Miért kellett felszámolni a parasztságot?

A parasztság felszámolása vagy mezőgazdasági reformok végrehajtása az elmúlt évszázadok során különböző okokból és körülmények között történt, és nem egységesen vagy mindenhol ugyanúgy zajlott. Az összetett történelmi folyamatok során több országban megvalósult mezőgazdasági reformoknak különböző céljaik és következményeik voltak. Az alábbiakban bemutatom néhány közös okot és néhány példát a parasztság felszámolására vagy átalakítására:

Modernizáció és gazdasági hatékonyság: A parasztság felszámolása néhány országban a mezőgazdaság modernizációjával és az agrárszektor hatékonyságának növelésével járt együtt. Az államok igyekeztek racionalizálni a mezőgazdaságot, korszerű technológiát bevezetni és növelni az élelmiszertermelés mennyiségét.

Tulajdonviszonyok átalakítása: Néhány országban olyan mezőgazdasági reformokat hajtottak végre, amelyek megváltoztatták a földtulajdonviszonyokat. Az agrárreformok során a parasztságtól elvették a földjüket, és nagyüzemi gazdaságokat hoztak létre.

Politikai és ideológiai okok: Ideológiai mozgalmak, például a kommunizmus vagy szocializmus, olyan államokban vezettek be mezőgazdasági reformokat, amelyek a föld tulajdonjogának közösségi tulajdonban vagy állami tulajdonban való összpontosítását támogatták. A cél itt az volt, hogy a földet az állam vagy a közösség irányítsa.

Társadalmi egyenlőtlenség csökkentése: A parasztság felszámolása vagy a földtulajdon átalakítása néha a társadalmi egyenlőtlenség csökkentésének céljából történt. Az egyenlőbb tulajdonviszonyokat és lehetőségeket próbáltak megteremteni.

Urbanizáció elősegítése: Néhány országban a parasztság felszámolása vagy átalakítása az urbanizáció elősegítését szolgálta. Az államok igyekeztek több lakost vonzani a városokba, és az agrárterületeket átalakították más gazdasági célokra.

Fontos megérteni, hogy az ilyen reformoknak lehetnek kedvező vagy kedvezőtlen következményei, és azok értékelése függ a konkrét időponttól, helyzettől és szemszögtől. Néhány esetben a parasztság felszámolása hozzájárult a gazdasági fejlődéshez és a mezőgazdasági hatékonyság növeléséhez, míg más helyeken az elidegenítő hatásaival és társadalmi következményeivel járt. Az ilyen reformok között számos példa található a világ különböző részein, és a megítélésük változó lehet.

Amúgy meg persze szerept játszott benne az erőltetett iparosìtás, ès a gazdaságok szètverèse, de ha ez nincs, akkor is lett volna mèg 30-40 èvük, mielőtt magától lètrejön a mai felállás.

Egyrèszt esèlytelenek lettek volna a modern technikával ès a nagyáruházakkal szemben (saját gèpesìtèsre meg nem futja kis mèretben)

Másrèszt szèp dolog az önellátás, csak aztán kommunizmus nèlkül is azt látták volna a gyerekeik, hogy basz@ttul nincs pènzük sem jó ruhára, sem tv jatèkra, sem a 90 èvekben betörő "montenbájkra", mivel a fentebb taglalt okok miatt nagy pènzt nem lehet szakìtani a pár család ellátására alkalmas földterületekből.

Szóval 1-2 generáción belül ìgy is eltűnt volna az utanpótlás a tapasztalataim szerint.