II. József volt az egyik legjobb magyar király? Vagy legalábbis a Habsburgok közül?

Nem tennék olyan kijelentést, hogy a legjobb Habsburg magyar király volt, ugyanis a magyar érdek nála sem volt szempont, az intézkedései mind birodalmi Habsburg érdekek mentén történtek.

Igen, voltak előre mutató, pozitívan megítélhető döntései mint pl az állam és az egyház szétválasztása, az állam eltávolítása a politikától, amit a pápa akarata ellenére is sikeresen koordinált, és ennek része a szabadabb vallásgyakorlást biztosító türelmi rendelete, de a magyar pálos rend felszámolása, vagyonának elkobzása is.

A jobbágyok jóléte sem érdekelte, az is önös érdekből történt, hogy a jobbágyok lázongásait a magyar nemesség ellenében kihasználva a nemességet tudta még inkább kordában tartani.

A türelmi rendeletének hozadéka lett az ortodox vallás erősítése is, és amikor Erdélyben román lázadás tört ki magyar nemesi kúriákat fosztogattak, a király a megtorlást megakadályozta, védelmébe vette a lázadókat. A jobbágyság intézményét valóban eltörölte, de annak gyakorlati haszna nem sok volt a magyarság szempontjából, ellenben további betelepülésekre ösztönözte a románokat, szlávokat, és az ő uralkodása alatt történik jelentős számú sváb betelepítése is.

II. József, ugyanúgy, mint a többi Habsburg uralkodó, birodalomban gondolkozott, abban a tekintetben sikeres, de a birodalom keretein belül élő magyar nemzet érdekei számára sem voltak szempontok a döntéseiben.

Nem arról van szó, hogy bármelyik királyunk tudatosan kormányozta volna évszázadokkal korábban a birodalmat az első világháború felé, ami trianonhoz vezetett, egyszerűen annyival lehet összegezni, hogy a birodalom érdekei többnyire nem estek egybe a magyarság érdekeivel , és az egy Habsburgot kb annyira érdekelte, mint a csehek, vagy a lengyelek boldogsága a birodalomban

Az ilyen kérdések nemzetközileg is megfigyelhetőek, hogy az emberek kérdeznek bizonyos uralkodókra, hogy milyen király volt. Ez érthető is. Gyakori válasz szerint ez csak szubjektív megítélés kérdése és a történész is elfogult, ami részben persze igaz is, de... De el szokták vinni ezt egy olyan relativizálásban, hogy hát "minden történész ember és az is csak egy nézőpont", mintha ne lehetne érvényes megállapításokat tenni, hogy milyen volt ténylegesen egy-egy uralkodó. Nyilvánvalóan lehet.

Általában két szélsőségben nézik az ilyen kérdéseket, hogy van a jó király és a rossz király. Amire természetesen vannak példák. Viszont vannak még változatok. Voltak uralkodók akik a kettő között voltak, csináltak jó és ártalmas dolgokat is. Voltak akiket nem is nagyon érdekelt az uralkodás, persze a hatalmat és luxust azért meg akarták tartani, de inkább a pompa érdekelte őket. Aztán voltak akik dinasztikusak voltak, míg mások csak magukkal törődtek ahogy tudtak. Az ilyenekről kevés szó esik a tankönyvekben és nem igazán jól kivehetőek, hogy ki, mit, miért is csinált.

A tankönyvekben a pozitív és negatív szereplők meg nagyon össze vannak keverve és a negatív szereplők pozitívnak vannak beállítva. Miközben hősök maradnak észrevétlenek a történelem (és történelmünk) rejtekeiben. Ezt érdemes szem előtt tartani, hogy bizony a szokásos változattól nagyban eltér a valós történelem.

Idemásolok egy kis idézetet a felhozott Mária Terézia és II. József kapcsán kimaradt részekről, na meg nyilván a magyar vonatkozásokról (!) az általános hiányosságok bepótláshoz. Az oldal német nyelvű és a Habsburgokkal foglalkozik (és elérhető angolul is).

Die Welt der Habsburger - habsburger.net

"Mária Terézia"

"Mária Terézia – az örökösnő"

"Mária Terézia a dinasztikus származású lányaira jellemző nevelésben és oktatásban részesült, az udvari viselkedésre, a zenére, a táncra és a nyelvekre összpontosítva. Már a nyelvválasztás is – kizárólag a latin, a francia, az olasz és a spanyol, romantikus nyelvek, de nem a koronaföldi nyelvek, például a magyar és a cseh, ahogy az egyébként a trónörökösöknél szokás volt – azt mutatja, hogy eredetileg nem volt felkészülve a jövőbeli uralkodói szerepre."

[link]

"Mária Terézia sötét oldala"

"Mária Terézia nem törődött azzal, hogy felszabadítsa népét az egyházi vagy feudális gyámság alól. Reformbuzgalma az volt, hogy a lehető legnagyobb hasznot hozza az állam és a dinasztia számára. Célja a Habsburg uralom biztosítása, valamint a katonai és politikai képességek fejlesztése volt, hogy Ausztria ne maradjon le a többi európai nagyhatalom mögött. Az a megfontolás, hogy ezek az újítások megkönnyíthetik az egyén életét, csak másodlagos jelentőségű volt."

[link]

"Mária Terézia, mint a Habsburg „Übermutter”: egy élet nyomai"

"Mária Terézia a neme kezdeti hátrányos erényét használta fel, és úgy mutatta be magát a külvilág előtt, mint „nemzete nagy anyja”."

"Mária Teréziát gyakran a Habsburgok matriarchális „Übermuttereként” ábrázolják. Az emlékezés módját az a tendencia jellemezte, hogy mitologizáljanak eredményeit és személyét. Személyiségének és tetteinek gyakran kritikátlan idealizálása oda vezetett, hogy hazája nagy anyjának, a prototipikus monarchikus és női erények tökéletes megtestesítőjének tekintik."

[link]

"Uralkodás és uralkodók VI"

"Mária Terézia: Császárnő és népeinek anyja"

"Mária Terézia uralkodását általában a Habsburg-monarchia aranykorának tekintik. A mai császárné-képek közül azonban sok kliséken alapul."

"Mária Teréziát általában fiatal hősnőnek tekintik, akit ellenségek vesznek körül, különösen Poroszország Nagy Frigyes, és aki bátran kiáll az európai hatalmak mesterkedései ellen. ... Az ilyen irányú értékelések számos nemi klisét tartalmaznak. Különösen az iskolai tankönyvekben, mint a Habsburgok történetének egyetlen női uralkodóját, Mária Teréziát bizonyos elcsépelt tulajdonságok, nevezetesen a szépség, a fiatalság és a tehetetlenség kiemelkedő példájaként jellemezték."

[link]

"Mária Terézia: a „nagy reformátor” "

"Azt mondják, Mária Terézia sok jelentős reformot hajtott végre. De vajon ezek az intézkedések valóban olyan jóindulatúak és olyan egyértelműen a közjót szolgálták? Mária Terézia felvilágosult abszolutizmusa ma szinte korlátlan rokonszenvvel találkozik."

"Elődeihez és utódaihoz hasonlóan ő is úgy tekintett önmagára, mint aki isteni jogon birtokolja a hatalmat, „undorítónak” tartotta a felvilágosodás írásait"

"Napjainkban az osztrák iskolákban használt történelemtankönyvek pozitívan számolnak be az egyházi, az igazságügyi és főleg az oktatási reformokról – szinte minden osztrák gyerek megtanulja és tudja, hogy Mária Terézia bevezette a „kötelező oktatást”. Ami szigorúan véve még ma is téves elnevezés – „kötelező tandíjnak” kellene nevezni, hiszen ennek feltétlenül egy iskolában kell történnie."

"Mária Terézia életére és uralkodói munkásságára vonatkozó ítéletek többsége teljesen pozitív jellegű, intoleráns attitűdjeit és intézkedéseit figyelmen kívül hagyják, mint amelyek egyszerűen az életidő függvényei. Ez a fajta előadás figyelmen kívül hagyja a tényt, hogy bizalmát politikai és gazdasági érdekek motiválták. Mária Teréziát csak a dicsőítő propaganda tette „nagyszerűvé”, amely lehetővé teszi számára, hogy a mai napig is hősnő maradjon – ennek a tendenciának a kiváló példája a bécsi monumentális szobor."

[link]

"A hasznos császár: II. József"

"Jóllehet a magánpénzek terén való takarékossága és a barokk udvari szertartások iránti ellenszenv kivívta a néphez közel álló ember hírnevét, József valójában soha nem tett lépéseket a társadalmi különbségek leküzdésére."

"A „hasznosságot” mottójának véve Joseph megőrizte korlátlanul hitét a fejlődésben. Reformjai az uralma alá tartozó terület adminisztrációjára, központosítására és bürokratizálására irányultak, azzal a hátsó szándékkal, hogy földjeit és lakosságát állami ellenőrzés alá vonja, és rendőri felügyelettel felügyelje."

"Bár nem tagadható, hogy II. József készséges és elszánt újító volt, reformjai nem tudtak mélyreható és tartós változásokat előidézni a Habsburg multinacionális birodalomban vagy annak közigazgatásában."

[link]

"Nincsenek határok, de vannak korlátozások"

"Valójában nem pusztán jótékonykodásról volt szó, amikor Mária Terézia néhány magas vámot eltörölt – inkább gazdaságpolitikai és hatalmi megfontolások alapján megfontolt lépés volt. A Habsburg Monarchia egyes földjei között és azokon belül fizetendő számos vám és útdíj természetesen anyagilag nagyon jövedelmező volt a hatóságok számára."

"Mária Terézia és II. József megreformálta a vám- és úthasználati díjakat: míg az előbbit a Habsburg-területeken belül eltörölték, a Monarchia gazdaságának elzárása érdekében a kiviteli és behozatali vámokat megtartották, sőt be is vezették."

[link]

"Figyelem: Vámterület vége! A vámhatárok mint gazdasági akadályok"

"A merkantilista közgazdasági elméletnek megfelelően Mária Terézia alatt az egész Monarchia intézményei jöttek létre, aminek következtében az egyes területek jogai megnyirbálták. A folyamat egyik intézkedése számos belső vám eltörlése volt. Helyükre úgynevezett „aulikai vámhivatalokat” ( Ärarische Zollämter ) hoztak létre; az általuk összegyűjtött pénz közvetlenül az államhoz került, nem pedig az egyes területekhez."

[link]

"Kit védenek a védővámok?"

"Úgy tűnt, hogy a szabadkereskedelem csak károkat okozott a Habsburg Monarchia gazdaságában. Ezért jobbnak ítélték a védővámok bevezetését."

"Képzelje el, hogy külföldről rendelt terméket, és ki kell fizetnie az államnak az értékének hatvan százalékát – majd várjon akár hat hónapot, mielőtt hazaviheti a terméket. Ezeket a szabályokat II. József uralkodása alatt vezették be „kereskedelmünk fejlesztése” érdekében."

"A merkantilista gazdaságpolitikával összhangban a XVII-XVIII. század uralkodói az aktív kereskedelmi egyensúlyt tűzték ki célul – elengedhetetlen volt, hogy több árut exportáljanak, mint amennyit importálnak. Mária Terézia és II. József a behozatal minimálisra csökkentése érdekében úgynevezett „tiltó intézkedéseket”, azaz védővámokat léptetett életbe. Ezek megtiltották az embereknek a Habsburg területeken, hogy olyan árukat vigyenek be magukba, amelyeket maguk is meg tudtak termelni és eladni. Ide tartoztak a szőtt termékek, a porcelán, az ékszerek, az órák és a ruházat, később minden, kivéve az élelmiszereket (tea, kávé, dohány, fűszerek). "

[link]

"A magyar határon a dolgok megtorpantak – Magyarország a Monarchia magtárának szerepét kapja"

"A Monarchiához tartozni azt jelentette, hogy alárendeljük a Habsburg gazdaságpolitikának. Magyarország esetében ez a mezőgazdaságot jelentette."

"A Habsburgok számára Magyarország a mezőgazdaságra predesztináltnak tűnt – éppen ezért a Monarchia egyik magtárának tartották. Az, hogy Magyarország jelentős mezőgazdasági termelővé vált, nem feltétlenül a „természetes” földrajzi adottságoknak vagy a lakosság tudatos, az ágazat melletti döntésének volt köszönhető. Inkább arról volt szó, hogy az egymást követő Habsburg-kormányok lépéseket tettek annak érdekében, hogy az országot a mezőgazdasági termelésre korlátozzák."

"A tizennyolcadik században a Habsburg Monarchiát egységes gazdasági és kereskedelmi területté kívánták tenni, és ezt a gazdasági egységet terv szerint kellett fejleszteni. Ebben a folyamatban a mezőgazdaságot nem szabadott keverni a városi gazdasággal, és a parasztságot sem a burzsoáziával."

"Az ilyen földrajzi helyzet és a „természetes” termelési feltételek szerinti elosztás és elosztás azt jelentette, hogy minden régiót egy meghatározott termelési ág számára jelöltek ki. A Habsburg uralkodók úgy döntöttek, hogy Magyarország mezőgazdasági termelő lesz. Az ipar létrehozása veszélyeztetné ezt a tervet. Mária Terézia szerint, mivel Magyarország nem fizetett annyi adót, mint a Monarchia többi földje, nem lehetett ipara sem. Csak műhelyek kialakítására volt lehetőség. A terv megvalósítása érdekében a Magyarországgal fennálló vámhatárokat a helyükön hagyták, míg a Monarchia legtöbb földje között nagyrészt eltörölték."

[link]

"A gazdagság álma

Merkantilista ötletek és információk a lakosságról"

"A XVIII. század Habsburg uralkodói gazdasági és katonai erejük növelésére törekedtek, amit a merkantilista népesedés- és gazdaságpolitika segítségével akartak elérni. Ennek alapját a minél nagyobb népességben látták, akiknek hosszabb ideig kellett dolgozniuk, többet kell termelniük és több adót kellett fizetniük. Az azonban, hogy a tizennyolcadik században valóban megnövekedett a népesség, csak korlátozott mértékben tudható be a Habsburgok ilyen beavatkozásának."

[link]

"A Habsburgoknak tulajdonított békeszeretet különösen Mária Terézia személyéhez kötődik. Azonban minden ilyen dicsőítésnek ellentmond az uralkodása alatt vívott sok háború. Ezeket a konfliktusokat gyakran úgy mutatják be, mintha kívülről kényszerítették volna rá – az ilyen jellegű verbális ábrázolásokon Mária Teréziát békés anyafiguraként ábrázolják, aki szilárdan ül a nyergében, és szembeszáll Európa (férfi) uralkodóinak támadásaival."

[link]

# 1

II. József nem választotta szét az államot és a katolikus egyházat, a katolicizmus továbbra is államegyház és államvallás maradt a Habsburg Birodalomban. Továbbá a törvények továbbra is súlyosan diszkriminálták a nen katolikus felekezeteket és híveket.

Ellenben II. József bizonyítottan népjóléti céllal javította a jobbágyok helyzetét, ebben humánus megfontolások vezették.