Érezhető a vallások háttérbeszorulása és emberek viselkedése, morális állapota közti összefüggés?
Azt, hogy "a vallások" (így egy az egyben) morális viselkedést tanítanak, azért kicsit erős kijelentés. A Közel-keleten nem szorult vissza a vallás, és simán agyonvernek nőket, mert nem takarták el a hajukat, és sok helyen halál jár érte, ha elhagyod a vallást. Ezt morálisnak nevezni azért barokkos túlzás szerintem.
Ha pedig a vallást csak a kereszténységre érted, akkor sem ártana valamivel alátámasztani ezt a vallás és a morális élet közti összefüggést. Lásd még a katolikus papok viselkedését a kisgyerekekkel szemben, azért ha szerinted az erkölcsös, akkor ugye probléma van. Esetleg a középkori keresztes hadjáratokat is felhozhatnám, azok sem az erkölcs magasiskolájába tartoznak.
"A valódi hívő mivel hisz, így életvitelszerűen betartja a tízparancsolat pontjait..."
Aztán ha meg nem, akkor meggyónja, oszt' ámen, fakereszt.
"...amik önmagukban is egy-egy erkölcsi normát tanítanak"
Például az 1., 2., 3., 4., és 10. parancsolatok konkrétan milyen erkölcsi normákat tanítanak?
"Aztán ha meg nem, akkor meggyónja, oszt' ámen, fakereszt."
És itt dől el az, hogy valaki tényleg fontosnak is tartja a vallást, vagy csak azt állítja magáról. Nem mindegy, hogy valaki istenhívő, vagy csak istenfélő.
"Például az 1., 2., 3., 4., és 10. parancsolatok konkrétan milyen erkölcsi normákat tanítanak?"
"1. Uradat, Istenedet imádd, és csak neki szolgálj!" [link]
"2. Isten nevét hiába ne vedd!" [link]
"3. Az Úr napját szenteld meg!" [link] 0
"4. Atyádat és anyádat tiszteld!" [link]
"10. Mások tulajdonát ne kívánd!" [link]
Jó olvasgatást! 😉
#5:
"És itt dől el az, hogy valaki tényleg fontosnak is tartja a vallást, vagy csak azt állítja magáról."
Így viszont az érvelésed értelmetlen. Azt mondod, hogy aki vallásos, az betartja a parancsolatokat, és onnan lehet tudni, hogy ki a vallásos, hogy betartja-e a parancsolatokat. Tehát a "vallásos" definíciója ez alapján "betartja a parancsolatokat", ezt visszahelyettesítve az első mondatba: Az tartja be a parancsolatokat, aki betartja a parancsolatokat. Így az érvelésed körkörös.
A Biblia szerint (Károli fordítása alapján 2Móz 20:1-17) az általam említett parancsolatok:
1: Az Urat imádd, ne legyenek más isteneid.
2: Ne csinálj magadnak faragott képet, ne imádd és ne tiszteld azokat.
3: Az Úr nevét hiába szádra ne vedd.
4: Megemlékezzél a szombatnapról.
10: Ne kívánj semmit, ami a másik emberé.
És a kérdés az volt -- amire nem válaszoltál --, hogy ezek milyen erkölcsi normákat tanítanak. Mi abban az erkölcsös, ha valaki megemlékezik a szombatnapról? És hogyan erkölcstelen az, aki hét napon át dolgozik, mert éppen őgy jött ki a lépés? Vagy aki nem a keresztény istent imádja? Vagy mi abban az erkölcstelen, ha valaki szeretne olyan autót/házat/bárakármit, ami a másiknak is van?
"Azt mondod, hogy aki vallásos, az betartja a parancsolatokat, és onnan lehet tudni, hogy ki a vallásos, hogy betartja-e a parancsolatokat. Tehát a "vallásos" definíciója ez alapján "betartja a parancsolatokat", ezt visszahelyettesítve az első mondatba: Az tartja be a parancsolatokat, aki betartja a parancsolatokat."
Félreértesz valamit. Az előző hozzászólásod alapján te úgy kezelted a vallásos embereket, hogy ha nem tartják be a tízparancsolat pontjait, akkor: "meggyónja, oszt' ámen, fakereszt."
Erre reagáltam, miszerint itt dől el az, hogy ki az, aki ténylegesen vallásos, vagy csak annak mondja magát (valójában nem vallásos). Aki ténylegesen vallásos az követi a tízparancsolat minden pontját. Aki valójában nem vallásos (maximum annak mondja magát), az nem is követi ezeket a pontokat, mivel alapvetően nem tartja fontosnak.
"A Biblia szerint (Károli fordítása alapján 2Móz 20:1-17) az általam említett parancsolatok"
1: Az Urat imádd, ne legyenek más isteneid.: A vallásos ember (pl. katolikus) számára az erkölcsi kiindulópont forrása/alapja az maga az egyetlen Istenben való hit. Abban az esetben, ha valaki vallásosnak tartja magát, de nem hisz, kételkedik, másban hisz, akkor ennél a pontnál már meg is bukott, így a további pontok mindegyikét sem tudja betartani, mert bizonyos tanításokat értelmetlennek fog tartani.
2: Ne csinálj magadnak faragott képet, ne imádd és ne tiszteld azokat.: Ha jobban belegondolsz, akkor ez szinte folytatása az előző pontnak. Az előbb említett vallásos ember esetleg megpróbálja saját magát, vagy bármi mást, szintben Isten fölé helyezni, akkor már meggyengül a hite Isten felé.
3: Az Úr nevét hiába szádra ne vedd.: Ne káromkodj, és ne szidd Istent a saját hibáidért.
4: Megemlékezzél a szombatnapról.: Ennek szimbolikus jelentése is van, ami magára a múltra történő visszatekintés fontosságára hívja fel a figyelmet. Arra tanítja a hívőt, hogy érdemes átgondolnia azt, amit tett, így képes lesz terveznie a jövőt. Egyszóval rendszerességre tanít. Egy rendszer nélkül semmi sem működik.
10: Ne kívánj semmit, ami a másik emberé.: Ha egy ember arra áhítozik, ami nem az övé, akkor könnyen bűnbe esik, akár gondolati szinten is, illetve irigységre sarkallja, ami szintén rossz hatással lesz az ítélőképességére. 🙃
8
Ott a pont, szépen kifejtetted!
Én egyébként azt vallom, hogy a tíz parancsolat által tanított erkölcsöt otthon is elsajátíthatod amennyiben olyan családba születsz. Ha ez nem jön össze (ami az esetek többségében lehet, hogy már igaz) akkor a vallás adhat egy esélyt.
Jelenleg a kapitalista és liberális eszmék erős nyomást helyeznek ezekre az erkölcsi normákra, például a hazudás normalizálódásával, más házastársának megkívánásával, lopással (fogad más tulajdonára fájásával). Ezért a vallás egy kiegyenlítő faktor lehetne ami ellensúlyozhatná ezen társadalomra káros hatásokat.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!