Mi a magyarázat arra, hogy Amerika és Afrika örökké az őskorban ragadt volna, ha nem megy oda a fehér ember, és csak Európa-Ázsia fejlődött?

"Mert volt egy híres csata, ahol valami kétszáz spanyol lovag több ezer indiánt ölt meg, mert jobb volt a felszerelésük."

És?

A harci felszerelés a kultúra fokmérője?

Ezt a történelem szemléletmódot úgy nevezik, hogy "Eurocentrizmus", ami a nyugatot helyezi előtérbe és felsőbbrendűként hangsúlyozza, mások hátrányba helyezésével együtt. Másik összetevője a gyarmatosítás, elnyomás és megszállás dicsőítése és erkölcsi, morális megindoklása. Az ~1800~1900 környéként kitalált történelem oktatás tankönyvei is ilyen módon lettek megírva és azokban jól felismerhető.

Eurocentrizmus - wiki

/Eurocentrism, Eurocentricity, Western-centrism, Eurocentric, Europe-centric/

"Az eurocentrizmus (egyben Eurocentricitás vagy Nyugat-centrizmus) olyan világnézet, amelynek középpontjában a nyugati civilizáció áll, vagy olyan nézet, amely előnyben részesíti azt a nem nyugati civilizációkkal szemben. Az eurocentrizmus pontos hatóköre az egész nyugati világtól egészen Európa kontinenséig, vagy még szűkebben Nyugat-Európáig terjed (főleg a hidegháború idején). Ha ezt a kifejezést történelmileg alkalmazzuk, akkor az európai gyarmatosítással és az imperializmus más formáival szembeni apologetikus álláspontra utalva lehet használni.

Az „eurocentrizmus” kifejezés az 1970-es évek végére nyúlik vissza, de csak az 1990-es években vált elterjedtté, amikor is gyakran alkalmazták a dekolonizáció és a fejlesztés, valamint a fejlődő országoknak nyújtott humanitárius segélyek összefüggésében. A kifejezést azóta a nyugati haladásról szóló narratívák bírálására használják, a nyugati tudósokat, akik lekicsinyelték és figyelmen kívül hagyták a nem nyugati hozzájárulásokat, valamint a nyugati ismeretelmélet és a bennszülött tudásmód szembeállítására."

"Európai kivételesség /"

"Az európai gyarmati korszakban az enciklopédiák gyakran igyekeztek az európai uralom gyarmati időszak alatti túlsúlyát indokolni, hivatkozva Európa sajátos helyzetére a többi kontinenshez képest."

( [link] )

Eurocentrism

Dr. J. Sundberg, British Columbia Egyetem, Kanada

"Az eurocentrizmust sokféleképpen határozták meg olyan attitűdként, fogalmi apparátusként vagy empirikus meggyőződések összességeként, amelyek Európát a világtörténelem elsődleges motorjaként és építőjeként, az egyetemes értékek és értelem hordozójaként, valamint a haladás és fejlődés csúcsaként és ezért modelljeként határozzák meg. Az eurocentrikus narratívákban Európa felsőbbrendűsége nyilvánvaló a gazdasági és politikai rendszerek terén elért eredményeiben, a technológiákban, valamint a társadalmak által élvezett magas életminőségben. Az eurocentrizmus azonban több, mint banális etnocentrikus előítélet, mivel szorosan kötődik a gyarmati és birodalmi találkozások erőszakához és aszimmetriájához, és valójában abban konstituálódik. Az eurocentrizmus az, ami ezt az erőszakot nemcsak lehetségessé, hanem elfogadhatóvá vagy igazolhatóvá is teszi. Az eurocentrizmus jelentős kritikái a második világháború utáni geopolitikai hatalomváltásokkal összefüggésben merültek fel, beleértve a gyarmati és birodalmi ellenes forradalmi mozgalmakat is."

( [link] )

..................................................

Könyv:

Eurocentrizmus az európai történelemben és emlékezetben

"Az Eurocentrizmus az európai történelemben és emlékezetben című könyvben ismert tudósok kutatják és kritikusan elemzik az eurocentrizmus megnyilvánulásait az európai múlt reprezentációiban különböző tudományágakból – történelemből, irodalomból, művészetből, emlékezetből és kultúrpolitikából –, valamint különböző földrajzi perspektívákból. A könyv azt vizsgálja, hogy a tizennyolcadik század óta milyen szerepet játszottak az európai múltról alkotott képzetek az európai világkép kialakításában, valamint azt, hogy az irodalomban és a művészetben hogyan épült fel Európa."

( [link] ISBN 9789463725521)

..................................................

Merriam-Webster Dictionary

Eurocentrikus -melléknév

": tükrözi azt a tendenciát, hogy a világot európai vagy angol-amerikai értékek és tapasztalatok alapján értelmezzük"

( [link] )

Third World Network

"Eurocentrikus probléma"

"Noha az „eurocentrizmus” – egy ideológiai projekt, amelyet az európai szellemi elit alakított a 16. századtól kezdődően feltörekvő európai terjeszkedés szolgálatában – az elmúlt években kihívások elé állította, még mindig uralja a nemzetközi szellemi tájat, mondja M. Shahid Alam."

"Egyetlen másik nagy civilizációban sincs olyan mélyen az önbecsülés, az önmagunk gratulációja és a „Másik” becsmérlése, ..., mint Nyugat-Európában és a tengerentúlon. Ezek a tendenciák a 19. században értek el csúcspontjukat, a második világháború után rövid időre visszavonultak, de a hidegháború vége óta visszatérnek."

"Az etnocentrizmus kerti változataitól eltérően az eurocentrizmus ideológiai projektként jelent meg – Európa szellemi elitjei által – Európa felemelkedő terjeszkedő államainak szolgálatában, a 16. századtól kezdve. Elsöprően állítja az európai felsőbbrendűséget a civilizáció minden területén. Ebben a világnézetben csak az európaiak alkották meg a történelmet az elmúlt 3000 évben, kezdve az ókori görögökkel. Különféle beszámolók szerint ezt a központi szerepet a fajnak, a kultúrának, a vallásnak és a földrajznak tulajdonítják."

"Az eurocentrizmus központi rendező elve a világ felosztása egyenlőtlen részekre: mi és ők, én és a Más."

( [link] )

----------------------------------------

Springer Link (publikáció)

"Az eurocentrikus tudománytörténet"

Absztrakt

"Eurocentrikus tudománytörténet alatt a modern tudomány születésének és növekedésének minden olyan leírását értem, amely kizárólag az Európán belüli intellektuális, társadalmi és kulturális hatásokra, okokra és eszmékre hivatkozik, és marginalizálja a kultúrák hozzájárulásának jelentőségét, ha van ilyen. Európán túl a modern tudomány megszületéséig és növekedéséig. Valójában egészen a közelmúltig aligha foglalkoztak azzal a lehetőséggel, hogy Európát más kultúrák döntően befolyásolhatták volna a modern tudomány felépítésében."

( [link] )

----------------------------------------

Cambridge University Press

"Elmélet és gyakorlat az orosz és szovjet régészetben: visszatekintés és kilátás"

"Kivonat

Annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedekben számos könyv és cikkek tömkelege jelent meg a Szovjetunió és Oroszország régészetéről, a szovjet-orosz régészetet Nyugaton még mindig nagyrészt figyelmen kívül hagyják. A nem orosz tudósok számára rémálomszerű lehet az első megismerkedés vele; például Ukrajna és Moldova, valamint Románia aeneolit ​​Cucuteni-Tripolye kultúrájának periodizációját írja le"

( [link] )

----------------------------------------

Kapcsolódó kifejezések:

[link]

[link]

ResearchGate

"Eurocentrikus történelem a spanyol tankönyvekben"

Absztrakt

"Ez a tanulmány megvizsgálja az eurocentrikus elfogultság jelenlétét a főáramú spanyol tankönyvekben, amelyeket a középfokú oktatás történelemtanítására használnak. A kutatás célja annak elemzése, hogy Európa és a gyarmatosított népesség közötti kapcsolatok hogyan jelennek meg a történelemtankönyvekben. A kutatás hipotézise az, hogy a spanyol tankönyvek eurocentrikus elfogultsággal rendelkeznek, ami nem vonja kétségbe a gyarmatosítást. Ennek érdekében hat tankönyvből álló reprezentatív mintát választottak ki, és az imperializmussal, a gyarmatosítással és a dekolonizációs folyamatokkal kapcsolatos fejezeteket tartalomelemzésnek vetették alá, három dimenzióban: írásos információk, képek és térképek. A módszertan a tankönyvek szövegen és képen keresztül közvetített narratíváit a gyarmatosítási folyamatokról szóló konszenzusos történetírással hasonlította össze. Az eredmények a „rózsás hagyomány” fennmaradását mutatják, amely bizonyos kontinuitást tart fenn a régi gyarmati propagandával, például minimalizálja vagy figyelmen kívül hagyja a gyarmati erőszakot; a gyarmatosított területek és metropolisz aszimmetrikus kezelése, figyelmen kívül hagyva a nem európai történelmet; a gyarmatosítók és a gyarmatosítók sztereotip képének közvetítése képeken keresztül, és a gyarmati perspektívát tartalmazó térképekhez folyamodni. A következtetések olyan javaslatokat fogalmaznak meg, amelyek javíthatnák a gyarmatosítások történetének oktatását és tanulását annak érdekében, hogy elkerüljék a középiskolások körében már meglévő eurocentrikus elfogultság megerősítését."

( [link] )

( [link] )

Abban igaza van a kérdezőnek, hogy az amerikai civilizációk kő-, réz-, és obszidiáneszközei jelentősen el voltak maradva az európaiakhoz képest. Igen, a kőeszközök azt jelentik, hogy az Azték Birodalom a kőkorban volt, de anakronisztikus az az elképzelés, hogy a kőkor csupán barlanglakó mamutvadász félcsimpánzokat jelent. Mezopotámiában a neolitikum során is épültek akkora városok és volt olyan fejlett társadalom, ami Svédország egyes részein talán az újkorban jelenhetett meg. A piramisoktól sem kell annyira elájulni, a legősibb, legkézenfekvőbb és bizonyos szempontból egyszerű építkezési forma (Afrikában és Mezopotámiában már Kr. e. 3000 körül is építettek ilyeket), ha mondjuk összehasonlítjuk a gótikus katedrálisokkal, amiknek falvastagságát, alblakaik méretét, támpilléreik nagyságát precízen ki kellett számolni, hogy összeálljon a szerkezet, míg a piramis nehezen dől össze, azoknak az építői másban (pl. csillagászat alapú tájolásban) élték ki a fantáziájukat.

Fontos megjegyezni, hogy a homo sapiens sapiens ugyan olyan intelligens, mint 1000, 5000 vagy 50 ezer éve, csak a technológiánk fejlettebb. Tehát a kevés szerszámot igénylő elméleti tudományok, a matematika, a csillagászat, geometria, filozófia szinte minden civilizációnál, ahol megoldották a közösségben élést és a munkamegosztást, könnyen és gyorsan fejlődnek egy bizonyos szintig, kört, egyenletrendszert vagy térképet ugyan úgy lehet homokba rajzolni, mint papírra.

Ami az európai civilizációt illeti, ilyen nem nagyon van, Európa, a Közel-Kelet és Észak-Afrika szinte folyamatosan hatottak egymásra az ókor és középkor folyamán, néha a távoli földek, mint India, Kína vagy Etiópia is bekerültek a véráramba, így az Óvilágban sokkal több ember volt, aki tudóskodhatott, fejleszthette a világot és a kultúrát. Akár a párizsi egyetemen épített katedrálist, akár Kairóban oldott meg matematikai feladványokat, akár Kínában kevert ki éppen puskaport, ezek a “feltalálók” és eredményeik az évtiezedek, évszázadok folyamán hatottak egymásra és ilyen-olyan formában eljutottak a kontinens egyik végéből a másikba, míg Közép-Amerikában a népesség sokáig nem tudott elég ételt termelni a rossz minőségű őserdőtalajban ahhoz, hogy lehessenek olyan emberek, akiknek van idejük innovációkon gondolkodni.

Ami a birodalmak meghódítását illeti, Cortez valóban csak pár száz, acélvértbe öltözött, kardos-muskétás-számszeríjas és lovas! katonát vitt magával, akik valóban összehasonlíthatatlanul fejlettebb felszereléssel rendelkeztek az obszidiánfokossal küzdő, bőrpajzsos indiánoknál, de a győzelem koránt sem volt egyértelmű. Az újvilági spanyol kormányzat például nem látott rá esélyt, köröztette is a Kubáról a kontinensre szökött konkvisztádorokat, akiknek az élete többször is csak a szerencsén múlt. Az indiánok isteneknek/isteni hírnököonek hitték őket, így sokáig békésen közelítettek feléjük, ez alatt Corteznek sikerült szövetségeseket szereznie az aztékok által elnyomott népek között, majd a híres otumbai csatát is csak úgy nyerték meg, hogy vakmerően bevágtattak az azték király testőrei közé és levágták azt.

Zöldeztem 19 - csak egyet kiigazítanék a piramis összedőlés teóriát. Mivel Egyiptom építészete simán lehetővé tette volna a katedrálisokra jellemző magas, függőlegesen terjeszkedő konstrukciókat, de a piramis az egy korabeli hagyomány volt, és akik piramisokat építettek azok piramist akartak építeni és nem mást. Itt ha hasznos volt róla szó bővebben és nem másolom ide.

( https://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__tarsadalomtudoman.. )

Amúgy nagyon is... a görögök szorosan összefüggtek az egyiptomiakkal és Európa meg Ázsiával (már az ókorban és előtte is). Amiket írtál azokról gyakorlatilag mondatonként is lehetne egy-egy bővebb bejegyzést írni...