Honnan terjedt el az a nevetséges tévhit hogy a magyar egy lovasnép?
Honnan terjedt el az a nevetséges tévhit hogy a magyar egy lovasnép? Ja tudjuk a kalandozó katonaság (elit azaz fegyveres réteg) lovon harcolt, mint a középkori Ny-európai nemesek is akik lovagok voltak.
Valódi bizonyítottan lovas népek a középkori Európában a svédek hollandok és dánok voltak, hiszen nálk már a parasztságnál a késő-középkorban is szinte kizárólag loval történt, ugyanerre a magyar parasztságnak csak 19.századtól adódott anyagi lehetősége a lovak magas ára miatt. Ezért a magyar paraszt a 19.sz. előtt csak ökörrel szántott.
Tehát a magyar NÉP bizonyosan nem volt lovas, max. az elitje , katonasága.
válasza:A jobbágyok nem tartoztak a magyar nemzethez. A magyar nemzetet a nemesség alkotta, ami az ország népességének 5%-át tette ki.
Jó lesz az 1%-nak is.
Natio Hungarica ('Hungarian nation') is a Latin phrase used as a medieval and early modern era geographic, institutional and juridico-political category in Kingdom of Hungary without any ethnic connotation.[1] The medieval Natio Hungarica consisted only the members of the Hungarian Parliament, which was composed of the nobility, Roman Catholic clergy, and a limited number of enfranchised burghers (regardless of their real ethnicity and mother tongue). The same term was extended later to denominate the whole elite with the corporate political rights of parliamentary representation in the early modern period — the Roman Catholic prelates, all magnates, and all nobles. The other important—and more numerous—component of Natio Hungarica was the noble members of the county assemblies in the county seats, Kingdom of Hungary had 72 counties. The noble assemblies of the counties elected most of the envoys (members) of the parliament. Those who had no direct participation in the political life on national (parliamentary) or local (counties) level (like the common people of the cities, towns, or the peasantry of the villages) were not considered part of the Natio Hungarica. This medieval convention was also adopted officially in the Treaty of Szatmár of 1711 and the Pragmatic Sanction of 1723; remained until 1848, when the privileges of the Hungarian nobility were abolished; and thereafter acquired a sense of ethnic nationalism.[2][3][4]
Ez a logika viszont azt jelenti, hogy minden európai nép automatikusan lovasnép volt, hiszen Európában a nemesség mindig lovon járt.
Tehát ellenkező hatást ért el a mondandód mint amit eredetileg szerettél volna elérni. :)))))
válasza:"nemesség mindig lovon járt"
Ha csupán ezt az egyet voltál képes felfogni az eddig leírtakból, az azért elég ciki...
Miért mit kellett volna "felfogni" szerinted? Ha a társadalom túlnyomó többségét jelentő parasztság a Magyar királyságban nem jutott lóhoz anyagi okokból a 19.századig, akkor nem lovas, hanem bizony gyalogos népről beszélhetünk.
1848-ban óriási problémát jelentett az un. közhuszárság kiállítása, hiszen alig volt olyan paraszt az országban aki tudott lovagolni.
válasza:Pl hogy nem létezik ilyen felosztás hogy lovas nép meg gyalogos nép. Nem is értem, honnan szedtél ekkora baromságot :D
Plusz nem a 19. században lettünk lovas nép, nem kicsit maradtál le a történelemben.
válasza:Kicsit hosszabb lett, de nincs benne nehéz szöveg estére. :) Nem tudom a kérdésedre ez mennyire is válaszol, de majd megírod esetleg.
Azt hogy lovasnép nem arra mondják, hogy lóval szántottak se arra, hogy voltak lovaik. A pontosabb kifejezés ami a magyarok őseire szoktak használni az a lovas-nomád nép, ezt szokták használni és ez inkább életmódot kifejező szóhasználat.
Szántás kérdése... Észak-Európában jellemzőbb volt, nagyobb arányt képviselt az állattenyésztés, mint a délebbi területeken. Továbbá a mediterrán talaj lazább is volt és kevésbé igényelte az állatokkal való szántást. Eleinte a szarvasmarha volt jellemzőbb a mezőgazdaságban mint a ló és a fenntartása is olcsóbb volt a szarvasmarhának és így még olcsóbb is volt és hozzáférhetőbb is. A lovat inkább később a 10. században fogták be szántáshoz, majd terjedt el a mezőgazdasági használata is. Kis képanyag hozzá:
Szántás ökörrel, Akkád, ie. 2200 körül.
Egyiptom szintén:
Ettől még így is véletlenül beletaláltál egy kevésbé ismert témába, mivel a magyarok ősei egyáltalán nem voltak kizárólag lovas pásztorok és nem voltak kizárólag nomádok sem. Sőt földművelést is folytattak és településeik is voltak. Kereskedtek Európával is, de itt van egy kevés idézet hozzá...
Szkíta szokások - wiki:
"Régi közhely, miszerint a szkíták örökösen változtatták lakóhelyüket."
"A királyi szkíták szántóvetői látták el például a görög városokat gabonával. Búzát, árpát, kölest, rozsot vetettek-arattak; borsót, lencsét, babot, kendert stb. termesztettek. Hérodotosz szerint a szkíták „gabonát vetnek, s vörös- és fokhagymával, lencsével és kölessel táplálkoznak.” "
"Szkítiában ... búzát, rozsot, kölest, árpát termesztettek, hüvelyeseket ültettek, szőlőt műveltek, gyümölcsöskertjeik (dió, körte) voltak."
"A szkíták híresek voltak lovaikról, lótenyésztésükről. Többek között II. Philipposz /makedón király/ is pályázott tenyészállataikra."
"Az ókor tudósítói a szkíta népeket, meglehetős következetességgel, vándorló pásztoroknak, szekérlakóknak nevezik. Leírásaik alapján általában a mai népszerűsítő kiadványok stb. is ugyanezen közhelyet ismételgetik. A régészeti feltárások azonban többet elárulnak a szkíták életmódjáról. Ahol a természeti viszonyok lehetővé tették, letelepedtek, és szántóföldjeiket, kertjeiket művelték, istállózó állattartást is folytattak stb."
Kép - Az eredeti nyomán helyreállított szkíta őrhely:
"A királyi szkíták a Krím-félszigeten több várost, erődítményt is alapítottak: Palakion, Khabaioi, Napisz, Szküthiké, Neapolisz stb."
Kép - A királyi szkíták Napisz nevű fővárosának romjai, illetve a királyi síremlék maradványa a Krím-félszigeten:
Scythians - wiki:
"A szkíták fontos szerepet játszottak a Görögországot , Perzsiát , Indiát és Kínát összekötő hatalmas kereskedelmi hálózatban, a Selyemútban,..."
Szkíta Neapolisz - Scythian Neapolis
Sci News cikke:
A szkíták bonyolultabb életeket éltek, mint azt korábban feltételezték
"A Michigani Egyetem tudósai által vezetett új kutatás szerint az ókori Ukrajna szkíta korabeli populációi kevésbé voltak mozgékonyak, mint azt korábban gondolták, és elsősorban a kölestermesztésre összpontosító agropásztorkodással foglalkoztak."
"A valóságban világos jelek mutatkoznak a történelmi elnevezések (pl. szkíta, szarmata és szaka) változatosságára, amelyeket azokra a lakosságra használtak, akik lovaglással foglalkoztak, fegyverzettel rendelkeztek, és állítólag különböző időszakokban és helyeken jártak a sztyeppén. A mozgékony populációk és a harcos nomádok leírása beárnyékolta azokat a régészeti és szöveges bizonyítékokat, amelyek azt mutatják, hogy a ponti régiót földművesek és pásztorok, valamint szkíta harcosok és „királyi” szkíták lakták. Sőt, a régészeti bizonyítékok alátámasztják a sokféle megélhetési és termelő (vas, kerámia) gazdaságot, amelyet egyesek a környezeti változásokhoz kapcsoltak, ahol a mezőgazdasági állattenyésztők az erdei sztyeppét, a nomádok pedig a sztyeppét foglalják el."
"A tanulmány során a kutatók izotópos elemzéseket alkalmaztak a szkíta populációk táplálkozási és mobilitási mintáinak vizsgálatára."
"Ezek az eredmények alátámasztják azt az egyre növekvő megértést, hogy a szkíta populációk nem homogén kultúrát alkottak, hanem egy sokszínűbb csoportot, amely egyes helyeken inkább ülő életet élt, és a mezőgazdaságtól függött."
A ZME Science cikke:
A szkíták nem azok a nomád harcosok, akiknek sokan ábrázolják őket – ők is letelepedtek
A tanulmány segít leküzdeni a romantikus elképzeléseket erről az ősi népességről.
"A szkíták ősi emberek, akik Eurázsia sztyeppéin éltek körülbelül a Kr.e. 7. századtól a Kr.e. 3. századig. Gyakran nomád népekként ábrázolják őket, akik kereskednek és portyáztak – de egy új tanulmány megkérdőjelezi ezt az elképzelést."
---
Nem tudom miért vagy oda az iráni nyelvű szkítákért, közük sincsen a magyar nyelvhez.
Itt van ezer könyv a nagy szkítáid iráni nyelvéről:
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!