(19.század) Miért nem rendelkezett elegendő földel a parasztság körülbelül fele?

A három egységből álló, társadalomszerkezetről szóló rész bevezetéseként az alapvető forrásokról kell néhány szót szólni. A 19. századi átalakulás megismeréséhez általában a népszámlálásokból szokás kiindulni. A népszámlálások egyik bevallott célja az volt, hogy valamilyen szempontból klasszifikálják a talált népességet, az osztályozás rovatai, a táblázatok fejlécei azonban a 19. század során többször is átalakultak. A változtatás indítékai különfélék lehettek: egyrészt az aktuális témák szerint változott a kormányzat érdeklődése az egyes kérdések iránt, másrészt változott maga a társadalom, és a statisztika készítői igyekeztek követni az átrendeződéseket. Végül, de nem utolsósorban a nemzetközi statisztika példái is ösztönzően hatottak a különböző államokra, a statisztikusok nemzetközi konferenciákon vitatták meg a 19. század második felében, hogy melyek a legeredményesebb és követendő megoldások. A statisztikusoknak azonban mindig vigyázniuk kellett, hogy a kategoriális újítások ne tegyék lehetetlenné, hogy az új adatok legalább az előző (hazai) népszámlálással összehasonlíthatók maradjanak. Amikor tehát gyökeresen átalakított nómenklatúrát vezettek be, akkor is törekedtek arra, hogy a folyamatok a tíz évvel korábbi rubrikák fényében legalább durván értékelhetők legyenek. A népszámlálások közül három metszetet mutatok be: a II. József-féle, az 1857-es és az 1900-as népszámlálásokat.

Elitták.