Hogy a legegyszerűbb megkülönböztetni a metonímiát és a metaforát?

A metafora egyfajta összevont hasonlat. A lényege valamiféle tartalmi hasonlóság. Onnan ismerhető fel a legkönnyebben, hogy ténylegesen helyettesíthető hasonlattal, valamiféle „olyan, mint”, „úgy, mint/ahogy” jellegű kifejezéssel. Az adott, érzékeltetni szándékozott kontextus ugyanúgy értelmes a hasonlító és a hasonlított dologra.

Az eget fehér pamut borította = az eget borító felhők olyanok voltak, mint a pamut.

Keserűség folyói áradtak a szeméből = A keserűség okozta könnyek úgy áradtak a szeméből, mint a folyó.

Acélidegei voltak = az idegei olyan erősek voltak, mint az acél.

A metonímia valamiféle térbeli, időbeli, ok-okozati kapcsolaton alapszik. Az „olyan, mint” jellegű hasonlat nem állja meg a helyét. Viszont az adott metonímiát megtoldva konkrét értelmezésben is értelmessé válik az adott kifejezés.

A tőzsde idegesen reagált: Ez nem azt jelenti, hogy valaki olyan ideges, mint a tőzsde, hanem azt, hogy a tőzsdén dolgozó emberek reagáltak idegesen.

Az hármas asztal fizetett: Ez sem azt jelenti, hogy valaki úgy fizetett, mint a hármas asztal, hanem azt, hogy a hármas asztalnál ülő vendégek fizettek.

Budapest döntött = A budapesti közgyűlés tagjai döntöttek.

Nincs egy vasam sem = nincs egy vasból készült pénzérmém sem.

A kettő akár együtt is járhat:

Ez volt az ő Trianonjuk = Olyan trauma volt ez nekik, mint nekünk Trianon = Olyan trauma volt ez nekik, mint nekünk a trianoni békeszerződés értelmében a területeink elvesztése.