Koppány vezért többen tamogattak a magyarok közül mint Istvánt ? Ha most lenne valasztas ti kinek oldalára alnatok?

# 11

IDÉZLEK: "az oké, hogy a kereszténység felvétele után is indítottak ellenünk háborút a nyugati országok, de nem volt általános nyugati összefogás a magyarok elpusztítására, mint pl. a pozsonyi csatánál, ahol a cél a magyarok kipusztítása volt..."

bocs, de ez tévedés, a magyarokat nem akarták kiirtani, és semmiféle "általános nyugati összefogás" semvolt.

A bajor évkönyvben ez áll: " „Ibi decretum omnium sententia Ugros Boiariae regno eliminandos esse.” Magyarul: „Ott egyöntetűen elhatározták, hogy a magyarokat Bajorország területéről ki kell szorítani.”

Bajorország (Boiariae regno) ugyanis jóval nagyobb volt a 9. században, mint ma, Bajoroszág Marcha Orientalis (Ostmark9 tartományába már a pozsonyi csata előtt behatoltak a magyarok és jelentős részét elfoglalták. Onnan akarták elűzni őket, ez volt a bajor hadművelet célja.

A Bajorország a 10. században magában foglalta a mai Bajorország mellett a mai Ausztria, Szlovénia és Észak-Itália területét is, lásd a térképet: [link]

Vagyis Bajorország egy hatalmas kiterjedésű és erejű hercegség volt.

Továbbá szó sincs a 907-es pozsonyi csatáról fennmaradt nyugati forrásokban semmiféle általános nyugati összefogásról.

Az írott forrásokban az szerepel, hogy a teljes bajor hadsereg indult meg a hadjáratra a magyarok ellen:

"Lajos király egész Bajorországra kiterjedő mozgósítást rendelt el, mely

érintette az összes bajor provinciát"

"az összes bajor provinciából egybehívják a harcosokat;

– hadat üzennek a magyaroknak"

„907. A bajorok teljes seregét megsemmisítették a magyarok.”

Azt, hogy egy bajor seregről van szó, bizonyítja, hogy a sereg vezérei között kizárólag bajor világi és egyházi főméltóságok vannak: Luitpold bajor őrgróf, Thietmar salzburgi érsek, Udo freisingi, Zakariás brixeni püspük, továbbá 19 egyéb bajor gróf.

Jó tudományos szakirodalom a pozsonyi csatáról:

Egy elfeledett diadal: A 907. évi pozsonyi csata

[link]

1. az idézett rockopera egy korabeli hatalmas dilemmát mutatott be, továbbá azt, milyen, ha egy pusztulásra ítélt szemléletet és az új gondolatot is sokan támogatják. Nem foglalt állást, ezt meghagyta a nézőnek. Ha a néző hibás következtetést vont le, az az ő ismerethiányára utal.

2. Az élet, a társadalom és maga az ember egy folyamatos fejlődés. Ugyanakkor az ember és társadalma adott pillanatban létrehoz egy szervezeti felépítményt és szemléletet az adott korban való működéshez. A fejlődés során ez elévül, rossz hatékonyságú, tehát meg kell újítani. Ez néha kicsi néha nagy. Utóbbi esetben sok érdeket sért, ezért nehéz a változás. István azt ismerte fel, hogy a régi felépítmény és szervezet felett eljárt az idő, rossz hatékonyságú és ha létezni akar a magyar nép, át kell alakítania szemléletét. Koppány ebben ellenérdekelt volt, és úgy látta, a régi rendben is működőképes a társadalom (továbbá hatalmat akart, irányítani akart rossz hatékonyságú eszközökkel). Minthogy itt két főhatalom állt szemben egymással, az összecsapás elkerülhetetlen volt, és csak egyik megsemmisülésével érhetett véget. Ennyi történt.

És hasonló történt még a magyarság történelmében, ekkora horderejűek nem voltak, viszont sajnos több Istvánunk nem volt azóta sem. Buktuk is mindet.

3. Amit a nyugati jólétnek és keleti lemaradásnak neveznek manapság, az mintegy 300 évvel később történt, a nagy pestisjárványok idején. Akkor az európai emberiség jelentős része veszett oda, hatalmas éhínségek voltak a munkaerőhiány miatt. A nyugat e problémára más választ adott, mint a kelet. Hatása 6-700 évvel később is megvan. Azóta se sikerült - nemcsak nálunk - leküzdeni az akkor létrehozott hátrányt. Nos, ekkora hordereje volt István véres harcának. Ma nem létezne Magyarország, se ilyen se olyan. Visszamenni sem lehetett már, mert az már az ezres évek táján nem létezett. Megjegyzem, azon a környéken 100 év múlva már mongol birodalom volt, és számos ottani és akkori nép eltűnt.