Miért nem engedélyezik a diákoknak a dolgozatírásnál, akár érettségin a telefon használatát?

#11

"Mivel az IQ mögött azért egy nagy adag genetika is van, a változásokra politikailag nem túl korrekt tudományos magyarázatok is vannak."

Az általános IQ csökkenés mögött viszont nem ez áll, mert családokon belül is megfigyelték a hanyatlást. Szóval valószínűleg környezeti ártalom.

Amíg azt sem tudod mit keress, addig lehetsz egy jó keresö eredménytelenül.

A megfelelö rendszerben való gondolkodást tanítják meg iskolában. Ha van egy jó képed adott dologról, érted és tudod az összefüggéseket akkor nem kell feltétlenül minden apró részletet fejböl tudni. Ha nem érted a dolog müködését akkor nem fogod tudni összetenni a részletinformációkat, nem fogsz tudni problémát megoldani, alternatív megoldást találni, hanem ki kell keresnek minden apróságot hozzá, rengeteg felesleges adattal, amit aztán ha szerencséd van össze tudsz rakni. Régies példával élve nem mindgy hány lexikont kell kiolvasnod ahhoz, hogy megtaláld a megfelelö választ.

Nem minden problémára található konkrét megoldást az interneten.

Honnantudhatnám-mal és MDaniel98-cal értek egyet, és erre itt van egy példa:

Feltettem egy elektrotechnikai kérdést az egyik kollégámnak. Hosszú ideig keresgélte a megoldást az interneten, de hiába, arra a feladatra konkrét megoldást nem talált. Itt van a probléma, ha egy olyan feladat kerül elő, amire nincs kész megoldás az interneten, akkor megáll a tudomány. Pedig a fenti példánál csak az elektrotechnika alapvető összefüggéseinek ismeretére és azoknak a konkrét feladatra való alkalmazására lett volna szükség, de, ha már valamin gondolkodni kell, az nem megy. Például, ha nekem kellene egy atomfizikai kérdést megoldani, azt sem tudnám mit keressek. Az adott szakmában való megfelelő ismeretek és jártasság nélkül egy konkrét probléma megoldása nem fog menni. Persze az interneten kereshetők hozzá anyagok, de, ha nem értünk hozzá, akkor azt sem tudjuk mit keressünk és azt sem, hogy a megtalált információk hitelesek-e vagy nem.

Az életben számos területen lehet használni külső segítséget. Ez rendben is van. De ahhoz, hogy tudd, hogy pontosan mit akarsz kérdezni, kitől és hol, ahhoz kell egy megalapozott alaptudás, különben a kérdésed értelmetlen, értelmezhetetlen lesz, eleve rossz irányban haladáshoz fogod keresni az újabb lépést.

Az érettségin nem feltétlenül arról adsz számot, hogy mennyire mély ismereteid vannak a történelemről, irodalomról. Egy kicsit arról is persze, az is lényeges, hogy ha 30 évesen meghallod mondjuk Ady Endre nevét, akkor nagyjából el tudod helyezni a világban, hogy nem egy XIV. századi fizikus volt, meg nem is egy XVII. századi hadvezér. De azon kívül, hogy költő volt, azon kívül van róla valamiféle képed. Az meg a tanulás sajátossága, hogy ahhoz, hogy 1 egységnyi tudás vázlatosan megmaradjon hosszabb távon a fejedben, ahhoz 10 egységnyi tudást kell elsajátítanod, és rövid távon ismertnek tudnod.

De szerintem a fontosabb az érettségi szempontjából, hogy általánosságban vagy képes a különböző területeken úgy megtanulni dolgokat, hogy érted is az összefüggéseket. Hogy most ez a matematika vagy a történelem, az szinte mindegy is, a lényeg, hogy képes vagy egy rendszert megismerni és átlátni. Ez fontos skill az életben, mert kvázi bármi is lesz a munkád, annak végzéséhez szükséged lesz az ismeretek elsajátítására, az alapismeretek „mankó” nélküli ismeretére, és szükséged lesz a lexikális tudáson túl annak az ismeretére is, hogy ezek hogyan kapcsolódnak össze, milyen hierarchiát, milyen dinamizmust jelentenek.

~ ~ ~

Az egyetemen voltak olyan vizsgák, amiknél bármit lehetett használni (könyvet, jegyzetet), és ezek voltak a nehéz vizsgák. Mert az ilyen vizsgákon nehezebb kérdések is voltak, sokkal alaposabb alapismeretre volt szükség ahhoz, hogy a rendelkezésre álló idő alatt megtaláld a feladatok megoldásához szükséges extrákat. Mert attól, hogy használhatsz könyvet, internetet, akármit, de nincs semmiféle tudásod, gyakorlatod, akkor hiába minden külső tudás, nem fogsz tudni értelmezni egy szöveges feladatot, abból felírni egy másodfokú többismeretlenes egyenletrendszert, és megtalálni annak a megoldási módját. Felteheted persze GYK-n a kérdést, de mire releváns választ kapsz, addigra vége az érettséginek. Maximum az fog előnyt jelenteni ez a lehetőség, aki meg tudja szervezni, hogy egy jó képességű, *valódi* tudással rendelkező ember éppen kéznél legyen.

Az érettségi használhatsz mondjuk atlaszt, szöveggyűjteményt, függvénytáblázatot – nem kell mindent fejből tudnod – de alaptudás és megértés nélkül ezzel nem sokra mész. Akkor tud ez segítség lenni, ha tudod, hogy mit nem tudsz, és tudod mit, hol és hogyan találsz meg benne.

És így is komolyabb problémát okoz, ha valaki összepuskázik vizsgákat, a szakdolgozatot összeollózza a neten talált dolgokból, valódi szakember ismerősök segítségével, aztán ott áll egy diplomával, de valójában rosszabb esetben egy szakbarbár, rosszabb esetben egy kontár, de jól eladva magát, nekem lesz majd konkurenciám, meg az ő gányolásait miatt nekem okoz majd problémát.

~ ~ ~

Az érettségivel egy alapvető tudásról, készségről adsz számot. Teljesen rendben van, hogy azt méri, hogy a magad erejéből mire vagy képes.