Azt olvasom egy könyvben, hogy az ókori Egyiptomban még nem volt pénz. Ez nagyon fura, hogy tudtak úgy élni? Még az aranyat avgy ezüstöt sem használták pénzként?

Mivel mindenki házi készítésű ételt evett, a kézművesek is, így simán odamehetett valaki hogy akar egy szandált, ezért cserébe a bőrműves kért 3 tyúkot.

Manapság nehéz elképzelni a cserekereskedelmet mert nagyon sok a szellemi munka és a szolgáltatás, illetve a mezőgazdaság nagygazdaságokban összpontosul és onnan a termények ipari üzemekbe kerülnek. Régen ez nem így volt, a legtöbben fizikai munkát végeztek és termesztettek vagy kézi munkával előállítottak valamit.

A csere kereskedelem egyébként nagyon sokáig fenn maradt más országokban is, pl Magyarországon is a 19. században fizettek papot vagy tanítót természetben pl tyúkkal, tűzifával stb, vagy minden nap más család hívta meg vacsorázni mert a fizetés amit az állam adott az nagyon kevés volt, ha volt egyáltalán.

Vagy a malomba vitték a búzát, abból x részt a molnár kapott fizetségként.

Áru- és pénzforgalom

Szerkesztés

Az Óbirodalom még csak a cserekereskedelmet ismerte. A későbbi pénz, a sati itt még csak elméleti értékmérő volt, csak tételesen bizonyította, hogy a vevő megkapja a megfelelő ellenértéket.

Az Óbirodalom kereskedelme királyi monopólium volt, ami egyfelől gátolta a pénzforgalom kialakulását, másfelől a naturális gazdálkodás elterjedéséhez és rögzüléséhez vezetett. Ez valószínűleg fontos szerepet játszott az Óbirodalom gazdasági összeomlásában, amikor olyan országban törtek ki éhínségek, amelyben nagyjából 16 millió ember eltartásához elegendő terményt állított elő legfeljebb nyolcmillió ember.

A Középbirodalomban fellendült a kereskedelem. Kréta és Egyiptom jelentős áruforgalmára utal, hogy Egyiptomban az agyagedényeken és a fazekasipar termékein égei hatású elemeket találhatunk. Krétán is több Egyiptomban készült tárgy került elő. Az Újbirodalomban jelentősen fejlődött a gazdaság több területe, így az állattenyésztés és az ipar is. A naturális gazdálkodás további erősödése dacára élénkült a belső kereskedelem és megjelentek a kereskedők. Pénzként az ezüstöt használták. Az árukat továbbra bis árura cserélték, de értéküket „pénzben” fejezték ki. Például a XVIII. dinasztia idején 2,5 deben (1 deben 91 gramm ezüsttel volt egyenlő) két borjú és két tehén értékének felelt meg. Egyiptom gazdasági életére szinte mindvégig a naturális gazdaság volt a jellemző; a piaci árutermelés szűk keretek között mozgott.

#11 Sőt akár tovább is mehetnénk, a mai napig létezik cserekereskedelem, például felmegy az ember bármelyik internetes piacra, elég sokan árulnak úgy dolgokat, hogy nyitottak a cserére is. Vagy lehetne mondani akár az autókereskedéseket, beszámíttatod az egyik autót és elhozol helyette egy másikat. Mai gyerekeknél nem tudom mennyire divat például gyűjtögetni valami játékot, amit aztán lehet egymás között cserélgetni, de az én gyerekkoromban (2000-es évek legeleje) minden szünetünk az iskolában ebből állt.

Szóval rohadtul nem értem, hogy kérdezőnek miért ilyen meglepetés a pénz nélküli élet, pedig manapság is körbevesz minket és a mindennapi élet része.

Híjj de gyönyörűen összetett és esztétikus a ChatGPT első mondata a 14-es hozzászólásában!

"Sőt akár tovább is mehetnénk, a mai napig létezik cserekereskedelem, például felmegy az ember bármelyik internetes piacra, elég sokan árulnak úgy dolgokat, hogy nyitottak a cserére is." - Igen, de te sem fogadsz el bármit. És, ha olyan helyzetben vagy, hogy konkrétan valamire – legyen mondjuk ételre – kell a pénz vagy ellenérték (ellentárgy? - mi a helyes szó ide?) – az életkörülményeid miatt –, akkor nem fogsz olyan valamit elfogadni, amit egyébként nem tudsz aktuálisan (vagy hosszú távon) hasznosítani vagy nincs rá szükséged. A cserekereskedésnek az az alapja, hogy "add" – cseréld, de ez egyenlő az eladással – el azt, amire aktuálisan vagy véglegesen nincsen szükséged, olyan dologért cserébe, amire szükséged van. Őszintén: Elsőre kinevettem a kérdezőt, viszont ahogy elolvastam, hogy miért nem érti, onnantól már teljesen jogosnak, teljesen érthetőnek láttam a felvetését. Mert, ha neked nincsen szükséged a másik ember által termesztett, tenyésztett vagy előállított bármire, akkor nem fogod elfogadni, mint csereáru, kivéve, ha nem tudod azt olyanra elcserélni, amire neked szükséged van – vagy meg nem szánod, de ezt hagyjuk ki ebből a témából, bár azt gondolom, régebben alapvetően szorosabb kötelékek voltak ember és ember között.

# 12

IDÉZLEK: "Az ősi Egyiptom nemcsak kulturális értelemben érdemelne nagy figyelmet. Fizikai értelemben szinte zéró növekedés."

Ez nem igaz!

Egyiptom lakossága az Óbirodalmtól kezdve folyamatosan nőtt, ahogy a területe is.

Az Óbirodalmnál nagyobb területű, és népesebb volt a Középbirodalom, a Középbirodalomnál pedig jóval nagyobb területű és népességű az Újbirodalom.

A gazdaság is folyamatosan fejlődött, volt technológiai innováció, nőtt a mezőgazdaság terműterülete és a népesség, tehát nem igaz, amit írtál.

# 14

IDÉZLEK: "Az ősi Egyiptom birodalma nagyjából háromezer éven át tartott fenn egy olyan elképesztően kifinomult társadalmi, gazdasági, kulturális és technológiai komplexumot, amelynek méltóságteljes eleganciája még ma is elkápráztat minket, és teljesítményeinek egy részét máig sem tudjuk még értelmezni sem. Nos, ez a háromezer év úgy telt el, hogy közben mennyiségi értelemben szinte minden „mozdulatlan” volt, sem a mai értelemben vett gazdasági, sem népességnövekedés nem volt."

Történelem szakon, az egyetemen ezért a gondolatsorért kapásból elégtelent adnának Neked.

Nagyjából semmi sem igaz az általad leírtakból.

Nem volt népességnövekedés? Dehogynem, egyiptológusok és történeti demográfusok számításai szerint Egyiptom lakosság létszáma a Kr.e. 3. évezredben 1-ről 1,5 millióra nőtt, és a Kr.e. 2. évezred végén legalább 2,5-3 milliós lehetett.

Egyiptom lakossága az Óbirodalomtól kezdve bizony folyamatosan nőtt, ahogy a területe is. Az Óbirodalomnál nagyobb területű, és népesebb volt a Középbirodalom, a Középbirodalomnál pedig jóval nagyobb területű és népességű az Újbirodalom.

Az Óbirodalom és a Középbirodalom területe (látható, hogy a Középbirodalom nagyobb, és a Fajjúm-oázis is ez alatt került intenzív betelepítésre):

[link]

Az Újbirodalom pedig sokkal nagyobb területű volt fénykorában, mint a Középbirodalom, sokkal nagyobb népességgel: [link]

A gazdaság is folyamatosan fejlődött, volt komoly technológiai innováció, nőtt a mezőgazdaság termőterülete és a népesség, tehát messze nem igaz, amit írtál.

Tessék már elolvasni valami komoly egyiptológiai szakirodalmat a témában!

18-as! 14-es ChatGPT-t használt, nem saját ismereteiből írta le ezeket.

"méltóságteljes eleganciája még ma is elkápráztat minket" - ilyet nem igen hallani emberek szájából.

19#

Biztos vagy benne?