Mi változott 3-400 év alatt?

Nagy különbség nincs a két korszak között. Nyilván voltak változások, de azok nem voltak olyan nagyok. Nagyjából ugyanolyan módon és színvonalon éltek az emberek alsó- és felső szinten is. Ugyanolyan épületekben éltek, ugyanúgy táplálkoztak, még a fegyverek is ugyanolyanok voltak, a lőfegyverek kb. 150 évvel később kezdtek elterjedni Magyarországon (Albert után). Talán az úri (főúri) ruhaviseletben volt némi változás.

Úgyhogy, ha valakit random letennének valamelyik korszakba X.-XV. század), nem lenne könnyű dolga megmondani, melyik évet írják éppen.

Talán annyi különbség volt, hogy a keresztes hadak már megjárták Jeruzsálemet több-kevesebb sikerrel, ez némi kitekintést jelentett a világba. Az Anjou-k a reneszánsz kezdetén uralkodtak, Dante már megírta az Isteni színjátékot, bár nyilván kevesen olvasták. A XIV. század elején kicsit melegebb volt a klíma Európában, ezáltal jobban szaporodott a népesség, több élelem volt, talán picit tovább éltek volna, ha nem lett volna pestisjárvány is.

Ilyenekre voltál kíváncsi?

Alapvetően nagyon hasonló volt a "kinézete" a dolgoknak, ha valakit visszaküldünk az időben, aki nem régész, nyelvész, néprajzos vagy történész, lehet, hogy nem vesz észre különbséget.

Voltak azért különbségek a falusi emberek életében is. A IX-X. században Európában a falvakban még volt olyan, hogy földbe vájt kunyhóban, döngölt talajon éltek az emberek. A XIX. századra már elterjedtek a parasztházak. Bizonyára Magyarországon is megfigyelhető volt ez a jelenség (pl. földbe vájt kunyhó), ha nem is minden területén az országnak. Emellett a földművelési technikákban, eszközökben az eljárásokban is voltak különbségek.

Különbség volt még a nyelv is, amit beszéltek. A kora árpád-kori magyar és az Anjou-korabeli magyar között ugyanis elég nagy volt a különbség, mai ember az előbbit nem biztos, hogy megértené, az Anjou-korabeli beszédet viszont már igen. Az Anjou-korra ugyanis már kialakult a mai hangkészlete a magyar nyelvnek, illetve a nyelvtanban is olyan változások történtek, ami inkább a maira hasonlít mint a XI. századira. Furcsa ez, de a magyar nyelv az 1300-as években inkább a mai nyelvállapotra hasonlított jobban mint az 1000-es nyelvállapotra. Egyébként a nyelv nagyon árulkodó, ha visszamennék az időben úgy mint a Terminátor filmekben, akkor az első ember (feltéve, ha magyar), aki szembe jön velem, a beszéde elárulná, hogy a XI. században vagyok vagy a XIV.-ben.

Emellett tárgyi kultúrában, kulturális antropológiában, etnikai viszonyokban is történtek olyan változások, amiket szakemberek észrevennének, egy laikus nem biztos. A XI. században pl. még nem igazán volt pénzforgalom, a jobbágyok természetben fizették a juttatásokat, míg az Anjou-korban már pénzben. Az Árpád-kor elején nem igazán találkoztál kővárral, az Anjou-korban azért már igen. Az Árpád-kor elején nem igazán voltak királyi városok, mezővárosok, az Anjou-korban már előfordultak. Más volt a társadalmi helyzet, a XI. században nem volt nemesség, nem alakultak még ki a nemesi vármegyék, az Anjou-korban már igen, de a társadalom más rétegei, pl. a jobbágyok sem voltak egységesek a XI. században, akkor még voltak pl. rabszolgák is. A XI. században pl. faluról falura haladva nem biztos, hogy ugyanazokat a szolgáltatásokat tartoztak az alávetettek, és nem biztos, hogy egyforma mértékben beszolgáltatni. Az Anjou-korban már igen. A XI. században még nem alakult ki teljes egészében az ország világi és egyházi közigazgatása, az 1300-as évekre már igen.

A korai Árpád-korban még sok nem keresztény, pogány magyarral találkoztál, akik a régi életmód szerint nomadizáltak (akik egyébként még egy laikusnak is elég feltűnőek lehettek). De ezeket biztosan nem az ország középső részén találnád meg, hanem a gyepűn, az ország határvidékén, ahol ekkor még nem igazán épült ki a közigazgatás, és akik kancatejet ittak azok menekültek a közigazgatás elől a peremvidékekre. Ehhez képest az Anjou-korban pont hogy ilyen lovasnomádokat találnál az ország kellős közepén, az Alföldön (a kunok ugyanis oda voltak telepítve).

Emellett számos más egyéb is jelez a korról, pl. a székelyek a XI. században még nem Erdélyben laktak, illetve a szászok is csak később lettek oda betelepítve. Az Anjou-korban már találkozhattál oláhokkal is, míg az Árpád-kor első évszázadában nem. Illetve ha 1000 körül megkérdezed, hogy ki a horvát bán, akkor nem tudják, miről beszélsz, de az Anjou-korban már igen. Ezeket egyébként hosszan lehet sorolni.

És ott van a fegyverzet is. A könnyűlovas-íjászat kinézete nem sokat változott, az igaz, de a nehézpáncél az igen. Pl. Szent István nehézpáncélja, fegyverzete egészen más lehetett mint Károly Róberté az 1300-as években. De ugyanez elmondható egy fontosabb ispánról, nagyúrról is. Ha egy ilyennel találkozol visszautazva az időben, azért meg lehet állapítani a fegyverzetről is, hogy hozzávetőlegesen melyik korban vagy.

1100-ban inkább román stílusú erődtemplomokat találnánk, 1400-ban gótikus stílusút (a tatárjárás után honosították meg különféle szerzetesrendek).

1400 körül már előrehaladott a városodás; azonban a polgárok között sok volt a német. 1100-ban még nem találkozhattál a falvakban jobbágyokkal, 1400-ban viszont igen.

1100-ban voltak izmaeliták (de ők városlakók voltak többnyire), 1400-ban nem; ha láttál néhány muzulmánt, akkor azok törökök voltak. Az etnikumot időközben erőszakkal keresztény hitre kényszerítették (az Anjouk idején). Az izmaeliták helyét a zsidók vették át.

1100-ban a várakban (főként földvárak) várjobbágyok szolgáltak; voltak még székelyek is a seregben; a fő ellenségek kunok, besenyők, úzok voltak. 1400-ban a kunok, jászok az Alföldön éltek, és még mindig beszélték a saját nyelvüket (már nem sokáig), de már ők is keresztények voltak. Tartoztak a hadseregben szolgálni, a székelyek, telekkatonák (huszárok, a nikápolyi csata után bevezetve), lovagok és kíséretük mellett. A fő ellenség a török (husziták még nem voltak). A várak kőből épültek, gótikus stílusjegyekkel.

1400-ban erősebb volt a külkereskedelem, mint 1100-ban.

1100-ban nem voltak hatalmas mágnásvagyonok, mint 1400-ban. A leggazdagabb a király volt, sok értékes kódexszel (Kálmán). Ilyen gyűjteményt legközelebb Mátyás király hoz létre, de róla nem gondolják, hogy különc, egy költséges hobbival. Zsigmond király több köznemest juttatott hatalomra; emiatt a bárók később elfogták (rendi állam, 4 renddel: nemesség, papság, székelyek, polgárok).

1100-ban nem volt egyházi szakadás, 1400-ban igen.

A gonosz felemelkedése úgy működik, hogy csúszva ,mászva ,seggetnyalva haverkodik,pitizik a nála eggyel nagyobb ranguakkal.

A zsidó a magyarok kipusztitasaval.

A magyarok a felemelkedéssel. Az az mindig csak egy.