A szex korlátozása szembe menne alapvető emberi jogokkal?

"Előmozdítanánk a monogámiát a poligámiával szemben. Ez morálisan miért ne lenne feljebbvaló?"

Azért, mert a monogámia nem magától értetődően "morálisan feljebbvaló", így annak elősegítése sem az.

"In-in-in-incel! A pincében! Gondoltam szólok."

Fejezzétek már be ezt a folyamatos incelezést. Amikor a kommentedet olvastam arra gondoltam, hogy az incelezők is mekkora idióták. Szinte már minden kérdés alatt incelezik valaki, már a tudomány kategóriában is ez megy? Fejezzétek már be, baromi szar minden kérdés alatt ezt olvasni.

Mi lenne a célja az ilyen korlátozásnak mit kívánna "elérni" vele a törvényalkotó?

Egyébként igen alapvető jogokat sértene.

(Már az ellenőrzése is a magánélethez intimitáshoz való jogait sértené bárkinek is. Onnantól meg hogy nem lehet ellenőrizni felejtős is.)

Kétszer voltam nős és egyik feleségemet sem csaltam meg soha, pedig lett volna rá kedvem és alkalom is lett volna rá egy csomó, de magam korlátoztam magam. Nálam a szex és gondolom valamilyen mértékben másnál is egyfajta kötődéssel is jár és elvártam a feleségeimtől, hogy mással ne folytassanak testi kapcsolatot, ezért magamnak sem volt szabad megengednem, ráadásul tudtam, hogy olyan változások történnek ekkor, amik az állandó kapcsolatot gyengítik érzelmileg, ezen kívül az antibiotikumok megszokottá válásával egy csomó nemi betegség terjed a világban, amit terjeszteni és hazavinni is lehet és ennek komoly ellenszere a monogám partneri viszony. Egy időben a halálos nemi bajok nagy mértékű elterjedése volt éppen az oka a monogámia erőltetésének.

Aztán mindkét feleségemtől született gyermekem, akik nevelését akartam végezni és ehhez az anyjára is szükségem volt, ez is nagy súllyal esett a latba az önkontrollnál és mellette szerettem is mindkét feleségemet, bár kétségtelenül a szexuális vágy egy idő múlva csökkent a megszokottság miatt.

Amikor nem volt feleségem, nekem akkor is csak akkor volt két csajom egy rövid időre, amikor az egyik jött, a másik meg már menőben volt, vagyis nem felelt meg valamiért a kapcsolat, de azért a saját vágyainkon kívül a partner érzelmi viharait is illik figyelembe venni.

A monogámiának megvannak a komoly okai és előnyei, ráadásul a rendszeresen megjelenő kéjvágyat ugyanúgy ki lehet élni némi fantáziával és gyakorlattal változatosabbá tenni, ráadásul van idő a partner igényeit megismerni és azt kellőképpen kielégíteni, összecsiszolódni, ami állandóan változó kapcsolatokban egyenesen ritkaság.

Na persze nekem is voltak néha olyan időszakaim, például ifjú felnőttként, vagy a válásom után, amikor minden nap más nőt vittem haza, amíg torkig nem lettem vele és fel nem ismertem a közmondás igazságát, hogy - sötétben minden macska fekete - és a szexen kívül egy csomó sokkal fontosabb dolog határozza meg azt, hogy kivel érdemes tartós kapcsolatot kiépíteni, ami a legtöbb ember számára létszükséglet.

Amúgy teljesen logikátlan lenne, azokban a mai fejlett társadalmakban, ahol erre meglennènek a lehetősègek/társadalmi stabilitás, ott alapból mèlyrepülèsben van a születèsszám amúgy is.

Azokban a kevèsbè fejlett règiókban, ahol meg szüksèg lenne erre a gyorsan növő populáció mellett, ott meg annyira nincs stabil ès szabálkövető társadalaom, hogy sokkal alapvetőbb dolgokat is esèlytelen betartatni, nem hogy azt, hogy ne dugjanak orrba-szájba.