Miért nem engedélyezik a diákoknak a dolgozatírásnál, akár érettségin a telefon használatát?

Alapvetően szeritnem nem azzal volna a probléma, hogy a diákok kikeresik az információkat az internetről. Sőt, ez önmagában fontos képesség volna (persze azzal a felétellel, hogy hatékonyan tud keresni, és meg tudja állapítani, hogy megbízható-e a forrás - nem beírja az első hülyeséget, ami szembe jön).

Csak az inernetet nem csak az adatok kikeresésére lehet használni, hanem arra is, hogy egymással kommunikáljanak az emberek. (És elég nehéz volna ezt szelektíven letiltani.) Magyarul ha egy diák tudná a megoldást a dolgozat kérdésére, onnantól mindenki azt másolná (na jó, tisztelet a kivételnek), 0 hozzáadott értékkel.

1. Nem te szűröd ki, hanem a kereső

2 Képességfejlesztés ismerethalmaz nélkül lehetetlen.

3. A mások által rögzített ismerethalmaz csak akkor válik tudássá, ha nemcsak rögzíted, hanem klf gondolkodási, logikai, gyakorlati műveletek során alkalmazni is tudod.

Ez az összes tantárgyra, tehát tudományterületre vonatkozik.

Egy picit más oldalról közelíteném.

Érettségi elbírálásánál én nem vagyok semmire sem kíváncsi. Se arra, mit tudsz, se arra, mit találsz meg. Én szeretném elérni, hogy az érettségi számodra hasznos legyen, azaz légy annyival több az életben tőle, amennyit a pedagógia megcéloz vele és általa.

Mert miről is van szó? Van egy tudásod, képességed, jártasságod, erről adsz számot. Két eset van. Vagy becsapod önmagad és csalsz, vagy nem. Az én szerepem itt időleges. Az életben ne mén fogom eldönteni a cselekedeteidet, hanem a környezeted. És értékelése pénz, siker, eredmény vagy ezek hiánya formájában érkezik.

Ha egy problémával találod szembe magad, mindenképpen el kell töprengened, hogyan oldod meg. Elsőként a szokásaid vezérelnek. Ha megszoktad a gondolkodást, elemzést, így állsz neki. Aztán ha hézag mutatkozik, keresel. Ha utóbbit szoktad meg, automatikusan kezdesz keresgélni. Itt több gond fog akadni. Első, hogy sokféle válasz lesz, amelyek ellentmondásosak. Nem baj, keresel tovább. Vagy elgondolkodsz (ha megtanultad ezt is), hogy mi legyen a választási szempont. Ezt röviden kreatív reakciónak nevezik, és ez is tanulandó, begyakorolandó, ha használni akarjuk.

De vegyük az élet néhány buktatóját, mert ez számít igazán. Mész az autóddal, a KRESZ vizsgán is kereséssel mentél át - sikeresen. Adódik egy váratlan helyzet, van rá 1 másodperced. Keresésre esély sincs, a rutin dönt. Jelen esetben számodra halálosan. ÉS ilyesmit, számosat lehet sorolni. Nem fizikai halál feltételnül, de az erkölcsi se jobb. Nem lehet havonta új munkahely után nézni.

A lényeg: használj telefont, bármit, csalj, ahol lehet. Sok előnyöd lesz. Apróságokban. Ezt szokod meg. Ezt tanulod meg. Ebben mester leszel. De gondolkozni, elemezni, eseteket finoman megkülönböztetni nem fogsz tudni, mert nem gyakoroltad. És ebből sokkal több jön veled szembe. Rengeteg ember kesereg, hogy ő milyen peches, rossz a fizetése, csalja a párja, a barátja átveri, az emberek nem becsülik stb. stb. Pedig mindössze annak idején inkább keresgélt. És úgy maradt.

Ezt mind nem kell elhinni. De nem is nekem kell megfelelned. Hanem önmagadnak. Néhány tanár még emlékszik, a rossz sorsok így kezdődnek. A javadat akarja, bár nem támogatják ebben. Ő se sokáig akarja, tégy amit akarsz. És élj, ahogy tudsz. Az is a tiéd.

13:

Ez alapvetően logikus, csak a helyzet nem ilyen egyszerű. Elején szögezzük le, hogy a környezeti hatás nem egyenlő azzal hogy az olvasási szokások változása, az internethasználat, vagy a modern életmód általában nagyon károsnak vélt melléktermékei (pl. gyakran hallod a népbutító filmek, elbutító játékok kifejezést) váltanák ki a hatást. Persze lehetnek ezek is, de lehet még millió más dolog is (táplálkozási szokások megváltozása, kitettség bizonyos káros anyagoknak stb.) Ezekre külön-külön nem olyan egyszerű szűrni. Például ha szerinted az internethasználat okozza a változást, akkor mi az oka hogy egyes fejlett országokban még ugyanúgy tart a növekedés, függetlenül attól hogy olyan nagyban nem különböznek az internethasználati szokásaik, vagy az USA kapcsán például nem az a sztereotípia hogy olyan kiemelkedően olvasottak. Ettől függetlenül lehet azok. Aki akar utánaolvas. : )

Viszont ha azt vesszük, hogy az intelligencia csakúgy mint a magasság egy környezet és genetika által meghatározott tulajdonság, és azt is számításba vesszük hogy egy adott időben egy adott egyén számára van egy körülbelüli maximuma, akár pár dolgot ugyanúgy lehet valószínűsíteni.

Csakúgy mint az átlag testmagasság, az átlag IQ az elmúlt évszázadban folyamatosan nőtt, elsősorban a növekvő életszínvonal következtében olyan mértékben ami az adott körülmények között nem lehetett pusztán vagy elsősorban genetikai sodródás. De kedvező körülmények mellett is ez egyszer eléri a potenciális plafont, genetikai maximumot. Viszont ez nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem volt genetikai sodródás, hiszen például tudjuk hogy a párválasztási preferencia miatt a magasabbak előnyben vannak, viszont az intelligensebbeknek átlagban alacsonyabb a termékenységi rátájuk. Ha azt vesszük a 100-hoz 50-et az ideális környezeti hatások 50-et a genetikai tényezők adnak hozzá akkor ha a javuló környezeti tényezők évtizedenként +3 ponttal növelik az IQ-t de közben a "diszgenikus szaporulat" az átlag intelligencia ellen dolgozik csak ennek a hatása kisebb addig a mérlegünk pozitív lesz, és folyamatos növekedést könyvelhetünk el. Viszont amikor elérjük a plafont akkor az utóbbi miatti csökkenés is kitűnik. Ezt pedig legfeljebb akkor zárná ki hogy családon belül is megfigyelhető a jelenség, ha a genetikai intelligencia szerint endogám zárt csoportokban élnénk, de nem ez a helyzet. Röviden ez a gondolatmenete azoknak akik genetikai okokra vezetik vissza. Egyes kutatók szerint viszont a csökkenés nem valódi, mert csak a tesztek mert csak egyes nem kultúrasemleges teszteken, vagy tesztmodulokon jelenik meg. Mondjuk azt hiszem volt ahol a Raven's teszten mutatták ki a csökkenést szóval nem tudom mennyire helyes az állítás. A lényeg, hogy nem tudjuk pontosan, és nem jelenthető ki tényként hogy az internethasználat, meg az olvasási szokások változása miatt csökkenne az IQ.

"Tegyük fel ha orvos, ügyvéd, banki ügyintéző, tanár, könyvelő leszel akkor nem elég hogy te ki tudod keresni mi a válasz. Egy orvos esetén akár egy élet is múlhat rajta, hogy valamit nem tud nem ér rá kikeresni hogy ezek az anafilaxiás sokk, vagy a szepszis tünetei. Túl sikeres ügyvéd sem leszel, ha az ügyfél fizet a konzultációért és minden kérdésére az a válasz, hogy "várjon, megnézem"."

Ez igaz, csak probléma az, hogy a diákoktól olyat várnak el, amit soha az életben nem fognak használni. Szerinted hány ember fog majd a munkája során verset elemezni, vagy hány ember munkája során kell felmondania a főnöknek 50 évszámot fejből? Na ugye.

Ha valaki célzottan orvos, vagy ügyvéd akar lenni, az más kérdés. Ha valaki célzottan irodalomtanár akar lenni, akkor neki nyilván kell a verselemzés, de amúgy meg nem.

Konkrétan még az egyetemen is vannak olyan tantárgyak, amik egy az egybe nem fognak kelleni a szakmában dolgozó emberek 90% nak. De teljes mértékben meg senkinek se. Persze a hallgatók 20-30% hullik ki egy olyan tárgynál, amire nem is lesz szükség, csak max minimális mértékben a későbbiekben, akkor is csak 10% nak.

Teljesen irreleváns dolog, hogy ha valaki orvos, akkor neki kellene fognak ezek a dolgok, vagy azok a dolgok.

De nem azt mondom, hogy mostantól telefonról kéne kipuskázni mindent, hanem azt mondom, hogy a jelen tananyag egy fos.

Hogy a tananyag egy fos az mennyire válasz arra, hogy:

"Ha a diákok ezt képesek teljesíteni az internetről is, az miért ér kevesebbet, mint aki bemagolta, fejből le tudja írni? " és "Miért nem engedélyezik a telefonhasználatot?"

Őszintén szólva semennyire. Ettől függetlenül bármilyen terület ismerete nem annyiból áll, hogy interneten megtalálsz egy-egy adatot vagy sem. Fontos készség lehet, egyetemeken szokott is lenni az első félévben adatbáziskezelés kurzus, de azért nem adják oda a diplomádat ha azt teljesíted, mert nyilvánvalóan ez nem elégséges semmire a gyakorlatban csak egy segítség. Ha iskoláról beszélünk, ha munkahelyről neked valamit meg kell tanulnod és alkalmaznod kell. Neked már inkább az a kérdésed hogy miért kell ezt vagy azt megtanulni. Szerintem is lehetne más a tananyag, más hangsúlyokkal, készségközpontúbb, igazodhatna jobban a modern világ követelményeihez (pl. az informatikaoktatás lehetne komolyabb nem csak egy ilyen "futottak még" tantárgy).

Mindenesetre nem az a célja a gimnáziumi oktatásnak hogy téged specifikusan a szívsebészi szakirányhoz szükséges ismeretekkel vértezzen fel, hanem hogy általános ismereteket adjon át. Mert attól, hogy valaki szívsebész még lehet nem baj hogy tud értelmes véleményt alkotni egy műről, vagy nem hiszi azt hogy Ausztrália a szomszédban van. Neked meg addig is azért kell megtanulni, mert egyelőre az a követelmény ahhoz hogy leérettségizz vagy lediplomázz, munkahelyen meg más követelmények lesznek ott azt kell teljesítened. Aki erre nem képes az nem alkalmas rá. Az a 20-30% aki kihullik a töltelék tárgyaknál az meg is érdemli, egy komolyabb tárgynál még inkább elhasalnának. Valaki nem képes legalább vizsgaidőszakban pár napot rászánni arra hogy megtanuljon 30-40 tételnyi bullshitet az így járt.

A kérdésnek azért morális háttere is van, nem is kicsi. Vegyész létemre még én is beszálltam a biológia-kémia tanár feleségemet segíteni olyan jellegű dolgozatok kérdéseinek a "gyártásában", ahol valóban bármilyen segédeszköz igénybe vehető. Volt igény rá abban a gimnáziumban, ahol dolgozik. Nyilván ezeknek a feladatoknak a megalkotása rettentő időigényes feladat. És nyilván nem 24 órát dolgozik egy héten az a tanár, aki ilyenekbe belemegy. És az én szabadidőmből is órák tucatjai mentek erre. De a kommentem elején arra utaltam, hogy a szerényebb anyagi helyzetben lévő családok gyermekei közül nem mindegyik rendelkezik olyan képességű kütyüvel, mint a tehetősebbek. És azzal, hogy a dolgozatra kölcsön adunk nekik egyet, nem biztos, hogy esélyegyenlőséget teremtünk. Hisz egy tehetősebb gyerek az iskolán kívül már elsajtította profi módon használni a profi kütyüt. Aki meg a tanórára kölcsönkapta, az esetleg ott ismerkedik a készülékkel. És egy csóró család gyereke is lehet okos...

[Általános, évtizedes megfigelésem, hogy ha valaki elméletből nem akar sokat tanulni, és csak kütyüvel bír jól számolni, hiába van kiváló logikája, gyenge lesz a természettudományos tárgyakból. Sakkozni például kiváló. De a feladat megoldásai során észre sem veszi, ha téved egy nagyságrendet, és a tizedes vessző nem jó helyen van a végeredményében. Ugyenezt egy jó elméleti alapokkal rendelkező és fejben is számolni tudó diák soha nem követi el. Ez utóbbiak ugyanis tudnak saccolni, tudnak becslést adni. És ez nagyon fontos a köznapi élethez...]

Amit könnyen ki lehet googlizni annak a tudásnak nincs értéke sehol a munkaerőpiacon magában az esetek túlnyomó többségében. (Rekt érettségi és szakmunkás bizonyítvány egyrésze) Felsőoktatás meg specifikus problémáival miatt nem lehet vele egy lapon kezzel.

Programozzál internet nélkül produktívan. Spoiler alert: Nem fog menni emberek tömegének. Nem is kell náluk. Ez nem azt jelenti nincs elméleti tudása, hanem ->alkalmazott elméleti tudása van, ami nem sok rendezetlen töménytelen lexikális tudás jelent. Az agy teljesen jogosan kifogja pucolni az egészet, mert kell a hely másnak, ami sokkal jobban összeáll emiatt stabilabban meg fog maradni.

Senkinek se kell tolni a PhD doktori való felkészülési hozzáállás gimisként se. Majd ha elkezd kutatni mester diploma után.

Ágyrém, amit Magyarországon képzelnek "tudásról". Nem véletlen nem fogadnak el semmit az alternatív oktatásból, amikor ott tényleg kisérletesnek oktatással.