Ha a történelem során Magyarország nem áll a Keletről jövő hódítók (mongol-tatár, török, szovjet) útjába, akkor ma hogyan nézne ki Európa?

A mongoloknak két katonai ellenszere volt:

1.) Páncélos nehézlovasság.

2.) Kővárak.

Nyugat-Európa mindkettőben bővelkedett, IV. Béla magyar király tatárjárás utáni politikája éppen a nyugat-európai mintájú páncélos nehézlovasság és a kővárak számának növelésén alapult.

A törököket nem egyedül Magyarország állította meg.

A törökök a Magyar Királyságot Mohácsnál legyőzték.

Azt követően a török európai előrenyomulását a Habsburg Monarchia, egy másik nagyhatalom állította meg.

Magyarország 1541-es három részre szakadása után a "Királyi Magyarország" a Habsburg Monarchia része volt.

1552-ben Egerben és 1566-ban Szigetvárnál a Habsburgok kétfejű sasos császári zászlója lobogott a váron, Dobó István és Zrínyi Miklós Habsburg szolgálatban álló hadvezérek voltak.

Magyarországnak nem volt önálló hadserege, 1556-ban I. Ferdinánd létrehozta az Udvari Haditanácsot (Hofkriegsrat), ezzel a Habsburg Monarchia hadügyeit hivatalosan központosította.

A tatárok esetében, ahogy mások is írták már nem működött volna nyugaton. A magyarok anno pont azért telepedtek le, mert már nem tudtak ők se ezzel a könnyű lovas harcmodorral sok mindent elérni nyugaton.

A törökökhöz hozzátartozott, hogy igazából a távolság állította meg. A törökök vallásuk miatt télen hazamentek és nem harcoltak. Vagyis a háború mindig tavasszal indult és őszig be kellett fejezni.

Ennek a módszernek a határa Bécs volt, amit már így nem tudtak bevenni.

A szovjet alatt meg nem tudom mit értesz. Nem állítottuk meg őket soha.

# 5

A törökök nem a vallásuk miatt nem harcoltak télen.

Hanem azért, mert a hatalmas létszámú török fősereget téli viszonyok között a kor logisztikai színvonalán képtelenek voltak utánpótlással, élelemmel ellátni a magyarországi hadszíntéren.

"Magyarország 1541-es három részre szakadása után a "Királyi Magyarország" a Habsburg Monarchia része volt."

Ez ingoványos talaj, és ha nagyon le akarjuk egyszerűsíteni, akkor akár lehetne is így mondani, viszont (pont a leegyszerűsítés miatt) nem fedi teljesen a valóságot a kijelentés.

Nagyon sokan azt hiszik, hogy a három részre szakadás után a Királyi Magyarország (egyébként Magyar Királyság, a korban senki nem hívta Királyi Magyarországnak) csak egy tartomány lett egy másik birodalmon belül. Viszont mi ez a birodalom? Ugyanis nagyon sokáig semmiféle olyan államalakulat, hogy Habsburg Birodalom nem létezett.

A 16. században az történt, hogy volt egy Német-római Birodalom, amelynek az uralkodói (a Habsburg császárok) a birodalmon belül és kívül is országokat szereztek. Ennyi, pont. Vagyis I. Ferdinánd azért volt császár, mert a Német-római Birodalom uralkodója volt, és ezen kívül Csehország királya, Magyarország Királya, különféle osztrák hercegségek uralkodója stb. volt egy személyben.

Csehország, az osztrák tartományok, Magyarország önmagukban rendi államok voltak, és az egymáshoz képesti viszonyukat egyenként úgy határozták meg, hogy perszonálunióban vannak, és semmi több. Ez egyébként már egy régi és működő gyakorlat volt, pl. az Anjouk, Luxemburgiak és Jagellók idején is előfordult, hogy éppen Magyarországnak és Csehországnak, Magyarországnak és Lengyelországnak, Magyarországnak és a Német-római Birodalomnak egy uralkodója volt, ez 1526-ban sem történt másképp...

Vagyis amikor pl. Anjou Nagy Lajos a Magyar Királyság és Lengyelország királya volt, akkor nem mondjuk azt, hogy volt egy Anjou Birodalom, mert a két ország attól függetlenül két önálló rendi államalakulat volt, hogy éppen közös uralkodójuk volt.

A 16. századi magyar rendek ezt a Habsburgok esetén is ugyanígy látták! De ugyanígy látták a cseh rendek és az osztrák rendek is. Vagyis semmiféle Habsburg Birodalom nem létezett, mint ahogy előtte sem létezett semmiféle Anjou Birodalom vagy Luxemburgi Birodalom vagy Jagelló Birodalom. Uralkodói dinasztiák voltak és egymástól független rendi államok. I. Ferdinánd nem azért volt császár, mert valamiféle Habsburg Birodalom uralkodója lett volna (ami nem létezett), hanem mert a Német-római Birodalom uralkodója volt, de ehhez az államhoz a Magyar Királyságnak semmi köze nem volt közjogi értelemben.

Erre általában az szokott lenni a válasz, hogy oké, de Bécsben létrejöttek különféle centralizációs szervek, mint pl. az Udvari Haditanács vagy Udvari Kamara, azaz de facto funkcionált a Habsburg Birodalom. És valóban, a Habsburgoknak ténylegesen céljuk lett a különféle országaik rendiségének letörése és egy felülről központosított, centralizált, abszolutista jellegű birodalom létrehozása, ami teljes egészében soha nem sikerült egyébként éppen azért, mert az országaik rendiségei ellenálltak ennek, amíg tudtak. Ahol sikerült letörni a rendi ellenállást, ott de jure is abszolút monarchia jött létre, ahol nem (pl. Magyarországon), ott továbbra is funkcionált a rendi állam (nálunk 1848-ig :D).

Azaz ha a magyar rendi szemüvegen keresztül nézzük ezt, akkor a rendi állam keretein belül a magyar királynak mindig is megvolt arra a mozgástere, hogy az uralkodói feladatait olyan szervekkel lássa el, amilyenekkel akarja. Vagyis ugyanúgy, ahogy a középkori magyar királyok különféle kancelláriákat, kamarákat állítottak fel, semmi rendkívüli nem volt rendi szempontból abban, hogy a magyar király éppen Bécsben kamarákat és haditanácsokat állítgat fel magának. Ezt ugyanígy látták a cseh, osztrák stb. rendek is.

Vagyis itt egy olyan állapotot kell elképzelni, amit két oldalról lehet nézni, és mindkét fél álláspontjában vannak igazságok, de cáfolatok is.

Ha a Habsburgok szemüvegén keresztül nézzük, akkor volt egy Habsburg Birodalom (Bécs vagy Prága stb. központtal), ami abszolutista eszközökkel volt irányítva, és fokozatosan letörték a helyi tartományaik (...) rebellióit, már ami a rendiséget jelenti az ő szemükben. Viszont ennek ellenére Magyarországon akkor magyar királyként uralkodtak, Pozsonyban a Szent Koronával is meg kellett koronázni őket, és törvényeket itt a magyar országgyűlés hozott, a vármegyei életbe meg kb. semmi beleszólásuk nem volt. Kérdezem én, így néz ki egy birodalom tartománya?

Ha a magyar rendek szemüvegén keresztül nézzük, akkor pedig azt lehet látni, hogy a magyar rendek már a középkorban is koronázgattak meg maguknak mindenféle Csehországok, Lengyelországok uralkodóit, de ettől a Magyar Királyság szuverén voltát senki nem vitatta. 1526 sem volt kivétel, vagyis attól, hogy I. Ferdinánd éppen német-római császár, cseh király stb. volt, Magyarország még ugyanúgy egy szuverén ország maradt a saját rendi alkotmányával, rendi országgyűléseivel, berendezkedéseivel stb. Azt mondod, hogy a végvári katonák kétfejű sasos lobogók alatt harcoltak (amit egyébként lehetne vitatni, de most mindegy). Viszont ebben mi a rendkívüli? A középkorban is mindig az állam jelvényei megfeleltek az uralkodói dinasztia jelvényeivel, az Anjouk korában pl. félig francia liliomos, félig Árpád-sávos lobogók alatt harcoltak. Viszont jogos ellenvélemény az, hogy milyen független állam az, ahol az országon kívüli hatalmi centrumból irányítják a külpolitikát, hadügyeket és a pénzügyeket, más országokkal egy füst alatt... Mondom, ezt rendi oldalról meg lehet magyarázni, objektíven nézve viszont valóban lehet vitatni az ország szuverenitását.

Szóval nem mondom, hogy teljesen valótlant állítottál az idézett mondatoddal, viszont ez a leegyszerűsítés mégsem fedi a valóságot, és nem szeretem, hogy ennek nagyon sokan nincsenek is tudatában azok, akik azt írják, hogy a "Királyi Magyarország a Habsburg Birodalom része lett".

#6

Amit felvetettél az logikailag nem működne.

Az utánpótlás "gyártása" télre már egy jó ideje kész, vagyis a szállítást korábban is meg lehet oldani, nem kell télre várni. Mivel a telet leszámítva máskor harcoltak, így ősszel ugyanúgy meg lehetett oldani az akkori korban az akkori viszonyok közt.

És mivel Mo. egy jelentős részét elfoglalták, így bizony lehetett ott tárolni az utánpótlást.

Ennek ellenére "valamiért" a fősereg TELJESEN visszament az anyaországba, és minden tavasszal onnan indultak újra.

Az 1529-es bécsi ostromra már ősszel került sor.

# 8

Abszolút nem veszed figyelembe a kor fejlettségi viszonyait.

Utánpótlást akkor még nem "gyártottak". Egyszerűen a betakarított termést szállították a sereg után lovasszekéren.

A török fősereg (mozgóhad) nagyjából 80 000 fő, ehhez jönnek a magyarországi török helyőrségi csapatok, az legalább 30 000 fő, azaz összesen 110 000 katona.

110 000 ember több hónapnyi élelem, fegyver, felszerelés utánpótlását döntően szereken, részben vízi úton kellett szállítani.

Diszkréten elfelejted, hogy sok ezer megpakolt, nehéz lovasszekérrel az akkori burkolatlan, földutakon az őszi-tavaszi sárban és a téli hóban nem lehetett közlekedni.

A magyarországi török várak pedig alkalmatlanok voltak sok ezer tonna gabona és sok ezer élőállat (marha, juh, kecske) tárolására.

# 8

IDÉZLEK: "Az 1529-es bécsi ostromra már ősszel került sor."

Alapvetően téves, amit írsz.

A török mindig Kászim napjáig, azaz október 26-ig harcolt az európai hadszíntéren.

Bécs ostroma 1683. július 14-től szeptember 12-ig tartott.

Tehát még több, mint 6 hét volt hátra a törököknek Kászim napjáig, október 26-ig, amikor meg kellett volna kezdeniük a visszavonulást.