Miért mondta azt a töri tanárom hogy a második világháború az első nyomába sem ért?

Ez általánosságban max a nyugati fronton szolgáló katonákra igaz, ahol tényleges állóháború volt az első világháború nagy részén. Az tényleg konstans, szűnni nem akaró földi pokol volt borzasztó túlélési esélyekkel.

A keleti front mozgalmasabb volt, illetve a hátország messze nem szenvedett úgy, mint a második világháborúban.

Kedves kérdező!

Vitatnám, ugyanis:

1.) A II. világháborúban sokkal több ember halt meg, mint az I. világháborúban.

2.) A II. világháborúban számszerűleg és arányaiban sokkal több civil áldozat volt, ugyanis ekkorra a civil lakosság is kiemelt célponttá vált. Lásd a oolgari lakosság terrorbombázását.

3.) A II. világháborúban a keleti fronton összehasonlíthatatlanul brutálisabban bántak a hadifoglyokkal, mindkét oldalon, mint az I. világháborúban. Milliónyi hadifogoly halt meg a II. világháború keleti frontján fogságba esett katonák közül, mindkét oldalon a brutális bánásmód miatt.

Kérdezd meg a tanárodat, pontosan mire is gondolt.

Mindkét háborúnak sok áldozata volt, ilyen téren sem ildomos versenyeztetni, összehasonlítani azokat, és értelmetlen is.

Ismertem több öreget, akik anno megjárták az első, mások a második nagy háborút, ők nem állítottak sorrendet, többnyire hallgattak, a kérdésekre röviden válaszoltak.

Volt persze különbség, az első világháború még nem volt annyira a gépek csatája, mint a második, de már ott elkezdődött a technológia leváltása, illetve a cári Oroszország kilépése után a keleti fronton közel sem zajlottak olyan ádáz harcok, mint a második világháborúban.

Az első világháborúnak nem volt része szándékos népirtás, de az utolsó éveiben tört ki a globális méretű spanyolnátha járvány, ami több áldozatot szedett, mint a harcok, a becslések szerint 50 millió ember hunyt el az influenza szövődményei miatt, olyan agresszív volt a lefolyása, hogy megtörtént, reggel még tünetmentes volt az illető, estére meghalt.

A magyar történelem szempontjából az első háború harcai talán nem voltak annyira kegyetlenek az olasz fronton, mint később a Don kanyarban, de azt a hámorút követte Trianon, amiről szintén nem beszéltek az öregek.

A '70-es években voltam gyerek, akkoriban azért még éltek az első világháborúban részt vevők is, ők sem vidáman beszéltek róla, de aki a második világháborúban a keleti fronton esett rabságba, vagy a szovjet bevonulás után az utcáról vitték el "málenkij robotra", vagy a másik oldalon a koncentrációs tábort járta meg, és évek múltán, valahogy haza került, számukra egyértelmű volt, melyik háború volt a sötétebb.

Az első háború lovassági rohamokkal kezdődött, harckocsi támadásokkal ért véget, a másodikban a harckocsikkal indultak, repülőgépekkel értek a végére (ez jelképes, a harcászat, hadászat sokat fejlődött, átalakult a háborúk évei alatt)

Elég sok irányból meg lehet ezt közelíteni, ahogy a válaszokból is látszik. Szerintem az adott iránytól függ, hogy melyik a rosszabb.

Például ha az 1. világháború állóháborúit vesszük figyelembe, akkor én azt mindenképpen rosszabbnak tartom.

Ellenben ha az általános pusztítást nézzük, akkor a 2. ezerszer rosszabb volt.

#6 említette a technológiát: persze, ha azt mondjuk, hogy a 2. világháborúban sokkal erőteljesebb és kiforrottabbak voltak a harcászati eszközök, akkor azt lehetne hinni, hogy a 2. sokkal rosszabb volt. És persze, ez vezetett a magasabb horderejű pusztításhoz (lásd előző pont), ugyanakkor katonai szempontból, ha kint vagyok a fronton és "meg kell halnom", akkor inkább kapjak fejbe egy golyót, vagy robbanjon rám egy akna, minthogy mustárgázba fulladjak bele, miközben kapok 20 szúrást szuronyból. Tehát úgy értem, hogy az első világháború harcászata sokkal embertelenebb, ezáltal rosszabb is volt.

És mindez persze csak vélemény.

Annyit hozzátennék, hogy nekünk már utólag ismertek a történések és a következmények, azonban a kor embereit az első világháború sokkal jobban sokkolta, megdöbbentette.

Ehhez tudni kell, hogy korábban volt olyan időszak, a 18. század első felében, amikor a háborúk a profik dolga volt, akár emberségesnek is nevezhetnénk, mert Nagy Frigyes kijelentette, hogy - a polgárnak észre sem kell vennie, hogy háború van.-

Sokszor csaták sem voltak, csak hadmozdulatok és a sarokba szorított ellenfél egyszerűen megadta magát. Ebben a korban a vallási fanatizmus már elmúlt, de a politikai még nem jött el.

Persze ha összecsaptak, akkor voltak veszteségek, de a katonák dolga az, hogy harcoljanak és ha kell, meghaljanak, de megbecsülték egymást, megadták a tiszteletet.

Ezzel szemben az első világháború iszonyata a gépies hullagyártásban jelentkezett millió számra, az értelmetlen pusztulás jellemezte és a foglyokkal ugyan próbáltak emberségesen bánni, de a járványok , mint a tífusz, kolera borzalmasan taroltak mindenhol és a végén a spanyol nátha is.

Ha ezt is beleszámítjuk, akkor az elsőnek lehet, hogy több volt az emberáldozata is, de a döbbenet nagysága az, ami igazán megkülönbözteti, őket, az elsőbe még naivan és mit sem sejtve masíroztak a lelkes hullajelöltek, a másodikba már nagyjából sejtették, mire számíthatnak.

Ha azt is megértjük, hogy XX. század elején a népesség sokkal kisebb volt, mint a közepén, akkor meg lehet érteni, hogy százalékos arányban az első veszteségei nagyobbak voltak, így sokkal nagyobb döbbenetet okoztak, mert ha kevesebb is volt, a kortársaknak többnek tűnt.

"Miért mondta azt a töri tanárom hogy a második világháború az első nyomába sem ért?"

Röviden szólva, mert csak olyan szempontok szerint vizsgálta a különbségeket, amely szempontok alapján az első VH jön ki szörnyűségesebbnek. Van sok olyan szempont, amik szerint a második a szörnyűségesebb.