A kapitalizmus tisztességtelenségre ösztönöz?

Így nem igaz. A kapitalizmus nem ösztönöz, mert ha tenné, mindenki ugyanúgy reagálna. Azonban a kapitalizmus és bármi más, a fő működési szabályainak megfelelő rendszert hozott létre politikában, intézményekben, működési módokban és sok mindenben. Ugyanakkor (éppen a kapitalizmusból következően is) a fejlődés töretlen. És egyszer csak olyan lehetőségek állnak elő, amelyek korábban nem, ugyanakkor a felépítmény ezt nem tudja kezelni. És ekkor néhány gátlástalan ember ezt észreveszi, korábban nem voltak ilyen lehetőségei, ma vannak és él velük. Ezáltal tisztességtelen előnyhöz, később legyőzhetetlen előnyhöz jut és visszaél vele.

A demokrácia (bár a nevében hordozza az uralmat, mégse ez a jellege van kidomborítva) létrehozott egy intézményrendszert, köztük a választásokét. Ez nagyon rugalmatlan dolog, a megváltoztatása a demokrácia szabályai szerint rendkívül nehéz. Ez korábban működött, mert a kommunikáció lassú és nehézkes volt. De aztán létrejött az internet, és korlátlan a kommunikáció. Aztán sok mindent megtudtunk az agy működéséről is. Ez sok okos gazember fantáziáját megmozgatja, mesteri manipulációkkal kihasználja a demokrácia intézményét és csinál belőle diktatúrát. A népek meg ezt a (mára emiatt hamissá vált demokrácia nevében) hagyják. Akkor is, ha tudják, ennek természete szerint, valamint a természet erőtörvénye alapján, a dolog egyszer csak megváltoztathatatlan lesz (demokratikus eszközökkel). És ezzel előállt a kérdésben felvetett tisztességtelenség legmagasabb foka. De nem a kapitalizmus miatt!

Az összes nagy birodalom a történelem során ezen ok miatt dőlt meg, egyik se békés eszközökkel. A nálunk 199-ben lezajló rendszerváltás a kivételek sorába tartozik. És ebből (a kivételekből) nem sok van a történelem során. Tehát bár nem kizárt a békés változtatás (a jelen fejlettséghez illesztés), azért a durva megoldásoknak sokkal nagyobb az esélyük. És mivel a lehetőségek tágak, ez nem megnyugtató. Az emberiség mégis vak, mert a gazemberek sokkal kevesebben vannak, a vakságot pedig a tisztesség okozza.

Nem a kapitalizmus ösztönöz arra, hanem az írott és íratlan szabályok gátolnak bizonyos dolgokban, amik megszegését nevezzük tisztességtelenségnek.

Egy célt jellemzően többféleképpen is el lehet érni, de előfordulhat, hogy csak a normák megszegésével. Tehát vagy keresünk másik célt, vagy áthágunk pár szabályt. Ha viszont nem lennének szabályok, akkor tisztességtelenségről sem tudnánk beszélni.

A kérdező nyilván arra sokszor elhangzó bon mot-ra utalt kérdésében, hogy “jajj, csak azt ne kérdezd meg, hogyan lett az első millióm!”.

Ami azt illeti, attól függ, mit nevezünk tisztességtelenségnek. Az azért szinte biztos, hogy aki a rendszerváltás környékén meggazdagodott, az kihasznált valami olyan lehetőséget, olyan helyzeti előnyt, ami másoknak nem adódott, vagy csak nem vették észre. Ha az tisztességtelen, hogy nem hívta fel mások figyelmét a lehetőségre, akkor igen, tusztességtelen volt. Ennyit az “eredeti tőkefelhalmozásról”. A működő kapitalizmus meg azért tisztességtelen, mert a munkaadó nem apja oda a profitot a dolgozóknak? Hááát, fene tudja.

Szerintem igen. A kapitalizmus kőkemény versenyt jelent, abban pedig az lesz előrébb, aki hajlik a szabályok nem feltétlen etikus feszegetésére, megkerülésére, vagy akár bizonyos mértékű áthágására. Emellett pedig kulcsfontosságú a magánjellegű tőkefelhalmozás, a pénz pedig mindig is a legkínálkozóbb eszköz volt a célok eléréséhez.

Mindezt úgy írom, hogy nem vagyok a kapitalizmus ellen, más berendezkedések pedig más módon ösztönöznek tisztességtelenségre.

#5: nem csak. Ma nálunk rengeteg olyan szabály van, amit nem kell áthágni a tisztességtelenséghez. Sőt, számos szabály éppen ezért születik. De ezen túl is, az ember nem tökéletes, tehát téved. És ennek kihasználása tisztességtelen. Legalábbis a tisztesség morálja szerint.

#6: nem onnan. A kérdés lényege az "ösztönöz". És akit egy nem létező ösztönzés ösztönöz, az tisztességtelen.

#7 A tisztességtelenség nem egy szelektív előny publikálása vagy sem, hanem a szelektív előnnyel való élés. Például Gyurcsány Ferenc és egy névtelenségbe burkolózó de ismert társa éltek a helyzetükből adódó lehetőséggel. Mind az informális részével, mind a megszerző részével, mind az előnyös árral (ami a korrupciótól lett előnyös). Erről ma nagyon kevesen tudnának, csak az egyik tiszteségtelen közszereplővé lépett elő, a másik megmaradt a vállalkozói háttér homályában. HA a "meg nem hirdetés" lenne tisztességtelen, akkor GYF tisztességes. Akkoriban ez nyilvános volt abban a körben, aki kíváncsi volt (a politika iránt).

#8 a kőkemény verseny félreértése ez. A száz méteres síkfutás századmásodperceken múló dicsőséget (és sok pénzt) jelent az olimpián. De csak tisztességtelen gazemberek próbálják az ellenfelet elgáncsolni. A többi hajt. Sőt! a Fair Play díj éppen azt igazolja, hogy a kivételesen tisztességesek, még saját káruk esetén sem hajlandók tisztességtelen előnyt elfogadni.