Az miért van hogy az Amerikai kontinens technológiailag annyira le volt maradva Európától?

Azt mondták olyanok a fegyvereik mint a gyerekek játékszerei.

Kb olyan szinten állhattak mint Stonehenge építői. Bár ők már a rézkorban éltek talán, nem tudom pontosan most.

10 Ez hol mond ellent annak amit írtam??? NNagyobb városaik voltak mint az europaiaknak, volt államszervezetük, saját írásúk stb Minden lehetöségük meg volt a fejlödésre, annak hogy europa kicsit gyorsabb volt nagy rész csak a szerencsén műllót. De ha tudsz valamit ami miatt europa gyorsabban hagyta el a kökorszakot akkor ne titkold el.

A 18 században is nagyrészt a szuronyok döntötték el csatát pedig technikában már egy fejlettebb kor volt. Az europaiaknak fejlettebb fegyverreik voltak de messze nem annyival. Van egy puskád amivel egyet lőhetsz max majd megtámad 30 ember szerinted mennyi esélyed van? Azért voltak az europaiak sikeresek mert az indiánok féltek az ismeretlentől és érzékenyek voltak az europai betegségekre. Ha pl lett volna 1-2 betegség ami az europaiakat is jelentösen megtizedeli akkor jelentösen máshogy alakultak volna a dolgók. pl egy pestis kaliberú betegség megjelenik europában...

# 12

IDÉZLEK: "A 18 században is nagyrészt a szuronyok döntötték el csatát pedig technikában már egy fejlettebb kor volt. Az europaiaknak fejlettebb fegyverreik voltak de messze nem annyival. Van egy puskád amivel egyet lőhetsz max majd megtámad 30 ember szerinted mennyi esélyed van?"

Itt bukik ki, hogy nem ismered a korabeli haditechnikát és fegyverzetet.

A spanyol puskások ugyanis nem egyedül, hanem zárt hadrendben, zárt alakzatban, csapaterőben harcoltak.

Az aztékoknak, majáknak és inkáknak fából és kőből készült fegyvereik voltak, továbbá nem volt komoly hadművészetük, sem taktikai, sem stratégiai szinten.

A spanyolok zártrendi harcászatot folytattak, amelyben a muskétásokat pikás ás alabárdos páncélos nehézgyalogosok fedezték. Ezen katonák zárt alakzatban álltak fel, amelyben tüzérség, ágyúk is helyet kaptak, azaz a gyalogságon belül a pikások és az alabárdosok védték a tüzelő muskétásokat és a tüzérséget, és fordítva, a tűzfegyverek tüze fedezte a vértes pikás-alabárdos gyalogságot. Ez a zárt, összfegyvernemi harci alakzat volt a híres "spanyol négyszög". A spanyol lovasság pedig a szárnyakon támogatta a négyszögeket.

A 16. században a spanyoloknak erős vértezetet viseltek, acélsisakjuk, acél mellvértjük és egyéb acél védőfelszereléseik voltak, amelyek ellen az indián kőfegyverek teljesen hatástalanok. A spanyolok toledói edzett acél kardjai és szálfegyverei ellen az indián védőfelszerelések totálisan hatástalannak bizonyultak. Egy vágás a karddal = egy halott, vagy súlyos sebesült indián.

Az aztékok, maják, inkák haditechnikája, fegyverzete ellenben minimum 4800 évvel volt lemaradva a hódító spanyoloké mögött, konkrétan a kőkor végének szintjén állt.

Tehát nem kicsivel, hanem 4800 évvel voltak lemaradva.

SPANYOL VÉRTES NEHÉZLOVAS A 16. SZÁZADBÓL:

[link]

SPANYOL STÍLUSÚ MORION SISAKOS, PÁNCÉLOS NEHÉZGYALOGSÁG (a pápai svájci gárda pontosan 16. századi spanyol stílusú fegyverzetet viseli a híres spanyol "Morion" sisakkal): [link]

ELIT AZTÉK HARCOS: fegyverzete kőhegyű lándzsa és obszidiánkővel kirakott harci bot, a macuahuitl.

[link]

AZ AZTÉKOK FŐ FEGYVERE A KŐVEL KIRAKOTT HARCI BOT (macuahuitl):

[link]

Az aztékok kő és fa fegyverei szó szerint gyerekjátékok voltak a spanyolok acél szálfegyvereihez és lőfegyvereihez képest.

Az sem egészen igaz, amit a 18. századi európai hadviselésről írtál, mert az sokkal fejlettebb és hatékonyabb volt annál, amit gondolsz.

1.) A gyalogság zárt rendben, csapaterőben harcolt, és a puskák sortüzei is fontos szerepet játszottak.

2.) Egy 18. századi szuronyos puska sokkal fényévekkel hatékonyabb fegyver volt, mint az indiánok fa és kőfegyverei. Nem véletlenül szorította ki szinte teljesen a puska már a 17. század végére a pikákat, alabárdokat, de az íjakat is.

3.) A szuronyos puskával harcoló gyalogságot félelmetes tüzérség és óriási tömegű vértes nehéz, és könnyűlovasság támogatta.

4.) A gyalogság, a lovasság és a tüzérség komplex, összfegyvernemi harcot folytatott, kifinomult taktikával.

Az aztékoknál, majáknál, inkáknál a 16. században európai értelemben vett hadművészetről nem beszélhetünk.

VÁROSOK:

Képzeld, 1500 táján a az akkori világ 10 legnagyobb városa között nem akadt egyetlen európai sem. Talán csak Párizs fért be az első 10-be, de az is vitatható. De ennek semmi jelentősége. Ugyanis csak és kizárólag Európában indult meg akkorra a modern értelemben vett urbanizáció, azaz a városi önkormányzatiság, a tőkefelhalmozás, az iparosodás folyamata.

Hiába volt nagyobb az azték főváros bármely európai városnál, ha fejlettségben majd 5000 évvel le volt maradva az európai városok mögött.

Az azték fővárosban ugyanis nem ismerték a keményfémek (réz, bronz, vas, acél előállítását, nem ismerték a pénzgazdálkodást, nem ismerték a tőkefelhalmozást, nem ismerték a modern ipart, a modern kereskedelmet. Az azték fővárosban akkor még a késői kőkor színvonalán éltek.

"De ha tudsz valamit ami miatt europa gyorsabban hagyta el a kökorszakot akkor ne titkold el."

Például, hogy évezredekkel ezelőtt fejlett fémművesség alakult ki aminek eredményeképpen a bronzkorra a kőeszközöket nagyrészt fémeszközök váltották fel az egy elég erős indok.

"Azért voltak az europaiak sikeresek mert az indiánok féltek az ismeretlentől és érzékenyek voltak az europai betegségekre. "

Azzal azért remélem tisztában vagy, hogy egyes nagy kelet-ázsiai és közel-keleti civilizációk kivételével egy ponton kb. bolygó egésze európai gyarmati uralom alá került?

15: Nyilván élcelődtem, mert elég buta kérdést tettél fel. Egyébként a bronz- majd vaseszközök elterjedése az oka volt a kőkorszak végének, nem a következménye. Azért hagytak fel a kőeszközök készítésével mert találtak egy jobb alapanyagot, és kialakították a technológiát amivel ezt hasznosítatni lehetett. Te kb. most azt állítod, azért kezdtek el fémeszközöket használni mert véget ért a kőkor, ami értelmetlen. Ránéztek a naptárra és látták váltani kell, vagy mire gondolsz? :)

Az arany és az ezüst megmunkálása szép és jó, csak annak kinyerése és megmunkálása nem igényel olyan fejlett bányászati és fémmegmunkálási, kohászati technológiát mint a vasművesség, másrészt mind az arany mind az ezüst olyan puha és mállékony, hogy alkalmatlanok arra hogy fegyverként vagy mezőgazdasági eszközként használják őket, max. alkalmi ceremoniális jelleggel. Ékszernek kiváló de sok gyakorlati haszna nem volt akkoriban. Egyébként korlátozott és viszonylag kései rézművességük sőt bronzművességük is volt egyes civilizációknak de azt is inkább csak dekorációs céllal használták és nem fedezték fel a gyakorlati hasznát. A spanyolok érkezésekor még mindig kőeszközöket használtak, és mint írták kb. egy késő-neolit civilizáció fejlettségi szintjén álltak, azzal hogy egyes civilizációk (inka, maja, azték) sok tekintetben megközelítették az egykori mezopotámiai városállamok, birodalmak szintjét. Ez jó 4-5000 év lemaradás. De igazából a politikai szervezettség is olyan alacsony színvonalon állt, hogy nem is feltétlen az okozta az őslakos birodalmak bukását (bár tény a technológiai felsőbbrendűség már-már mágikus tekintélyt adott nekik), hogy komplett spanyol seregek lezúzták őket (persze van rá példa, hogy kisebb spanyol csapatok bedarálták a többszörös túlerőt), hanem simán maguk mellé állítottak egész törzseket akik a korábbi uraik ellen fordultak. Azért sokat elárul az inka birodalom integritásáról, hogy pár száz spanyol kalandor konkrétan hülyét csinált belőlük, és térdre kényszerítettek egy birodalmat annyival hogy foglyul ejtették az uralkodóját.

Értem, bár nehéz mert a helyesírásod elég gyatra. Pusztán a szerencsére fogni, hogy egy adott régió társadalma a korszak legfejletebb civilizációját hozta létre, amelyik csaknem bárhová bemasírozott az elkövetkező évszázadokban elég problémás. Ezt bármire rá lehet sütni. Ezért nyertek a mongolok Muhinál mert szerencséjük volt. Azért hódította meg Nagy Sándor a perzsa birodalmat mert szerencséje volt. Azért lett I. Erzsébet Anglia királynője mert szerencséje volt. Lehet ez a filozófiád, magánvéleményed de ez nem egy történelemtudománynak megfelelő magyarázat.

Amúgy elég jó történelmi ismeretterjesztő arról, bizonyos értelemben milyen nevetséges volt ezeknek a nagy birodalmaknak a vége. (Nem azt találom nevetségesnek, hogy leigáztak egy népet, hanem hogy milyen szürreálisan könnyen összeomlottak ezek az agyonhypeolt birodalmak.

https://www.youtube.com/watch?v=xPm8E-zWwsQ

Unalmas hogy ismételgeted magad. Továbra is kiváncsi lennék rá hogy mi tette lehetővé az europában megjelenő fémmegmukálást a példádbol kiindúlva. Mivel egy új technologia bevezetése rengeteg tényezőtöl füg. pl nyersanyag, motivácó, technologia, oktatás, szervezés, stb Vagy máskép mondva mi tette lehetettlenné hogy indiánoknál megjelenjen az a fajta fémmegmunkálás is?

Az állitásod alapján pedig a jövő nagyhatalma is gond nélkül megállapitható. Ugyhógy velünk is megoszthatnád kifogja az egyesült államokat leváltani.