

Többen felvetették az ipar problémáját, a 18. században Magyarországon egyáltalán nem voltak meg az iparfejlődés feltételei:

1.) Nem volt erős polgárság, igen alacsony fokú volt az urbanizáció. Polgárság, polgárosodás nélkül nincs ipar.

2.) Nem volt tőke. Tőke nélkül sincs komoly ipar.

3.) Magyarország a korabeli iparfejlődéshez szükséges nyersanyagokban is relatíve szegény volt, például a Habsburg Monarchia ipari központjához, Csehországhoz képest.

Vagyis Magyarországon a 18. századi iparosodás alapfeltételei hiányoztak.

A kettős vámhatár kapcsán diszkréten megjegyezném, hogy a többi korabeli európai állam esetében is létezett ilyen, például a Francia Királyság szintén rendelkezett belső vámhatárokkal. A magyar nemesség kivonta magát a közteherviselésből, nem volt hajlandó adót fizetni, ezért Mária Terézia kénytelen volt belső vámok kivetésével bevételhez juttatni az államkincstárát. Megjegyzem a Habsburg Monarchia többi tartományának nemessége, kivétel nélkül adózott, csak a magyar nemesség nem volt erre hajlandó. a magyar nemesség arra hivatkozva utasította el az adózást, hogy "vérével adózik", védi a hazát, csakhogy a nemesi felkelés harcértéke verte a nullát a 18. században, amikor az európai nagyhatalmak már több százezres létszámú, sorozott, reguláris hadseregekkel rendelkeztek.

Reális történészi értékelés Mária Teréziáról Kosáry Domokos (1913-2007), a neves történész, az MTA elnöke Újjáépítés és polgárosodás 1711-1867 című műve:

[link]

"Magyarország a korabeli iparfejlődéshez szükséges nyersanyagokban is relatíve szegény volt, például a Habsburg Monarchia ipari központjához, Csehországhoz képest"

És akkor az 1800-as évek végén elfoglaltuk Csehországot, vagy a szénben és vasércben meg rézben gazdag Bergengóciát, és emiatt valósulhatott meg a Ganzban sok minden, Kandó vasútja, stb.

# 17

Talán nem ártana figyelembe venni, hogy a 19. század végén alapvetően más gazdasági, társadalmi és technológiai viszonyok uralkodtak, mint a 18. század derekán, Mária Terézia alatt.

1.) A 19. században komoly polgárosodás és urbanizáció ment végbe Magyarországon, ilyen a 18. században azonban még nem volt. Tehát a 19. században már megteremtődött a magyarországi iparosítás egyik alapfeltétele, a polgárosodás, amely még a 18. században hiányzott. A magyarországi reformkor kiemelt célja éppen a polgárosodás, melynek alapját csak az 1848-as forradalom és az 1848-as áprilisi törvények teremtik meg.

2.) A 19. századi magyar iparfejlesztést, komolyabb hazai tőke hiányában alapvetően külföldi, német, osztrák, belga tőke révén finanszírozták. Csakhogy a 18. században még nem létezett európai szinten olyan nemzetközi tőkepiac, amely külföldi államok iparfejlesztését beruházóként megfinanszírozta volna, ez csak a 19. század második felétől jelent meg. Tehát a 19. század második felében, az 1867-es kiegyezés után, hazai tőke hiányában külföldi működőtőke bevonásával sikerült megoldani a 18. század másik, iparfejlesztést gátoló problémáját, a krónikus tőkehiányt.

3.) A 18. században még nem létezett vasút, azaz olyan közlekedési infrastruktúra, amely a Magyarországról az iparfejlesztéshez szükséges nyersanyagokat könnyen, gyorsan, olcsón és nagy mennyiségben tudta volna szállítani. A 19. század végére a nagy sűrűségű vasúthálózat kiépülésével azonban már létrejött ez a közlekedési infrastruktúra.

4.) Magyarország nehézipara még 1914-ben is relatíve fejletlennek és gyengének számított a cseh nehéziparhoz képest, mert Magyarország adottságai e téren gyengék voltak (kevés vasércünk és feketekőszenünk volt). Az európai nehézipari élvonalhoz (német, brit, belga, cseh) Magyarországé ekkor is erősen másodvonalbelinek számított.

5.) Magyarország a 19. század végén, 1914 előtt nem a vas- és acéliparban, hanem az elektromos iparban, a vegyiparban és a malomiparban teljesített nemzetközi szinten kiemelkedően.

# 17

Bocs, egy szó kimaradt.

3.) A 18. században még nem létezett vasút, azaz olyan közlekedési infrastruktúra, amely a Magyarországról HIÁNYZÓ, az iparfejlesztéshez szükséges nyersanyagokat könnyen, gyorsan, olcsón és nagy mennyiségben tudta volna szállítani. A 19. század végére a nagy sűrűségű vasúthálózat kiépülésével azonban már létrejött ez a közlekedési infrastruktúra.