Hitler és a nácik "keleti élettér" elméletének (a Szovjetunió rovására) mennyi realitása volt?

Ha a britekkel és a franciákkal nem keveredik háborúba, akkor lett volna realitása, vagy ha nem támadja meg addig a Szovjetuniót, amíg a britekkel zöld ágra nem vergődik bármilyen békekötés formájában.

Az első világháború után létrehozott Lengyelország nagyon beékelődött a német területekbe, elszakítva kelet-Poroszországot, de a lengyel területek megszerzésével a németek hallatlanul megerősödtek és ennek a területnek a belakása jó ideig eltarthatott volna, így egyáltalán nem volt sürgős az oroszok megtámadása, ráért volna évtizedek múlva.

Ha Hitler nem olyan mohó, a 3. birodalom ma is létezne és azóta könnyedén elvehette volna Ukrajnát, Belorussziát az oroszoktól.

Az ott élő népek elnémetesítése is részben megtörténhetett volna drasztikus, vagy akár szelídebb eszközökkel is.

"Ha Hitler nem olyan mohó..."

Azt azért meg kell jegyezni, hogy ha Hitler nem támad, akkor Sztálin teszi meg. Csak idő kérdése volt. És itt nem évtizedekről van szó, max pár évről.

Felosztották egymásközt a köztes államokat a Molotov-Ribbentrop paktumban, és még együttműködési szerződést is kötöttek. De a felszín alatt mindkét fél tudta, hogy csak átmeneti az együttműködés.

#6

Ez egy közkeletű tévedés, a szovjetek sosem támadtak volna meg egy nagy és erős országot, annál reálisabb politikát folytattak.

Olyan kis államokat, mint a baltikumi országok, azt persze igen, meg a védtelenné vált Lengyelországot is, amikor előtte a németekkel megegyeztek és tudták, hogy nekik nem fog hadat üzenni a brit-francia szövetség.

Romániától is elvehették Besszarábiát, mivel ezt is támogatta Hitler, de a finn fiaskó alaposan meghökkentette őket.

Mellesleg akkor sokat tanultak, mert nagy mellénnyel válogatás nélkül küldték a téli háborúba a csapataikat és mivel a nem régiben elfoglalt lengyel területek igényelték a katonai erőt, Finnországba azt küldték, ami jutott és véletlenül ezek zömmel délvidékről származó csapatok voltak, de rövidesen rájöttek, hogy ha például szibériai lövészeket küldenek a finn frontra, akkor azok megeszik keresztben a finneket, mert nekik meg sem kottyan a téli hadviselés, csakhogy azok éppen a távol-keleten néztek farkasszemet a japánokkal. Megkezdték viszont az átszállításukat, csakhogy a nagy brit és francia felháborodás hatására inkább békét kötöttek a szovjet diplomaták a finnekkel, nem akarták feszíteni a húrt és beérték kisebb finn területekkel.

Azt viszont felismerte Sztálin, hogy a Vörös Hadsereg ütőereje nem elégséges, ezért nagy arányú hadsereg fejlesztésbe kezdett, de bármilyen erőssé vált volna, sosem támadta volna meg a németeket. Hiszen amúgy is szinte baráti viszonyba kerültek, Sztálin napokig el sem akarta hinni, hogy Hitler komolyan megtámadta őt.

A német támadás megindításakor Sztálin a csapatait éppen a távol-keletre irányította, hiszen Európában már mindent elért, amit megszerezhetett, itt nem voltak további tervei, csak a németekkel való jó viszony megtartása.

Még a Kaukázus volt tömve szovjet katonákkal, Perzsiára fájt nagyon a foga és az északi részét közös brit-orosz akcióval meg is szerezte még 41 nyarán, a legnagyobb németekkel szembeni vereségek idején, de a britek sem voltak ostobák, ezért sietve megszállták Irán déli részét, nehogy az oroszok kijussanak a déltengerekre, a perzsa olaj lelőhelyeket is elzárva a ruszkik elől.

Mindez részben a kérdéshez is passzol, mert az országoknak, birodalmaknak kellenek a területek különféle okok miatt, van ami jobban, van ami kevésbé, de kellenek.