Miért nem fizet az állam az oktatásért?

"Az államnak jó, ha az emberek képzettebbek"

Itt, rögtön az első mondatnál megbukik az elméleted. Elvileg persze igaz, de a mi kormányunk esetében nem.

Már a tanároknak se éppen magas a fizetése, és ők sokkal kevesebben vannak, mint a diákok. Nehezen tudom elképzelni, hogy ilyesmire költene az állam

Egyetemeken egyébként van hasonló, de nem kap mindenki, és akik kapnak se sokat (inkább ilyen zsebpénz, fizetésnek semmiképp se nevezném)

Az orvosi egyetemen 4,9 feletti átlagra adnak havi 29 ezret.

3.8-4.0 felett pedig 9-18 ezreket, fél évente változóan.

Azt tudni kell, hogy annyira rettenetesen nagy a tananyag és annyira nehéz és megfoghatatlan sokszor, illetve a szerencsén is múlik rengetegszer, hogy tartós 4.5 feletti átlagra nagyon kevesek képesek. Pontos statisztikám nincs, de maximum 2-3% szerintem.

A mai világban havi 30 ezer ft-ból, kis túlzással a heti kajám nem jön ki.

2 opció van annak, akit nem támogatnak erősen a szülők.

Az első, hogy dolgozni kell egyetem mellett, ami én is csináltam, de így csúsztam a félévekkel többször is, és nagyobb gond lett belőle, mint amennyi előnyöm.

Második, amit végül muszáj volt meglépnem, hogy felveszem a havi 150 ezres diákhitelt. Kedvező volt nagyon a 2%-os kamat pár éve, azonban mostmár 8%, ami kamatos kamattal évi 1,5 millió után nagyon csúnya összeg lesz, de nincs mit tenni.

Amit biztosan tudok, hogy ezerszer fejlettebb az élet innen nyugatra, szinte mindenhol, így biztos vagyok benne, hogy azonnal lépni fogok és kell is.

A párom már végzett orvos, és nevetséges, hogy milyen szerződésekbe kényszerítették bele végzés után is, hogy szakorvos lehessen. Ott szopatják, ahol tudják, és ami papíron 8 óra munka, az a valóságban gyakran 10-12-14, persze a túlóra nincs kifizetve, de kötelező maradni. A 36 órás ügyeletekről ne is beszéljünk.

Ha 18-19 éves fejjel, még gyerekként tudtam volna, hogy politikailag hogyan működik ez az ország és ez a szakma, akkor bele sem kezdek.

27 éves vagyok, a teljes fiatalságom rááldoztam a szakmára, a párom 32, ő szintén, és nem keresünk annyit életmentéssel és folyamatos 12-24-36 órás ügyeletekkel, mint egy forgalmasabb helyen lévő fodrász vállalkozó, vagy bármilyen ügyesebb szakember.

Alapvetően azt mondtam volna, hogy normális mértékű ösztöndíj mellett jó lenne, de aztán megláttam, hogy "társadalomtudományok és bölcsészet" kategóriában van :D

Amíg egyetemeken, normálisabb szakokon sincs normális ösztöndíj, lejjebb sincs értelme adni.

Amit most kapnak ösztöndíjat szakmatanulásért sem értem, hogy miért van. Nyilván jobb, mint a semmi, de ennyi erővel a gimisek is kaphatnának. De miből? Öcsém pl szakmát tanul, még csak 10.-es, megkapja a havi 8000 Ft-ot, de nincs wc papír a sulijukban, az alagsori termekbe végül a tanárok vettek égőt, mivel a tankerület nem akart rá költeni. Lehetne az erre elkülönített összeget erre is fordítani például.

1. Ahogy írták előttem, ezt nevezik ösztöndíjnak. Az jelenleg is létezik. (A mértékéről lehet vitatkozni.)

"Az ösztöndíj az igen, de az csak egy része a dolognak. Meg csak felsőoktatásban jár. Meg csak a legkiválóbbaknak."

- Vannak középiskolai ösztöndíjak is (igaz, sokkal korlátozottabb mértékben.) Van külön középiskolai program is a hátrányos helyzetű, tehetséges diákok segítésére (amiben ösztöndíjat is kapnak), az Arany János Tehetségkutató Program. (Hogy mennyire hatékony, az más kérdés...)

- Nem csak tanulmányi, hanem szociális ösztöndíj is létezik az egyetemeken. Szóval nem csak tehetség alapon lehet ösztöndíjat kapni. (Az megint más kérdés, hogy mennyire elég.)

2. Egyelőre a magyar oktatásra fogok fókuszálni. (Látom, hogy nem csak erre vonatkozik a kérésed, de egyrészt ezt ismerem a legjobban (és jó eséllyel más is), másrészt talán ez a legrelevánsabb számunkra.)

Érdemes megnézni, hogy változott a magyar oktatás költségvetési finanszírozása az elmúlt 20 évben.

[link]

Első körben az utolsó oszlopot érdemes megnézni, ami az oktatási kiadásokat mutatja GDP arányosan. (A többi adat folyóáron van megadva, tehát az inflációval is számolni kell az összehasonlításukhoz.) Ez elég jól mutatja, hogy állt a mindenkori hatalom az oktatás fontosságához... (A 2022-es előzetes adat különösen ijesztően néz ki. Az remélem még változik. Vagy az egyetemek alapítványi kiszervezése miatt nullázták le a felsőoktatást finanszírozását?)

Az oktatás jelenleg durván alulfinanszírozott. (Legalábbis én így gondolom. De más országokkal összevetve is ez szokott kijönni.) Érdemes megnézni a pedagógusok fizetését. Például 2022-ben az általános iskolai tanítók (ehhez főiskolai végzettség szükséges) átlagbére 432 715 Ft, a középiskolai tanárok átlagbére (egyetemi végzettség) 481 614 Ft volt.

[link]

Ehhez képest 2022-ben országos szinten a főiskolai végzettségűek átlagbére 664 508 Ft, az egyetemi végzettségűeké 936 528 Ft volt.

[link]

És ez nem új téma, évek óta hír, hogy a tanárok átlagbére a diplomás átlagbér 60%-a körül alakul. Ez nemzetközi szinten is elég gyalázatos teljesítmény. Így csak a fanatikusok (abból meg nem sok van) és a hülyék mennek el tanárnak. Olyan is lesz az oktatás színvonala.

[link]

Szóval jelenleg így állunk az oktatás finanszírozásával.

3. Most nézzük meg, mekkora költségigénye volna a javaslatodnak. Most számoljunk csak azzal, hogy a középiskolások kapnak ösztöndíjat az iskolába járásért. Nem tudom, te mekkora összegben gondolkodnál. Nyilván ha az összeg nagyon alacsony, akkor majdnem semmi értelme nincs (a legszegényebbeknek persze segíthet, lehet motiváló, de a többieknek egy pár ezer forintos ösztöndíj nem sokat számítana). Én most 50 havi ezer forintos összeggel fogok számolni. (Az már biztos motiváló volna sokaknak. Igaz, még nem versenyképes a minimálbérrel, sőt, még a közalkalmazotti bérminimummal sem, de most egy alsó becslést igyekszek megadni.) És számoljunk csak évi 10 havi kifizetéssel, hiszen nyáron nincs iskola, akkor lehet vállalni például diákmunkát. Azaz fejenként évi 500 ezer Ft költségünk volna. Középiskolába a legfrissebb adatok szerint kb. 420 ezer diák jár.

[link]

Azaz ennek az ösztöndíjnak a költsége évi 210 milliárd forint volna. Azaz az országban átlagosan mindenkinek fejenként 21 ezer forinttal több adót kéne fizetnie évente, hogy meglegyen a fedezet. (Persze valójában nyilván a keresőkre hárulna a teher, az meg nagyon durván az ország lakosságának fele, szóval inkább rájuk tárulna 42 ezer Ft költség fejenként, évente.)

Elégségesnek tartod az általad megfogalmazott célok elérésére a havi 50 ezer Ft-ot? (Ha nem, nyilván a nagyobb összeggel arányosan növekednek a költségek.) Te hajlandó lennél átlag munkavállalóként emiatt havi 42 ezer forinttal több adót fizetni? Meg az olyan faramuci helyzeteket felejtsük el, amikor ösztöndíjjal motiváljuk a diákot a tanulásra, csak épp nincs az iskolában fizika/kémia/informatika/... szakos tanár, aki rendesen tanítani tudná. Ennek a megoldására szintén több pénzt kéne áldozni.

4. Érdemes végig gondolni, mennyire hatékony az általad javasolt rendszer. Ha jól értem, a fő cél a diákok motiválása, hogy tanuljanak minél tovább. Ez alapvetően egy jó cél, ebben teljesen egyet értünk. A kérdés az, mennyi értelme van mindenkinek ösztöndíjat adni? Nyilván ennek a logikának vannak előnyei (kb. hasonlóak, mint az alapjövedelem javaslatoknak a szociális támogatás terén): egyszerű, nincsenek kiskapuk, bizonyos szemszögből nézve igazságos.

Ugyanakkor mennyire hatékonyan költjük el a pénzt? Az általad javasolt esetben ugyanúgy kap a szegény családból származó, hátrányos helyzetű diák ösztöndíjat, mint a kőgazdag családból származó. Mennyire kell a diákokat motiválni? Hol van nagy lemorzsolódás? Jellemzően a rossz szociális helyzetű, alacsony végzettségű szülős családokban. A jó (jobb) helyzetű családokban általában a szülők nagyon is támogatják a diákokat a továbbtanulásban, ösztöndíj nélkül is. A legjobb helyzetűeknél ráadásul maga az ösztöndíj amúgy sem egy túl motiváló erő. (Bár a középosztály lecsúszása miatt ez sajnos egyre kevesebb családra igaz.) Szóval a jobb módú diákokra ilyen ösztöndíjat költeni a megfogalmazott célok függvényében kifejezetten pazarlásnak tűnik.

5. Egyébként a megfogalmazott célok jó eséllyel más úton is elérhetők. (Vagy legalábbis lehetne közeledni hozzájuk.) A legújabb PISA felmérés is kimutatta, hogy a magyar oktatási rendszer segíti az egyik legkevésbé a társadalmi különbségek csökkenését. A jó társadalmi hátterű diákok jellemzően sokkal jobban teljesítenek, mint a szegény családból származók. (Ez a jelenség persze más országokban is megfigyelhetők, csak sokkal kisebb mértékben.) Ez elsősorban a szegregálódó oktatási rendszerrel magyarázható.

[link]

És a valószínűleg önmagában az általad javasolt rendszer sem oldaná meg a problémát. Sajnos az látszik, hogy a magyar oktatási rendszer a diákok kb. 25-30%-át nem tudja megtanítani alapszinten olvasni, számolni. (Mondjuk ezen a téren nagyjából az OECD átlagot hozzuk.) Valószínű, hogy ha ezt nem sikerült megoldani a diák 14 éves koráig, akkor utána sem fog. (Legalábbis komoly fejlesztő pedagógia nélkül biztos nem, az meg elég mérsékelten létezik kicsiny hazánkban.)

Szóval szerintem inkább az oktatás színvonalának növelésére kéne elsősorban fókuszálni. Amiben nagyon sok minden beletartozna, nagyon sok mindenben kéne változtatni. A plusz pénzből meg (ha lenne) először a pedagógusok bérét kéne jelentősen megemelni.