A ókori görögök hogyan tudtak a vallásuk mellett is ennyi dolgot elérni?

Az ő istenképük nem volt annyira borzasztó, mint például a keresztényeké.

Az istenek nagyjából semmi jó dolgot nem tiltottak, mint mondjuk a kereszténységben.

Nem minden vallás ugyan olyan. A legtöbb vallás, mint például a kereszténység, nem ellenzi vagy bünteti a természet tanulmányozását, megértését. Viszont azt igen ha valaki ellentmond az adott szentírásnak, vagy alap irányelveiknek. Az egyik ilyen dolog ami elindította a "keresztényegyház tudományellenes" nézeteket az az volt, hogy a föld gömbölyű vagy lapos, vagy hogy a föld kering a nap körül vagy fordítva. Ezekkel az elméletekkel csak azért volt baja az egyháznak mert ellentmondtak a bibliának.

Attól hogy azt hiszed hogy az ember, Zeusz egyik megölt gyermekének a szívéből és porból készültek, nem jelenti azt hogy ne érdekelhetne hogy hogyan működik a tested. A görögök nagy hajósok voltak ami nagyon precíz matematikai és csillagászati számításokat igényelt, így ezek nem csak szórakozás volt hanem kvázi létszükséglet.

Valamint az ógörög istenek sokkal inkább, csak teremtő istenek voltak nem mint a keresztény isten aki próba elé állítja az embert. Nekik az istenek nem vezetők voltak hanem sokkal többnyire passzív lények. Akiknek kell áldozni hogy jó legyen a termés, de nem nagyon érdekli őket hogy ha megölöm a szomszédot.

A világon mindenhol azért jöttek létre különféle vallások, mert egy rakat dolgot nem tudtak megmagyarázni, így aztán ráfogták, hogy egy "felsőbb hatalom" csinálta. Például a földrengést/vulkánkitörést valamilyen isten haragjának tartották. Aztán ahogy meg tudtak egy csomó mindent magyarázni, úgy szorultak vissza az istenekkel kapcsolatos magyarázatok.

Manapság is "létezik" a menny, a pokol, meg úgy általában a halállal kapcsolatos hitbéli magyarázatok, mivel a halál utáni léttel a tudomány eddig nem tudott mit kezdeni, így marad a hit, hogy ide-oda kerülünk halálunk után.

Kicsit azért méltatlan dolog, hogy "bezzeg a görögök"...

az ókori görögök annyira nem voltak jók, mint a hírük. Igaz, tényleg nem voltak nagyon rosszak, de manapság csak a legkiválóbbakra emlékeznek közülük. Pedig az átlagember ott is a lapos Földben hitt, és nem filozófus volt.

Azon kívül a középkorban is szépen terjedt a tudomány (is), például a korszerű mezőgazdasági módszerek (és leginkább szerzetesek terjesztették, ők voltak műveltek akkoriban).

,,A tudósok is hittek az istenekben?"

Persze! Az istenek létezésének feltételezése sok érthetetlen jelenségre viszonylag elfogadható magyarázatot tudott adni. Aztán szépen lassan kialakult egy mitológia köré. Amiben egyesek nagyon, mások kevésbé, megint mások meg egyáltalán nem hittek. Pont, mint a mai tudósok esetében is.

Ez mindig így fog működni, mert az ember ahogy próbálja megmagyarázni az ismeretlen jelenségeket akarva-akaratlanul is általa reálisnak gondolt téziseket fog gyártani magának. Ha ezek összhangba hozhatók egy már létező vallással, akkor válik sok esetben vallásossá az ember.

De mivel a természet akár totál máshogy is működhet, mint az ember logikus magyarázatai, ezért akár egészen bugyuta elképzelésekből is kialakulnak vallások, mitológiák. Ezért tűnhet furcsának, hogy nagyon okos, tájékozott emberek (pl.: tudósok) annak idején, nagyon bugyuta dolgokban is hittek.

A jövőben is nevetni fognak majd a mai tudósok babonáikban, vallásos meggyőződésiken. Ezen alapvetően semmi szégyellni való nincs. Csak is akkor, ha a tudós a hitéhez jobban ragaszkodik, mint a tudás megszerzéséhez és így elfogulttá válik. Vagy ha visszaél a társadalmi megbecsültségével és tudásként terjeszti az önkényes elképzelésit.

A görög tudósok, vagy inkább mondjuk őket filozófusoknak, nem feltétlen voltak vallásosak, vagy legalábbis nem hittek el mindent, de egyébként maga az átlag lakosság is egy idő után (nem ugrik be melyik századtól, könyvbe utána lehet nézni) kb. annyira volt hithű mint mi.

[link]