Az angol hidegvér hogyan alakulhatott ki?

Nincs ilyen.

A nemzetkarakterológia egy ostobaság, tudományosnak tűnő mázzal leöntve. Nem különb az eugenikánál.

???

Ismerősöm ott lakik és inkább arra panaszkodott, hogy mennyi érzelmileg labilis nő van ott, alig talált egy nem érzelmileg hullámzó asszonyt… az egyik késsel ment az utcára csak úgy random.

Szóval az ott lakó barátaim nem számoltak be semmiféle “angol hidegvérről”, ez max valami legenda.

Talán az északi hidegben nem volt elég tüzifájuk. :)

Amúgy van különbség a népek között.

De van nemzetkarakter. Csak az nem azt jelenti, hogy mindenki olyan. És az ok se valami genetikai különbség.

Az emberek megtanulnak alkalmazkodni a körülményekhez. Zord viszonyok között kemények lesznek és visszafogottak. Ez nem valami önfegyelmezés, hanem annak a tudása, hogy hebehurgya viselkedéssel rá lehet fázni. Nem a szomszédtól, hanem a körülményektől. Ahol a viszonyok enyhék, ott nem tanul meg az ember odafigyelni, mert nincs rá szükség.

Az angol hidegvér nem egyéb, mint egyfajta kivárás, ha nem muszáj, nem küzdünk (semmilyen értelemben), ha viszont igen, felkészülünk.

Csakhogy közben fejlődtünk, már olyan eszközeink vannak, ahol ez a különbség elenyészik. Keveredünk is rendesen, ami azt jelenti, megismerjük egymást, átvesszük a szokásokat. Ma már egyre kevéssé vannak különbségek emiatt. Inkább csak arányokban.

Még annyit. Azért, mert valakinek van tíz, húsz, vagy pár ezer esetről tudomása, még nem következik, hogy ismeri egy nép jellemzőit. Ahhoz másfajta tudás kell. Öszetettebb.

Ami ellentétnek látszik, nem feltétlenül az.

Az idők folyamán akár egy egész népnél is alakulhatnak ki sokak által preferált tulajdonságok.

Amint a történelemből tudjuk, az angolok nagy hajós nemzet volt és a korabeli lélekvesztőkkkel az óceánokon flangálni jócskán igénybe vett mindenkit, így nem csoda, ha kialakultak a tengerész hagyományok, amelyek aztán a partra szállt matróznépség viselkedésében is imponálóan megjelenhettek és nem csak a kikötőkben, hanem azon is túl.

A szigetország vallásában is megjelent és nyomot hagyott a puritanizmus és éppen viszonylagos elszigeteltsége folytán tudott a társadalmuk nagy részére egységesen hatást gyakorolni, mert kevesek találkoztak ellensúlyozó, vagy kiegyenlítő egyéb nézőpontokkal.

Az ilyen jellegű hatások több okra vezethetők vissza és nem is feltétlenül csupán egy jellemző hozzáállást, tulajdonságot okozhatnak, mert biztosan van ilyen, ezt kár tagadni, például az angol humor is ilyen jellegű össznépi hatás eredménye.

A harciasságuk meg szerintem a gyarmatosítás korából származik, elég csak a mai térképre pillantani, hány helyen lobog a brit Union Jack, ennek utódja a futballhulliganizmus, ahol keresik az összecsapás, a harc lehetőségét, de már a közismert katonai fegyelem nélkül, mert amint az köztudott, már az ókori római hódítók légióinak is a legfontosabb erénye volt a katonai fegyelem, ami minden sikeres taktikának és stratégiának az alapja.

Így ötvöződhet fegyelem, hidegvér és harciasság, ami a változó világunkban már másképpen nyilvánul meg, hiszen alig van már gyarmata az angoloknak és ott sem kell már szuronyokkal és sortűzzel rendet tartani, pedig a nagyapák átadják az unokáknak a szemléletet akaratlanul is, mert büszkén felcsillan a szemük, amikor a kölyök monoklival tér haza Leeds-Tottenham meccsről, az egyetlen helyről, ahol manapság bátorságát és vagányságát kimutathatja, bizonyíthatja.

Az angolok bulizására meg világszerte panaszkodnak, hogy túlzásba viszik. Ezt az angol, illetve brit turistáknál tapasztalják és ezért a legrosszabb turistánknak tartják őket. :) Írjuk be a keresőbe, hogy "british tourists problem". :) Persze nem kell túlzásba esni és valami nagyon rossznak hinni a briteket, mert minden nemzetnek vannak rossz oldalai és jók is vannak ugyanúgy. Rólunk is lehet rosszat mondani és a jót is ki lehet emelni, szóval vegyük viccesre, de tényleg vannak különbségek. CNN példának :D : "Tagadhatatlan azonban, hogy az angolok külföldön bajba kerülnek. Minden nyáron bővelkedik a rossz viselkedésről szóló történet, amely általában az iváshoz, verekedéshez és általános hamis bohóckodáshoz kapcsolódik."

Az egyébként Európában ismert díszes festett és akár aranyozottan díszített kastélyokat sem építettek annyira például. És az is igaz, hogy Versailles-i kastélyoktól sem hemzseg azért Európa minden egyes országa sem, de még nálunk is simán van például ilyen:

[link]

A brit kastélyok meg tipikusan ilyenek és nem vicc, át lehet nézni. Sokkal inkább erődök, erődítmény szerűek.

[link]

[link]

[link]

Briteknél a top kastély a Dover kastély:

[link]

[link]

Nem mintha ne lennének érdekesek, mert a briteknél kastély túrára menni is nagyon klassz és izgalmas tud lenni. Csak láthatóan más a stílusuk.

Vagy a Windsor kastély:

[link]

És kad náluk is ilyen:

[link]

És a top 10 kastélyuk is mind inkább erődök felé hajaznak:

[link]

Franciáknál a top kastély a Versailles-i kastély:

[link]

[link]

[link]

Átfutva is látszik a franciáknál máshogy mutat egy top 10 kastély:

[link]

Nálunk a top a Budavári Palota:

[link]

[link]

[link]

Nagy bálterem (bár megsemmisült):

[link]

Amúgy amikor egész Európában tombolt a barokk az angoloknál kimaradt, pedig még mi is tele vagyunk barokk épületekkel. Az angoloknál csak egy generáció foglalkozott vele (1670-1730-ig), és ennek eredménye két épületük, ami náluk ritkaság:

Howard kastély [link]

Blenheim palota [link]

Az angolok a barokk előtt a reneszánsszal is így voltak, hogy az sem volt annyira jelen náluk, legalábbis az építészetben nem. A reneszánsz náluk irodalomban fejeződött ki, mint jó példája Shakespeare.

Az angol reneszánsz építészeten is ugyanúgy nagyon látszik az a jellegzetes angol stílus:

[link]

Az épületek külső részéhez valahogy nem értettek vagy nem érdekelte őket, de a belső tereikben otthonos a kialakítás. Talán a hideg éghajlaton a külső nekik funkcionálisabb volt és a beltér volt fontosabb.

Berkeley Castle - kívül ugyanaz a sötét kő és uncsi stílus, belül otthonos:

[link]

A Bunratty kastély (Írország) nappalija is egész otthonosan mutat:

[link]