Az igaz hogy a Szovjetunió felbomlása előtt Gorbacsov felajánlotta Magyarországnak Kárpátalját, de az Antall- kormány visszautasította azt?

# 5

JAVÍTOM AZ ELÜTÉSEKET:

IDÉZLEK: "De az apám unokatestvére azt mondta hogy a kárpátaljai ukránok akkor örültek volna ha akkor Magyarországhoz kerülnek, mert azok amíg Magyarországhoz tartoztak sosem lázadtak fel a magyarok ellen."

Dehogynem lázadtak.

Már az I. világháború előtt hazaárulásért álltak bíróság előtt a kárpátaljai ruszin vezetők, mert el akarták szakítani Kárpátalját.

A kárpátaljai ruszinok már az I. világháború előtt nyíltan Magyarország ellen fordultak.

1939-ben pedig 600 ruszin/ukrán nacionalista esett el a Magyar Királyi Honvédség ellen folytatott kárpátaljai harcokban.

[link]

10#

Erről is hallottam vagy olvastam kétféle sztorit.

Az egyik, hogy csak részleges revízió lett volna, az akkor még magyar többségű részek kerültek volna vissza.

A városok közül ilyen volt Beregszász, Visk, Huszt, és még jópár kisebb falu.

Munkácson és Ungváron viszont már bőven kisebbségben voltak a magyarok 91-ben, tehát azok a részek maradtak volna.

A másik a kitelepítéses ukrán-magyar megegyezés alapján, természetesen jó pénzért, de erre sem anyagi fedezet, sem politikai bátorság nem volt még...

# 2

IDÉZLEK: "Ellenben nem biztos, hogy Ukrajnát az első államként Magyarországnak kellett volna elismerni, nem volt olyan nemzetközi szerződés, amelyikben az van írva, hogy Kárpát-alja Ukrajna része -- talán az Antall kormány túl gyorsan ismerte el a független Ukrajna területi határait."

Volt nem is egy nemzetközi szerződés, amelyben Kárpátalját Ukrajna részének ismerték el.

1.) Az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság például az ENSZ alapító tagállama volt, úgy vették fel 1945-ben az ENSZ-be, hogy Kárpátalja az Ukrán SZSZK része.

2.) Az Ukrán SZSZK aláírója a párizsi békének, szintén úgy, hogy Kárpátalja az Ukrán SZSZK része, ezt nevesítette is a békeszerződés, amelyet Magyarország is aláírt. Tehát Magyarország már 1947-ben elismerte Kárpátalját Ukrajna részének.

3.) Nem Magyarország ismerte el elsőként a független Ukrajnát 1991-ben, hanem a szovjetuniót alkotó korábbi köztársaságok, köztük Oroszország már Magyarország előtt elismerték Ukrajna függetlenségét és területi integritását, beleértve, hogy Kárpátalja Ukrajna része.

#12#

Annak idején arról is voltak halk suttogások, hogy a ruszint, rutén kisebbség vezetői kérték a magyar kormányt, hogy ne siessenek elismerni a független Ukrajnát, ők szlávok, de nem ukránok, és inkább élének Magyarországon, mint Ukrajnában, minimum egy népszavazást próbáljanak elérni, de még az sem tartották lehetetlennek, hogy a Szovjetunió felbomlásával a szerződés is felülvizsgálható, Kárpát-alja nem ukrán terület.

Ezen a történelem már túlhaladt, azóta több, mint 30 év telt el, nem csak az ott élő magyarok, de a rutének, szlovákok, románok száma is megfogyatkozott. Kárpát-alján sok nemzetiség élt, él, csak az arányok tolódtak el durván, ma már ukrán a többség.

# 14

Kárpátalja nemzetközi jogilag 1945 óta ukrán terület, Ukrajna már az ENSZ-be úgy lépett be 1945-ben, hogy Kárpátalja a része.

Magyarország pedig az 1947-es párizsi békében és az ENSZ csatlakozásakor is elismerte, hogy Kárpátalja Ukrajna része, és Magyarország hivatalosan lemondott róla.

Egyébként mi lett volna, ha Magyarország nem ismeri el Ukrajnát?

Amikor a világ összes országa, benne az USA, Oroszország, Kína és a többi nagyhatalom megtette.

Ukrajna 1991-ben a világ 3. legnagyobb atomarzenáljával rendelkezett, 2000 db vadászrepülőgéppel és 15 000 tankkal rendelkezett, hagyományos fegyverzetben, katonailag minimum 15-ször erősebb volt Magyarországnál.

#16: Hruscsov lesz az - de elég mendemonda-szagú, komolytalan az egész:

"Hruscsov szeszélyes agyában a Krím elajándékozásán kívül egyéb területrendezési ötletek is lappangtak, amelyek azonban nem valósultak meg. A Magyar Hírlap 2007. május 12-ei számában jelent meg Kun Miklós írása Hruscsov Kárpátaljai ajánlata címmel. A szerző állítása szerint a szovjet pártvezér a lenini nemzetiségi politika szellemének megfelelően először a beregszászi járást akarta Magyarországnak átpasszolni, majd később az összes magyarlakta kárpátaljai területet. Történt mindez 1964 nyarán. Kádár János nem tudta, hogy reagáljon, végül tréfálkozva azt mondta, hogy a magyarok az Urálon túlról jöttek, és ha lehetne, Hruscsov ott adjon területeket Magyarországnak. A dologból sajnos nem lett semmi, nem adták nekünk a nyugat-szibériai olajlelőhelyeket…"

[link]

az említett cikk:

[link]

Igaz!

Csak nagyon kevesen tudnak róla, nem hiába hogy az országban nem is tanítják ezt az iskolákban, mert még a legtöbb történelem tanár sem tudja ezt.

Nem hiába szokták mondani, hogy a történelmünk megvan hamisítva.