Mekkora lehetősége van annak, hogy már Kolombusz előtt is eljutottak az Óvilágból az Újvilágba különböző népek?

A történészek számára egyetlen viking partraszállás elfogadott, q többi nem.

Q vikingek az északi vizeken hajózva érték el Amerikát, ami zord vidék, de viszonylag rövid távokat kellett hajózni, és az egyszeri alkalomnak szinte semmi jelentősége nem volt a történelemre.

Nem vittek magukkal semmit, ami aúj világban változást jelenthetett volna, és Európába sem került vissza akkor semmi.

Kolumbusz is Indiába, Kínába készült nyugati irányba hajózva, egyszerűen elszámolták a Föld méretét, és Kolumbusz haláláig abban a tudatban volt, hogy Indiába jutott el, és már az első útjáról hozott magával az ott talált növényekből, állatokból, és Amerikába is elkezdték behurcolni az európai élethez szükséges állatokat, mindenek előtt a lovakat, és azok elvadult utódai népesítették be évszázadokkal később a kontinenst.

Az ókorban, korai középkorban kizárható a két irányú, hosszú távú hajózás.

A vikingeknek megvolt a tudásuk a tengeren tájékozódásra, navigációra.

A kinai felfedezések meg azért is kizárhatóak, mert Kínának évezredekre visszamenőleg van írásos történelme, abban le van írva, hogy császári rendeletre tiltott volt a távoli "céltalan" hajózás, aminek az lett a következménye, hogy a tengeri hajózásuk megrekedt, egyszerűen nem volt olyan ismeretük, tudásuk, még Indinézia szigetvilágához viszonylag közel lévő területekről sem (Új-Zéland, Ausztrália, sok-sok sziget)

Az bizonyított, hogy a távolkeleti szigeteket hajózó népek foglalták el, de kereskedelmi hajózásrq nincs bizonyíték.

Elindultak, és vagy találtak szárazföldet, vagy meghaltak, miután elfogyott az élelmük, vizük.

Amerika korai felfedezése is azért zárható ki, mert nem volt olyan hajó, amvel több heti élelmet, viszet vihettek magukkal, és nem.kellesleg a tengeráramlatok is inkább akadályozták az Eurázsiából induló hajókat a Golf áramlat is Amerika felől áramlik Európa irányába.

Kedves kérdező!

Viking telepet, falut találtak a régészek Amerikában, tehát bizonyított, hogy eljutottak oda.

Más népek esetében csak feltételezések vannak, illetve hajózási kisérletek, amelyek során igazolást nyert, hogy - elvileg - kezdetleges hajókkal is el lehet jutni Amerikába keleti és nyugati irányból egyaránt.

A Kolumbusz általi "felfedezés" óriási, történelemformáló jelentősége abban áll, hogy 1492 után az európaiak ténylegesen ki tudták használni az Amerikában rejlő elképesztően nagy lehetőségeket.

A kínaiak felfedező útjaiból (Arab-felszigetre, Ceylonba bizonyitottan eljutottak) ellenben abszolút nulla gyakorlati eredmény származott Kína számára.

A nagy földrajzi felfedezések és az ezeket követő gyarmatosítás hatásai és következményei (ipari forradalom, kapitalizmus például) a világ urává tették Európát. Ebben áll a jelentőségük.

“Azt bizonyára mindenki tudja az indiánokról, hogy sok évezreddel ezelőtt a Bering szoros jegén átkelve Szibériából érkeztek Amerikába.

Ázsiai eredetüket egyébként – ha ez valakinek nem lenne egyértelmű arcvonásaik alapján – utóbbi időben génvizsgálatokkal is igazolták.”

[link]

# 6

A föníciai hajók mediterrán típusú gályák, amelyek kevéssé alkalmasak a viharos atlanti-óceáni hajózásra, eleve partok menti hajózásra épültek, nem véletlenül nem alkalmaztak ilyen típusú hajókat az atlanti hajózás során.

Semmi bizonyíték nincs arra, hogy a főniciaiak a nyílt óceánon hajózva, valóban tudták, hogy messze van egy nagy szárazföld.

Kereskedők lévén, ha tudják, akkor minden bizonnyal lett volna valamilyen kapcsolatuk, aminek nyoma is marad, pl főniciai tárgyak kerülnek elő Amerikából, vagy Karthagóból meglepő tárgyi leletek, esetleg növényeket, állatokat hoztak-vittek volna át - ennek sincs semmi nyoma.

Nem véletlenül hajóztak a partok mentén az ókorban, a nyílt vúzi hajózáshoz egyszerűen kevés volt a tudásuk, technikailag nem voltak arra alkalmasak a hajók sem.

A vikingek is tulajdonképpen a part közeli hajózással jutottak el Új-Foundladra, ők már ismerték a navigációt, és ismertek néhány távoli szigetet, Izland, Grönland lehetett az út közben megállóhely, meg ki rudja még milyen részét ismerték akkir a világnak, de ők sem egy hosszú, nyílt tengeri úton érték el Amerikát.

Persze, a hosszú, az viszonylagos, a rövidebb táv, északon zord körülmények között történt.

Évszázadokkal később, Kolumbusz már tudta, hogy a Föld gömböjű, nyugati irányba hajózva eljuthat keletre, és India, Kína létezéséről volt is tudomása.

Csak a méreteket számolta el, hol volt még ő Indiától, amikor megérkezett az Új Világba?.

És még akkor is (1492) komoly kihívás volt a nyílt tengeri hajózás.

Az ókorban a kis méretű evezősökkel, cél nélkül kihajózni a nyílt óceánra nem volt racionális döntés, de biztos voltak, akik akár akaratlanul is megtették, pl elsodorta őket egy vihar.

Amerika viszont olyan messze van, hogy kétséges, hogy odáig egyetlen hajó valóban el is jutott, bár teljesen nem zárható ki az sem.

Nincs viszont igazolható nyoma, a Tollaskígyó legenda is arról szól, hogy az elűzött király hajózik el keletre, és majd az évszázadokkal később megérkező spanyolokat az ő isteni leszármazottainak hiszik.

Egy több alkalommal is megtörtént utazásnak kellene legyen valami régészeti nyoma, amit ezidáig nem talált senki.

Ahogy a #9 is írja, arra sem régészeti, sem írott forrás nincs, hogy Kolombusz előtt jelentősebb kapcsolat állt volna fenn az amerikai és európai kultúrák között. Viszont az tény, hogy valamikor a 10. században a vikingek elérték Grönlandot, ahol meg is telepedtek, sőt a 10. század végén–11. század elején a mai Kanada területére is elhajóztak. A sagákban is megemlékeznek erről, Leif Erikson nevéhez kötve a felfedezést (Markland, Heluland és Vinland). Minimum egy telepet létre is hoztak, amit a régészek feltártak. A bennszülött törzsekkel kereskedni kezdtek, majd egy idő után ellenséges lett a viszony, ezért felhagyták a települést és visszatértek Grönlandra. Viszont amíg a skandinávok a 15. századig Grönland éltek, addig elég gyakran meglátogatták a kanadai partvidéket fáért.

Nem kizárt, hogy az ókorban 1–1 görög, főníciai vagy római hajó valami szerencsétlenség révén a mai közép-amerikai partvidékre sodródott. Mivel egy hatalmas területről beszélünk, ezért nem is csoda, hogy ezeknek az eseti "látogatásoknak" egyelőre nem találjuk a régészeti nyomát. Viszont az európai hajósok megjelenése (világos bőr, szakál) annyira furcsa lehetett a helyi lakosságnak, hogy futótűzként terjedt a hírük. A törzsek között utazó kereskedők meséltek róluk az embereknek, akik aztán otthon a tűz mellett kicsit kiszínezve továbbadták a hallottakat. Így a tényekből mítosz/legenda lett, ami évszázadokon át fentmaradt és megélte a konkvisztádorok megjelenését a 16. század elején. De mindez csak feltételezés, sajnos jelenleg nincs olyan régészeti leletek, ami 100%-ig alátámasztaná a Földközi-tenger ókori hatóságnak mezo-amerikai megjelenését