Mekkora lehetősége van annak, hogy már Kolombusz előtt is eljutottak az Óvilágból az Újvilágba különböző népek?

#12#

Láttad valamikir a Rapa Nui -A világ közepe, című filmet?

A Húsvét szigetet mutatja meg, annak az európaiak által történt felfedezése előtt.

A történet vegyíti a történelmi elemeket, a kitalált részletekkel.

A Húsvét sziget a tengerre néző, furcsa, monumentális szoborról lett híres, amelyekből közel ezer darab maradt meg.

A filmet a mitológia, a vallás kapcsán említem, azokat az egymástól elszakított népeknél is hasonló gondolatok inspirálják, és ezért is lehetnek hasonló elemek benne, de akár azért is, mert az évezredek alatt a lassan, olykor szerencsével elvándorló csoportok az elindulás helyén már rendelkeztek valamilyen hitvilággal.

Szinte minden népnél fontos a halál, a halál utáni lét, a nappalok, éjszakák váltakozása, a Nap, a csillagok, a mérséket övben élő népeknél at évstakok változása, a tengerek partjain élőknél a végtelen víz látványa

A Húsvét sziget (Rapa Nui) lakói is valamikor a tengeren érkeztek a stigetre, amit a filmben szereplők már nem tudnak, a legendáik eredetét csak ugy ismerik, hogy azokat az öregek mesélik a fiataloknak.

Viszont vannak gondolataik, amelyeket nem teljesen értenek, legfeljebb hinni akarnak a gondolat helyességében.

Erre példa, amikor a madarakról elmélkedik, amelyek költenek a szigeten, majd hónapokra elmennek onnan "kell legyen szárazföld a végtelen tengeren túl, ahol a madarak élnek, amikor nincsenek itt"

Azt már tényként kezelik a történészek, hogy a Húsvét sziget erdővel borított sziget volt, és az őslakosok többek között a monumentális szobrok mozgatása miatt kivágták a fákat, ökológiai katasztrófát idéztek elő, amibe a társadalmuk is bele rokkant, amikor az Európaiak rátaláltak a szigetre, az már egy szinte kopár, gyéren lakott terület, hatalmas tengerre néző szobrokkal.

A film végén mutatott elhajózás a semmibe nem konkrét történelmi esemény, de Polinézia, Mikronézia kb úgy népesülhetett be... és közben rengetegen vesztek a tengerbe, elindultak, de nem találtak szárazföldet.

Amerika felfedezéséhez vissza kanyarodva, az a kontinens messze van attól, hogy oda behajózható távon, szigetről, szigetre megközelíthető legyen, a kivétel a kontinens északi része.... és ott a vikingek el is hajóztak odáig, de előtte még nekik is sokat meg kellett tanulni a hajózásról, pl a ködben, sötét, felhős éjszakákon is tájékozódni, amikor nem láttak a csillagokat sem.

Partközelben hajózni teljesen más kihívás, mint ismeretlen nyílt vízen átkelni.

Part közelben zátonyra futhat a hajó, elsüllyedhet viharban, de a szomjanhalás, éhenhalás veszélye kisebb, ellenben a nyílt óceánon sokáig ezért sem tudtak hajózni.

Azt senki nem vitatja, hogy az évezredek során nem történt olyan, hogy elsodródott hajó, és annak utasai akaratlanul ismeretlen szárazföldekre kerültek, de azoknak olyan távolságon belül kellett lenni, hogy még a szomjanhalás előtt partot érjenek, és Amerika ezen a határon túl van.

Az sem elhanyagolandó részlet, hogy egy megtalált szárazföldről vissza is kellene térni, hogy arról az otthoniak is tudomást szerezzenek.

Tagadhatatlan, hogy a déli félteke sok szigete benépesült, de nem mindegyik, és a lakottak között is sokat teljesen elszigetelten találtak meg az európai felfedezők.

# 13 # 16

Amit én olvastam, hogy 1375-ös írott forrás szól először az Azori-szigetek felfedezéséről, vagyis a 14. század végén ismerték meg.