Miért van ennyi boldogtalan depis ember?

"Gazdag országokban is óriási probléma."

Nyilván megvannak a modern világ kihívásai, de mégis valahogy mindig az jön ki a felmérésekből, hogy a magas jövedelmű, stabil, jól működő jóléti országok emberei a legboldogabbak.

"Régen az élet egyszerű volt. Mindenki tudta, hogy hol a helye: a férfi elment a földre szántani, vetni, aratni, stb, az asszony otthon dolgozott: főzött, mosott, takarított, és a gyerekeket nevelte."

Régen az élet egyszerű volt, de rengeteg nyomorúsággal. Nagyapád megszépült emlékei mellett olvass néprajzi szakkönyveket, vagy a régi valóságot elfogultság nélkül bemutató írókat (pl. Móricz).

"Aki a paraszt sorból ki akart törni, az elment mesterséget tanulni. "

Ez csak egy viszonylag rövid átmeneti időszakban volt általános, amikor az addig nagyrészt agrár jellegű gazdaságunk átalakult iparivá. Előtte ha parasztcsaládba születtél, nagyon nagy eséllyel magad is maradtál paraszt, a földet művelted és állatokat tartottál, mint előtte apád, nagyapád, stb.

Olvastam Móriczot én is még gimis koromban: Árvácska, Úri muri , A kondás legszennyesebb inge. Sőt: Móriczból írtam az irodalmi érettségimet is, és, képzeld, a tanárom kénytelen volt mind a tartalmi, mind a nyelvi részre jelest adni. Nem mondtam, hogy akkor minden szép volt, minden jó volt, de minden egyszerűbb volt. A világhálón viszont mindenkinek van lehetősége, hogy lássa, hogy a másik hogy él, milyen gazdagsága van, milyen szépek a gyerekei, hány diplomája van, és ez irigységet generál. Mikor egy szegény lány régen megpillantott egy gazdag hintót benne az úrinővel, az anyja vagy a nagyanyja mondta neki: "Ne irigyeld, lányom, neki is biztos megvan a maga baja." Most meg mindenki a sikert hajszolja. Valaki széttanulja az agyát, szerez X diplomát, mégse viszi semmire. Másnak elég ha van néhány kapcsolata, semmit se kell csinálnia, mégis dől hozzá a lé.Gondolj csak Győzikére, Tóth Gabira Kis Grófóra vagy a többi NER-celebre.

Vagy itt vannak a régi mesék, hogy a becsületes, jó ember mindig megkapja a jutalmát, a rossz pedig meglakol. Most éppen a rosszak ülnek a trónon: a csalók, a sikkasztó politikusok, aki pedig szorgalommal, becsülettel akar érvényesülni, annak elvágják a torkát.

Mikor egy szegény lány régen megpillantott egy gazdag hintót benne az úrinővel, az anyja vagy a nagyanyja mondta neki: "Ne irigyeld, lányom, neki is biztos megvan a maga baja."

Pont ez a dolog semmit sem változott azóta. Az mellékes, hogy milyen színtéren zajlik, a közösségi médiában vagy a valóságban. Akkor is volt x száz ismerősöd, köztük néhány jómódú (még ha nem is haveri volt vele a viszony), és sok szegény, akik többsége igyekezett kifelé jobbnak mutatni a sorát, mint valójában.

Rengeteg ok idéz elő boldogtalanságot. Első közöttük a bizonytalanság. Ez is sokféle, az embereket hatások érik, ha ezeket érti, tud rá válaszolni, szükség esetén kezelni, akkor nem lesz boldogtalan, főleg ha ismeri saját képességei határát.

Az oktatási rendszer nagyon eltérő a világban, például a finnek többsége nem boldogtalan, mert tudja kezelni a helyzetét. Nálunk módszeresen teszik tönkre az oktatást, mert a tudatlan ember reménytelennek érzi a helyzetét, és nem lát kiutat. Ez nem vagyontól függ (ma esetleg annyiban, hogy van miből költeni tanulásra), sokkal inkább a neveltetéstől. És az itt katasztrofális.

A fejlődés annyiban járul ehhez hozzá, hogy egyfelől gyorsabb, mint egy ember követési képessége, ezért sokan lemaradnak, és olyasmikkel szembesülnek, amit meg sem értenek. Az oktatás is elmarad a fejlődés ütemétől a világban, ráadásul most az aránytalanságok miatt gyakori válság.

További probléma, hogy sok olyan perverz vagyonos ember van, akik pénzüket befolyás növelésére próbálják használni, meglehetősen eredményesen. Ezt a tömeg háttérhatalomnak nevezi, de valójában pusztán globális, hiszen a lehetőségek (pénzért) hatalmasak. És sok politikus is megvásárolható, ami tovább rontja a helyzetet.

Szerintem annak van bármi értelem a fejeben aki depressziós

Mégis ki bírja ki ezt az életet?

Az értelmetlen korforgast, az igazságtalanságot, az öregedést?