Amerikába 12000 évvel ezelőtt ért oda az ősember, hogy jött létre ugyanolyan ókori társadalom mikor teljesen elszeparáltan éltek?
Megkésve de a maják is építettek piramisokat. Ráadásul ezek a piramisok teljesen ugyanolyanok voltak mint a legelső egyiptomi piramisok. Ugyanúgy voltak királyok, városállamok és papok, írás és matematikai tudásuk is volt.
Ráadásul a földművelést is "feltalálták".
Hát nem tom, de szerintem amikor elkezd az ember köveket egymásra pakolni abból óhatatlanul mindig minden esetben piramis lesz 🤣
Tök mindegy hogy egy középamerikai dzsungelben vagy az afrikai sivatagban csinálod!
Ez olyan mint a cserépedény. Az agyag minden földrészen megtalálható és ha tüzbe dobod mindenütt ki is ég!
Nincs olyan kultúra aki ne figyelt volna fel erre a bámulatos összefüggésre.
Tehát az, hogy egy ennyire egyszerű építmény több kuktúrában is megjelent, semmit nem jelent. Ja de, kövek meg gravitáció mindenütt van!
A mezőgazdaság sem egy időben alakult ki és nem is volt egy szinten.
A halászó, vadászó és gyüjtögető életmóddal megismerték a környezetet és ezzel együtt járt, hogy az ehető növényeket egy idő múlva szaporítani, termeszteni akarták, ám ez feltételezte a bizonyos fokú letelepedést, legalább a félnomád életmódot.
Aztán a terményt tárolni kellett, amíg nem voltak ehhez tartós agyagkorsók, edények, addig nem is volt érdemes sokat gyűjteni belőlük, így a fazekasság kialakulása szükséges lépcsőfok, de kellett valamilyen kultúrnövény is, kukorica, vagy búza.
Minden mai búzafajta őse az a tönköybúza, amit Mezopotámiában sikerült először termeszteni és onnan széthurcolták az óvilágban.
Aztán Amerikában nem ismerték a kereket, de ló sem volt, vagy szarvasmarha és a fémmegmunkálás is alacsony szinten volt, egy csomó mindenben több ezer éves lemaradásuk volt Európához képest.
A világ többi részén meg még ennél is elmaradottabbak voltak, Kínát leszámítva.
Valószínűleg egy nagy létszámú társadalom létrehozásához, kialakilásához szükség volt valamilyen nagy energiatartalmú gabonafajtára, búzára, kukoricára, vagy rizsre, ahol ilyen nem volt, ott nem is alaklhatott ki nagy népesség.
De kellett más is a szintlépéshez, igavonók, háziasítható haszonállatok, könnyen elérhető fémek és zseiális, fifikás emberek, akik megoldották a technológiai problémákat és ilyenek vagy voltak, vagy nem.
A technikai szintek átlépéséhez kellett az előző szint elérése, de kényszerítő erő is szükséges volt, mint a nagy népszaporulat például, amely magával hozta a városiasodást és igényt teremtett a földművelés fejlődésére.
Az magában szimplán, hogy az ember egy bottal elültet pár magot és magának, vagy a családjának könnyebben hozzáférhetővé teszi kedvenc zöldségét, gyümölcsét, még nem mezőgazdaság, ez már az ősidőkben is lehetett.
Az is lehet, hogy az északamerikai nomád indiánok kezdték el a legelső növények termesztését, de mivel más feltételek hiányoztak, így nem fejlődhettek tovább.
Ellenben ahol megvoltak, ott automatikusan szaporodott a nép, törvényszerűen fellépett az igény a tovább lépésre, a fejlődésre és ez a fejlődés további szaporulatot és társadalmi differenciálódást okozott, amely további kényszerítést hozott az előrelépésre.
Ez mindaddig ment, amíg a körülmények lehetővé tették, amíg a civilizáció meg nem akadt és nem tudott tovább fejlődni, előrelépni.
Ez persze azt jelenti, hogy egy adott magasabb szintű földművelés eléréséhez roppant hosszú idő kellett, gyakorlatilag az csak párhuzamosan haladhatott az adott civilizáció fejlődésével, a népesség növekedésével és az adott társadalom felépítésének, szerkezetének alakulásával, amelynek amúgy is részét képezte.
Egyébként ez a feltevés, hogy a csupán 12000 éve jutottak el az emberek Amerikába a Bering szoroson át, amikor elkezdett a jég olvadni és megnyíltak a szárazföldi útvonalak, már bőven meghaladott napjainkban. Az első emberek feltehetőleg partmenti hajózás útján jutottak el a kontinensre még a jég olvadása előtt legalább 18000-20000 éve.
A fentebb említett dolgok pedig egymástól függetlenül jelentek meg a világ többi részén is.
"A halászó, vadászó és gyüjtögető életmóddal megismerték a környezetet és ezzel együtt járt, hogy az ehető növényeket egy idő múlva szaporítani, termeszteni akarták"
Hát ja, de ha mondjuk feltesszük, hogy 60 ezer éve rajzottunk szét Afrikából (Ausztráliában 40 ezer évvel ezelőtt már biztosan ott voltunk), volt 50 ezer évnyi idő, amíg vadásztunk-gyűjtögettünk és eszünkbe sem jutott szaporítani az ehető növényeket, legalábbis ennek semmi nyoma sincs. Oké, a klíma hidegebb és kissé instabilabb volt a mainál, de Dél- és Kelet-Ázsiában minden lehetőség megvolt a növénytermesztésre.
"haszonállatoknak való állatok meg nem voltak a kontinensen"
De igenis voltak Amerikában. Például a tengerimalac és a láma, amik nem csak haszonállatnak valók voltak, hanem háziasított állatok. Mind a tengerimalac, mind a láma domesztikált, vadon nem élnek. Ezen kívül háziasították a pulykát is.
Vagyis igenis voltak haszonállataik az indiánoknak.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!