II. Ulászló miért engedte el Ausztriát és Csehországot?

Röviden azért, mert Mátyásnak amíg megvoltak ezek a hódításai kvázi az ország hadiállapotban állt a csehekkel és a német-római császárral.

Mátyás az uralkodása alatt ki tudta hozni az országból a maximumot (adóztatás, a hadjáratok költségeinek fedezésére és a rendek visszaszorítása), illetve a háborút is a saját személyes ambíciói miatt folytatta (hogy német-római császár legyen), de halála után a magyar rendek ebben az egészben igazából nem voltak érdekeltek. Nekik egy olyan uralkodó kellett, aki nincs annyira tisztában az ország viszonyaival, így nem is szól annyira bele az itteni hatalmi játszmába, azaz az uralkodói hatalom és a rendi hatalom dualizmusát vissza tudják állítani. És igazából a folyamatos hadiállapot a szomszédokkal sem volt annyira ínyükre. II. Ulászló ilyen szempontok alapján megfelelő király volt, ráadásul Csehország uralkodója is, azaz korábban ő harcolt Mátyással a magyar király morvaországi hódításai ellen...

Miért szolgálta volna II. Ulászló a nemesek érdekeit?

Max. azt lehet kimondani, hogy nem volt ahhoz helyismerete és politikai mozgástere, hogy az uralkodói hatalmat a rendiség rovására (mint Mátyás) megerősítse. Egyébként II. Ulászló trónra kerülésének feltétele volt, hogy aláírja a rendek hitlevelét, amelyben le voltak fektetve előre a "játékszabályok", már mai a rendek és az uralkodó hatalmi dualizmusát illeti.

Az pedig, hogy gyengekezű volt, szerintem relatív állítás, mert Mátyáshoz képest lehet, hogy annak tűnik, viszont a korabeli Európában más rendi államokban is kötöttek a rendek és az uralkodó hitlevelet, illetve Mátyás előtt és után is szokásban volt ez Magyarországon is. Ehhez képest II. Ulászló uralkodói hatalma se nem jobb, se nem rosszabb. Az más kérdés, hogy Magyarország az ő uralkodása idején már milyen speciális helyzetben volt (a török fenyegetés árnyékában), és hogy erre a helyzetre ez a hatalmi struktúra jó vagy rossz megoldás volt-e, amit az ő uralkodása jelentett. Ez az utódja (II. Lajos) alatt ki is derült, de ez nem magát az uralkodói hatalom gyengeségét és a rendi dualizmus struktúráját minősíti, hanem azt, hogy ez önmagában nem volt elegendő a török fenyegetés visszaszorításához (bár az 1520-as évekre már Mátyás királysága sem lett volna ahhoz elegendő). Viszont ha ez a fenyegetés nem létezett volna, akkor utólag lehet, hogy fel se tűnt volna nekünk, hogy "gyengekezű" volt. Ennyi erővel Luxemburgi Zsigmond vagy Habsburg Albert is gyengekezű volt, rájuk még sem szoktuk ezt mondani.

Vagy másképp mondva: teljesen mindegy, hogy II. Ulászló és II. Lajos uralkodásai alatt ki más uralkodott volna, mivel mi egerek voltunk a török macskához képest, akárki, akárhogy uralkodott volna, az a mi utólagos szemszögünk szerint gyengekezű lett volna ígyis-úgyis.