Ezt a cikket nem értem. Régészeti leletek ből következtetünk watterlora? Ennyire nincs infó róla?

A történelem kutatásban felhasználnak mindent ami rendlekezésre áll, a leleteket, az írott forrásokat, a dns szekvenálást, nyelvészetet és még sok egyebet is. A középkorról például történelmileg köztudott, hogy hamisították az írott szövegeket, most hosszú lenne a lista és a példák, de amolyan alap a kutatásban. A tárgyi leletek biztosabb forrásoknak számítanak, elsődlegesebbek mint az írott. De az írás korszaka is számít és az is, hogy ki írta. Már a rómaiakról is kiderült, hogy erősen megszépítve írták le a római császárok életrajzát, valahogy olyan módon, mint a kommunista rendszerben is. Muszáj volt, mert olyan volt a rendszer valójában, erősen diktatórikus. Másik példa a középkori egyházi történelem hamisítás és átírás is, amit központilag találtak kis és írtak le. A reneszánsz egyik törrekvése volt ennek a nyelvileg és régészetilet is helyes visszaírása.

És úgy egyébként is mindig előkerül valami és folyamatosan jelennek meg kutatási publikációk minden témában. Tehát a cikkből ne arra következtess, hogy nincs ról elég infó, hanem egy új kutatás és korrekcióról szól. Mindig vannak új részletek minden korból és helyről. Ez sem kivétel.

Sőt talán még jobban megérted az alábbiakból - igyekszem rövidre venni.

Ma már a régészet beveti a modern technológiák egész tárházát. Alapszinten elfogadottak a különféle izotóp vizsgálatok eredményei. A csontvázakból megállapítható a táplálkozás és sok egyéb is. A kriminalisztikai bizonyítási eljárásokat is ma már a régészet teljesen alkalmazásba vette és minden nyomozói munkát használnak. A lényege, hogy a csontok összetétele egy "ujjlenyomat" a táplálkozásról és a növényvilágon keresztül még az élőhelyről is. És hogy ne csak véleménynek hidd, rövid ízelítő, szerintem érdeks lesz, hogy hogyan megy ez manapság a régészetben... (A linkeket nem kell hozzá végigolvasni, de ott vannak azért.)

Isotope analysis - wiki

"Az izotóp analízis a kémiai elemek izotópjelének , bizonyos stabil izotópjainak a szerves és szervetlen vegyületeken belüli mennyiségének azonosítása . Az izotópos analízis felhasználható a táplálékhálón keresztüli energiaáramlás megértésére , a múltbeli környezeti és éghajlati viszonyok rekonstruálására, az emberi és állati étrendek múltbeli vizsgálatára, az élelmiszerek hitelesítésére és számos egyéb fizikai, geológiai, paleontológiai és kémiai vizsgálatra. folyamatokat."

[link]

Egy speciális és nagyon stabil eredményt adó része a fogzománc stroncium izotóp összetétele, ami már gyerekkorban stabilan kialakul és az élőhely nagyon pontosan meghatározható belőle. Részben a táplálkozás, részben a felnőttkori migrációs mozgások, vándorlások és távoli kapcsolati hálózatok is megtudhatóak az elemzéséből. Ez úgy megy, hogy beazonosítják a születési helyet, majd megnézik a csontváz lelőhelyének térképi adatát és látszik, a mozgás távolsága. Ha a csontvázat temetkezésben és lakóhelyen találták akkor elköltözésről van szó a születési helyhez képest. Tehát nem csak vadászat közben valahol meghalt az illető.

Oxford Bibliographies:

"A kutatás egyik fő területe az étrendi rekonstrukció, amely az emberi csontvázak izotópelemzésére összpontosít, hogy megvizsgálja az időbeli és regionális táplálkozási mintákat, valamint a nemhez, életkorhoz, halotti szokásokhoz és társadalmi státuszhoz kapcsolódó eltéréseket. Speciálisabb megközelítések az elválasztás és a gyermekkori étrend mintáit vizsgálják a fogzománc és a dentin sorozatos metszete segítségével. Az antropológia izotópkutatásának másik fő területe a múltbeli tartózkodási minták (pl. migráció és mobilitás) vizsgálata. Egyes stabil izotópok információkat rögzítenek a helyi vízről és geológiáról, és így információt adnak az egyén származási helyéről vagy utazási történetéről."

[link]

Nature.com cikke:

Anya neandervölgyi, apa Denisovan: Az ősi-ember hibrid első felfedezése

/Megjegyzés: a Denisovanok a mai Oroszország közepe, a Neandervölgyiek meg Európa főként/

"Egy szibériai barlangban felfedezett csont genomelemzése szerint egy körülbelül 90 000 évvel ezelőtt elhunyt nőstény félig neandervölgyi, félig deniszovói volt. Ez az első alkalom, hogy a tudósok azonosítottak egy ősi egyedet, akinek a szülei különböző emberi csoportokhoz tartoztak. Az eredményeket augusztus 22-én tették közzé a Nature-ben."

[link]

Ugyanennek a kutatása a The Siberian Times cikkében, további érdekességeket is közöl (térképpel):

Neandervölgyi nő szerelmes sétája mintegy 90 000 évvel ezelőtt két barlang között, egymástól 106 km-re

"Denny maradványait a Denisova-barlangban találták meg, mintegy 106 kilométerre az Altaj-hegység mészkő lábánál – derült ki a Nature tanulmányából néhány évvel ezelőtt."

"Érdekes módon az új nemzetközi tanulmány felfedi, hogy Denny anyja szorosan megegyezik a Csagyrskaja-barlangban csoportosuló neadertáliak második hullámának genomjával."

"A Chagyrskaya 8 /lelőhely számozott neve/ a jelenleg ismert neandervölgyiek közül a Denisova 11 /lelőhely számozott neve/ (Denny) anyjával áll a legközelebbi rokonságban, amelyet a Denisova-barlangban találtak" - áll a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet által vezetett új tanulmányban."

"Tehát most úgy tűnik, hogy a deniszovaiak szexuális kapcsolatban álltak mind a korábbi, mind a később érkező neandervölgyiekkel.

Denny édesanyja esetében pedig lehetőséget ad egy szerelmi sétára, mintegy 66 mérföldön át az Altáj-hegység lábánál, a Csagyrskaja és a Denisova barlangok között, mintegy 90 000 évvel ezelőtt."

[link]

A két barlang között 106 km a távolság, tehát ekkora távon voltak kapcsolataik, ismeretségeik, mozogtak ilyen távon és még házasodtak is. Ez Budapest és Balaton távolsága, ami ma is autóval teszünk meg inkább, tehát még ma sem számít kis távolságnak. És ezt a 100 km-t már bejárták és kapcsolatok is voltak ie. 90 000 éve is.

Egész röviden egy másik tanulmány:

Az ókori emberek életútjának rekonstrukciója: Egy neolitikus esettanulmány Dél-Angliából

"Bizonyított, hogy a felnőtt származási helye legalább 80 km-re északnyugatra volt a Mendips térségében. Az is kimutatható, hogy mindhárom fiatal jelentős távolságot tett meg élete során."

[link]

És hogy a kérdéshez kanyarodjunk vissza, a leleteket ma újra is vizsgálják, tehát nem kell ehhez, hogy pont új lelet legyen. A vizsgálathoz előveszik a múzeumi raktárból a leleteket, bevizsgálják ami a kutatáshoz tartozik és leközlik az eredményeket. Egy levéltári kutatás is ilyen. Megkutatnak valamit, amit még nem vizsgáltak elég alaposan és a régi levéltári anyagokból kiderül egy új történelmi ismeret. A múzeumok raktárai valójában tömve vannak még feldolgozatlan leletekkel, mert nincs rá kapacitás.

Arról nem beszélve, hogy egy csata viszonylag hosszú ideig zajlott és széles területen. Azok a szemtanúk, akik később a beszámolókat írták róla, csak a saját látókörükben történő eseményekről tudhattak és még a központi helyeken sem szerezhettek mindenről tudomást a hírközlés nehézségei miatt.

A brit jelentésekben bizonyára nem emelték ki, hogy a franciák közel voltak a győzelemhez, de a csata lefolyása azért eléggé ismert, fontos részletekkel, például Ney lovasrohamával, de a hullámzó történések során eléggé patthelyzet alakult ki, bár egyszer az egyik, egyszer a másik fél volt előnyben.

A csata sorsát az döntötte el, hogy a porosz Blücher friss csapataival megérkezett, megelőzve a francia Grouchét.

A mostani hír csupán arról szól, hogy a franciák közelebb kerülhettek esetleg korábban győzelemhez, de mivel ez mégsem történt meg, valószínűleg visszaverték őket. Így valójában nem változik lényegesen a történelem, xsupán egy részlettel lehet esetleg gazdagabb.