Azt olvasom egy könyvben, hogy az ókori Egyiptomban még nem volt pénz. Ez nagyon fura, hogy tudtak úgy élni? Még az aranyat avgy ezüstöt sem használták pénzként?
válasza: válasza: válasza:#16 De mi köze van mindennek bármihez? Persze, ami nem kell neked, arra nem cseréled azt, ami neked van. És? Ez így volt régen is. A különbség csak annyi, hogy régen nem igazán létezett ilyen. Mert persze, én ha ma el szeretnék adni egy tévét, akkor nem fog érdekelni helyette számítógép, íróasztal, kiskutya, meg az érdeklődő első szülőtt lányának a szüzessége: nem, nekem pénz kell.
De régen az embereknek nem volt ilyen sokrétű a "vagyona". Három kategória létezett: növényi eredetű árú, állati eredetű árú és ha volt, akkor az adott illető mestersége.
Növényi eredetű árú: MINDENKINEK szüksége volt rá, persze nem mindenkinek volt szüksége állandóan, hiszen mindenki termelt, de mindig előfordult, hogy valakinek szarabb volt a termése, megvan a kereslet, másnak meg jó volt, megvan a kínálat.
Állati eredetű árú: pontosan ugyanúgy, mint a növényi esetében.
Mesterség: régen nem létezett olyan mesterség, amire ne lett volna szüksége az egyszerű embernek. Nyilván ha te tőzsdézel, a másiknak meg egy kiló kenyérre nincs pénze, akkor baszhatod, de régen ilyen nem volt, kizárólag olyan mesterségek léteztek, amire mindig szükség volt.
Ja és még valami: régen is léteztek "befektetők". Ugyanúgy ahogy ma is vannak, akik vesznek valamit, amire nincs szükségük, de később haszonnal továbbadhatják, úgy létezett ez régen is. A szomszéd nagyon megszorult, muszáj volt kiárulni egy borjat, semmi szükséged nem volt rá, de áron alul odaadta, úgyhogy megvetted, később hasznot termelt (tej, hús, akármi). Szóval csak azért, mert valamire akkor éppen nincsen szükség, az nem azt jelenti, hogy nem lehetett vevőt találni.
"A csere kereskedelem egyébként nagyon sokáig fenn maradt más országokban is, pl Magyarországon is a 19. században fizettek papot vagy tanítót természetben pl tyúkkal, tűzifával stb, vagy minden nap más család hívta meg vacsorázni mert a fizetés amit az állam adott az nagyon kevés volt, ha volt egyáltalán."
Természetesen volt, ma is van, valamilyen mértékig. De a tankönyv szerint úgy értelmezem, hogy Egyiptomban akkoriban kizárólagos volt. Azon senki nem csodálkozik, hogy valaki elcserél egy tyúkot valami másra, azt ma is bármikor megteheti. Amin csodálkozok, hogy lehetett így élni millióknak egy ókori nagyvárosban. Egy piaci bevásárlás olyan logisztikát kívánt, hogy egélsz napodat a piacon tölthetted, teherhordóról és jó matematikia képességekről nem is beszélve. Nem értem egyszerűen. Egy tipikus ember a tömegből gondolom olyan volt, aki nagyjából megtermelte, amit evett, és nem volt szinte smemi vagyona. De mondjuk tegyük fel, hogy sikerült egyvalamiből valami értéket vagy felesleget termelnie, pl. egy kecskét, és szüksége volt néhány új dologra, amiért egész évben nevelte a kecskét, pl. egy pár cibő, valami fűszerek, sajt, meg mondjuk ruha és esetleg valami edény. Hogyan zajlott le, ha bement a piacra? Ment a kecskéjével a cipészhez, aki azt mondta nem kell neki kecske, de ha szerez sajtot, akkor hozzon neki is 2 gurigával és kap egy pár cipőt. Akkor ment a sajtoshoz, de neki mondjuk kellett a kecske, ha szerencséje volt, bár miért kéne neki, de tegyük fel, viszont kapott 15 guriga sajtot érte. Ment a teherhordójával és próbált a sajt egy részéért ruhát venni, de nem sikerült, stb. Szóval egész nap oda-visza mászkált és próbált logisztikázni, hogy kinek mit mennyit és hogyan, hogy el tudja csreberélni??? És ez a rtendszer ment milliónyi embernek ezer évig? Hát én ezt nem hiszem. Vagy volt valami pénzhelyettesítő eszköz, még ha nem is pénz, vagy volt valami piackoordinátor, aki ezt lelogisztikázta.
"Sőt akár tovább is mehetnénk, a mai napig létezik cserekereskedelem, például felmegy az ember bármelyik internetes piacra, elég sokan árulnak úgy dolgokat, hogy nyitottak a cserére is."
Lehet mondani, hogy létezik, de a piac milliárdod részének is az ezredrésze. Teljesen értelmetlen idehozni. Én rengeteget adok-veszek, még soha nem sikerült cserélnem semmit. Elhanyagolható! Minden létezik a világon, csak a mértéke olyan pici, hogy kár beszélni róla.
"Nyilvántartották, hogy mennyit adtál el, és ennek megfelelő árú terméket vásárolhattál."
Na, én is valami ilyesmire gondoltam Ez nem cserekereskedelem szerintem, akkor az iskolában rosszul tanítják. Ez vagy pénz, vagy virtuális pénz, és gondolom, valami piacfelügyeletnél, mint valami szupermarket lehetett nagykereskedőknél elintézni a logisztikát, nem?
válasza:#25 Attól mert globális piaci szinten minimális, attól még nyilvánvalóan ismerős koncepció számodra, mert az interneten viszont nagyon is gyakori. Olyannyira, hogy nagyon sok hirdető, aki nem akar cserélni, ezt külön ki is emeli a hirdetésben, hogy nem érdekli csere, mert sok embert igenis érdekni, sok ember cserél.
Az meg hogy te soha sem cseréltél még, hát leginkább valószínűleg azért, mert nem is nagyon akarsz. De függetlenül az okától, a te egyetlen példád nem jelent semmit. Ellenpéldának felhozhatnám azokat, akik abból élnek, hogy a legkisebb jelentéktelen tárgyból elindulva, például egy toll, elkezdenek cserélgetni és egyre értékesebb dolgokat szerez belőle, míg a végén már hat, hét, ki tudja hány számjegyű összegnél jár.
válasza:Az ókori Egyiptomban valóban nem használtak olyan pénzt, ahogy azt ma ismerjük. Az ókori egyiptomi gazdasági rendszer alapjait a termékek és a szolgáltatások cseréje képezte, és ezt a rendszert általában termékcsere-gazdaságként említik. Az egyiptomiak árucikkeket használtak csereeszközként, például gabonát, textilt, állatokat, aranyat, ezüstöt stb. A gazdasági tranzakciók során a csereeszközöket vagy azokat a termékeket használták, amelyeket az emberek közötti kereskedelem során értékként elfogadtak.
Az arany és az ezüst valóban fontos szerepet játszott az ókori egyiptomi gazdaságban, de nem "pénzként" használták őket. Az aranyat és az ezüstöt inkább luxuscikkekhez, díszítőelemekhez és szertartásokhoz használták, például a fáraók sírjainak díszítéséhez vagy a templomi szertartásokhoz.
Az ókori Egyiptomban az értékcsere és a gazdasági tranzakciók egyezményes jelleggel történtek, és a gazdasági élet jellemzően helyi közösségekre és a központi kormányzatra összpontosultak. Az ókori egyiptomi gazdaság egyedi jellegzetességei és fejlettsége miatt ez a rendszer működött számukra. A pénz, ahogy azt ma ismerjük, csak későbbi történelmi időszakokban, különböző civilizációk fejlődésével és a kereskedelem bővülésével vált nélkülözhetetlenné.
válasza:Kedves kérdező!
A vért pénzérme, az "igazi" pénz viszonylag későn jelent meg, konkrétan a Kr.e. VII. században, a mai Kis-Ázsiában, ezek elektrumból, természetes arany-ezüst ötvözetből készültek.
Azonban már ennél évezrdekkel korában is léteztek olyan egyezmenyes "pénzhelyettesítők", például gabona, meghatározott súlyú fémek, kagylók, stb; amelyek megkönnyítették az árucserét és a kereskedelmet.
Például Mezopotámiában 160 gramm súlyú árpa szolgált 1 egységnyi "árupénzként" kb. Kr.e. 3000-től. Többek között ebben számoltak, kereskedtek és fizettek.
Egyiptomban is hasonló rendszer létezett.
"Ellenpéldának felhozhatnám azokat, akik abból élnek, hogy a legkisebb jelentéktelen tárgyból elindulva, például egy toll, elkezdenek cserélgetni és egyre értékesebb dolgokat szerez belőle, míg a végén már hat, hét, ki tudja hány számjegyű összegnél jár."
Ez Soma volt, aki az egyetlen volt Magyarországon aki ezt megcsinálta, mert híres volt. Ez egyetlen példa, miközben 10 millióan vásrolunk ebben az országban naponta. Erre mosnom, hogy piszlicsáré milliomod rész, amit kár idehozni!!!!
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!