A britek miért tudták leigázni Indiát, amikor India a történelem során szinte mindig fejlettebb és gazdagabb volt mint az európai országok?

"Szinte mindig"

Hát akkor éppenséggel nem. Történelemkönyvek helyett tessék egyszerűen összehasonlítani, micsoda épületállományt + közmű, vasút, stb. hagytak maguk után ezek az évszázadok Európában, és mi fityf_szt a harmadik világban. Pláne London nagyságrendekkel előrébb tört már méretben meg mindenben Európához képest is. Mai fejjel már elképzelhetetlen, mekkorára nyílt az olló, mekkorák voltak a különbségek az ipari forradalmat élő és egyéb világrészek között.

Ehhez képest részlet kérdés, hogy milyen konkrét viszályok, gyengeségek jellemezték, vagy sem a korabeli Indiát.

India nem annyira volt fejlett, mint gazdag.

A brit haditechnika - es ugy altalaban a technika - nem hasonlithato ossze a kulturalis hagyomanyokkal, a kulturalis viszonyokkal. Plusz, Indiaban a kasztrendszer az angolok elleni viszalyok soran hatrany volt. Indiaban a mai napig vannak haztartasok, ahol nincs furdesi lehetoseg, es meg szrni is csak a bokorba jarnak, mert meg pottyantos budi sincs.

"India a történelem során szinte mindig fejlettebb és gazdagabb volt mint az európai országok?"

Szinte mindig... amig Európában meg nem történt az ipari forradalom, és Európa gazdasága egekbe nem lőtt a világ többi részéhez képest.

Felsorolnék a leigázáshoz szükséges néhány feltételt. Többnyire mind, de legalább a többségszükséges.

A feltétlen elhatározás, technikai fejlettség, nagyobb erő a konfliktushelyzetekben (és az erő az ember esetén rendkívül sokféle), nagyobb tudás a problémamegoldásban, jó infrastruktúra (a helyzethez mérten), a megfelelő hit a feleknél.

Néhány esettanulmány. A hódító spanyolok sokkal kevesebben voltak a hódító inkáknál, és semmi ismeretük az ottani természetről. Viszont elképesztően jól tudtak hazudni, kiváló megfigyelők voltak (nem általában, hanem a győzelemhez szükséges feltételek felismerésében), ugyanakkor az inkák sose láttak lovat és azt hitték, az ember és a ló egy. A spanyoloknak voltak lőfegyvereik és ismerték a vasat (kard). Felismerték, hogy az inkák rendkívül babonásak, nem harcolnak, ha uruk és istenük nem "fölöttük" áll (ezért ő mindig vállon hordott hordszéken feküdt). Így elég volt a hordozókat lelőni, a többi azonnal megadta magát, mikor az uralkodó földre került.

Az középamerikai indiánok hitvilága szerint az isten a víz felől érkezett és ismét meg fogja látogatni őket, elhozva a "kánaánt". Így az első időkben meglévő fölényt nem tudták érvényesíteni.

India hitvilága a buddhizmus, azaz a béke volt. Rengeteg technikai elmaradása volt az angolokhoz képest. Az abszolút központi hatalom ez esetben rendkívüli hátrányt jelentett. Az uralkodót megvették vagy megölték, a több már egyszerű volt, vezetés nélküli tömeg mindig leigázható öntudatos, cselekvő kisebb csapattal is (helyzetfelismerés fontossága).

Egyébként ma is alapvető módszer a leigázáshoz (ez ma mást jelent, mint régen, de az eredménye azonos - minden fölött a leigázó rendelkezik). Korrumpálni vagy lecserélni kell a vezetőket, néhány fontos pontot elfoglalni, a többi csak idő kérdése. Ez a módszer nem (ez sem) működött például Irakban, Afganisztánban, továbbá 50 éve Vietnamban. Az alap ok az adott rendszer fő működési sajátosságainak félreismerése, továbbá a műszaki eszközök abszolút fölényében való vakhit volt.

"India hitvilága a buddhizmus, azaz a béke volt. "

Ülj le, egyes. A többi szóra sem érdemes.

A kérdésedben a "mindig fejlettebb" volt rész az ami becsap téged és ez tárgyilagosan nem igaz ugye. Kérdés akkor, hogy mikor is volt az? Merthogy volt, amikor India környéke volt fejlettebb, mint Európa, még ha ezt így a nyugati szemléletmód nem nagyon szereti kimondani.

Az Indus-völgyi civilizáció az ie. 3300 - ie. 1300 között virágzott, és hol volt akkor a brit régió? És, hogy még jobban ráláss, az Indus-völgyi civilizáció 2000 éven át virágzott és működött! Kétezer évig volt! Gondolom érthető, hogy nem csak néhány épület megépítéséről van szó, hanem egy komplett ókori civilizációról.

A történelem során a civilizációk, kultúrák fejlettsége az változott térben és időben és ezek jöttek-mentek. Az ókori Egyiptom korában hol volt Európa például? Persze nem sehol, mert jóféle kultúrák voltak ugyanakkor Európában is, de, ha az építészetet nézzük, akkor Egyiptom bőven előrébb volt.

A fejlődés az régiónként helyeződött át és hol az egyik területen volt előrehaladottabb, hol máshol vagy egyszerre is több helyen is. Ez mindig változott a világ pontjain a történelem során. Volt amikor Európa ebben elmaradottabb volt és időszámításunk előtt már Mezopotámiában és Egyiptomban óriási épületeket építettek. Akkor Európában ilyenek nem voltak, tehát ez változik korszakonként, hogy hol miféle fejlettség volt vagy van. Néhány érzékletes példa képekkel. És némi olyan tartalom, amit a tankönyvből kevésbé lehet megtudni.

Mohenjo-daro, ie. 2500, Pakisztán, Indus-völgyi civilizáció. 40 000 lakosú város volt. A várost 6 méter magas, tornyokkal erősített fal vette körül. A városközpontban piac és központi kút volt, lakónegyedek, boltok és a kézművesek műhelyei, közösségi kutak és fedett és nyitott csatornázás,

víztárolókkal, volt WC és a szennyvízelvezetés fedett csatornákban.

A legtöbb házban volt kút, fürdőszoba és ülőkés WC, szemétgyűjtők. Égetett téglából épített és kátránnyal szigetelt közfürdő valamint épített utak, utcákkal, és égetett tégla használat. A hulladékot az utak mentén kijelölt helyeken rakták le és volt szemétszállítás. Nincsenek fegyverek! Mindez a Római birodalom előtt 2000 évvel. És kereskedelmi kapcsolatban állt Mezopotámiával.

A város látképe.

[link]

Kövezett út.

[link]

Városi kút.

[link]

Városi vízvezeték (nyílt és fedett).

[link]

[link]

Utca.

[link]

Fürdő égetett téglákkal kirakva és kátrány szigetelés maradványait találták rajta. (jobb alul a kép nagy méretére klikk)

[link]

Luxor templom, Luxor, ie. 1400, Egyiptom.

[link]

[link]

Ur városa, sumerek, Mezopotámiai régió, ie. 2100, Irak. Nem kicsi építmény. És égetett téglát használtak róma előtt.

[link]

[link]

[link]

És érdemes észrevenni azt is, hogy a régen fejlett országok közül sok ma egyáltalán nem a fejlettebb országok közé tartozik, sőt pont nagyon nem tartozik oda, mint az említett Irak, Egyiptom és Pakisztán. A fejlettség és kultúrák bizony felíveltek és leáldoztak és ismeretek vesztek el, vagy állítódnak takarékra.

Úgy látom sok infó elhangzott eddig, de egy dolgot mindenki elfelejt:

Alapból az indiai szultánságok, királyságok hívták be a briteket. A Brit Kelet-indiai Társaság már az 1600-as évek elején üzemeltetett gyárakat Indiában.

Itt álljunk is meg egy kicsit, definiáljuk mit is nevezünk Indiának. India ebben a korban maga a szubkontinens volt, nem létezett olyan ország hogy India. Több kisebb királyságból és szultánságból állt. A déli részek jellemzően hindu, az északi és nyugati részek pedig muszlim lakta területek voltak. Egyrészt nyugatról A Mughal/Mogul Birodalom birtokolt egy hatalmas területet (Delhi körüli térség, Afganisztán, régi Timurid Birodalom területei). Keletről Bengal Királyság, északon Jaunpur, Malwa, Mewar, délen a hindu Vijayanagar, tőlük éjszakra meg az örök háborús ellenfél a Bahmani Királyság, akik pedig szunniták voltak. Egyszerűen akkora hatalmas terület, olyan különböző kultúrákkal és vallásokkal, hogy az egész szubkontinens egy puskaporos hordó volt. Nyilván az általam említetteken kívül sok más királyság is a területen volt. A lényeg hogy Indiában minden volt, csak béke nem.

A britek az 1600-as években tehát a Mughal/Mogul Birodalom hívására érkeztek Indiába, ahol területet kaptak ültetvényekhez és gyárak felépítésére. Ez kölcsönösen előnyös volt mind a két birodalom számára. Mikor a többi indiai ország erre rájött hogy a Mogul Birodalom mennyit profitál a brit kereskedelemből, hirtelen mindenki földeket akart ajándékozni a Brit Kelet-indiai társaságnak, így kaptak területeket például Dél-Indiában a Vijayanagar birodalmon belül is. Tehát első körben az indiaiak szinte könyörögtek a briteknek hogy létesítsenek kereskedelmi kikötőket, építsenek gyárakat a területeiken, cserébe pedig a britek ellátták őket fegyverekkel a háborúikhoz (már ekkor jóval fejlettebb volt az európai haditechnika). De nem csak fegyvereket, de rengeteg aranyat is hoztak a britek, munkalehetőséget és védelmet is (ha ott vannak a britek, más nem mer oda támadni).

Aztán ahogy teltek múltak az évek (évszázad) hirtelen azon kapták magukat az indiaiak, hogy a britek nélkül már normálisan működni se tudnak. Ha a Brit Kelet-indiai társaság azt mondta hogy nem tetszik nekik valami, változtatni kell rajta, akkor két lehetősége volt a szultánnak/királynak/helytartónak: változtat rajta, vagy csődbe viszi az országát/tartományát stb. Olyan mértékű gazdasági és politikai befolyást szereztek a britek Indiában (főként a part mellett) hogy az indiai uralkodók hatalma csupán formális volt. Ahogy a kijelölt brit nagykövet/megbízott füttyentet, úgy ugrált az uralkodó.

Aztán mikor a britek ezt észrevették, nagyon katonailag sem kellett beavatkozni. Egyszerűen megmondták az indiai vezetőknek hogy "taka van, mostantól mi vagyunk a górék". Ők meg hajlongva átadták az irányítást, mert nem tudtak mit tenni. Na jó ez nagyon lesarkított példa, de nagyjából hasonló folyamat ment végbe nagyon sok helyen. Aztán onnantól már viszonylag egyszerű dolguk volt. A maradék területet elfoglalták helyettük az indiai gyarmati csapatok, akiknek csak nagyon kis százaléka volt igazi brit. Egyszer olvastam hogy az Indiában harcoló brit csapatok közül mindössze 10% volt európai, a többi az indiai tartományokból besorozott katona volt. Ez mégjobban legyengítette az indiai lakosságot, ergo könnyebb volt uralkodni is felettük. Na meg akkora gazdasági függésben tartották az egész kontinenst, hogy az átlag lakos nem is akart elszakadni a Brit Birodalomtól, mert még nagyobb nyomorba került volna mint a britek alatt.