Annak idején egy piramisba csak egy fáraót temettek, vagy egyszerre akár több egymást követő királynak is helyül szolgált?

Szokás szerint hosszabb lett :) de igyekeztem csak lényeges dolgokat átvenni és mindent röviden. Szerintem van annyira érdekes és még fontos is a téma. Úgyhogy kell egy kávé és chips is hozzá - és kellemes hétvégét. :)

Leszögezem mellékesen, hogy nem foglalkozom piramis építéssel. :) De az tény, hogy a történelem kutatásban bizonyos témák szinte tabutémák, ami csak akkor dől meg vagy íródik át, ha elég sok kutató ad hangot a kérdésnek és eltelik akár 10 év is. Ez rendre megfigyelhető a történelmi adatok terén. A lényeg ebből csak az, hogy a téma nincs lezárva, ezt látni is ha jobban rákeresünk és átnézzük. Nem linkelek, keress rá kérdező, van bőven találat.

A lezáratlan kutatások nehézsége az, hogy ha valami történelmi revíziót jelent (ha segít, revízió=újra vizsgálat), szóval a nagyobb történelmi revíziók esetén, lassan halad a dolog. Hogy jön ide a történelmi revízió? A piramis építés alapvetően függ össze vele és ezért is kényes téma valamiért a régészet és történelmi kutatások terén. Szerintem viszont az a lényeg ahogy tényleg volt valami és nem a megszokott nézetek. Legalábbis nekem ez nyilvánvaló.

A piramisok építésénél a revíziót az veti fel, hogy amennyiben az építés egy fáraó életénél is jóval több ideig tartott volna, akkor 1. nem temetkezési helyek, 2. átírhatja az egyiptomi kronológiát is akár. És attól még akkor is vonakodnak valamelyest, ha muszáj lesz majd átírnunk. Amennyit néztem ebben a témában, szerintem előbb utóbb ebben is lesznek történelmi revíziók.

Én úgy kutatnám a témát, hogy kiterítenék minden lapot és az egészet nézném át, érvek pro és kontra, adatok pro és kontra, és szó szerint mindent kiterítenék és na nézzük át. Ez lenne a korrekt, mert közben sok adalék nem stimmel össze a piramisok kérdéseinél. Akkor egy kis számítás az építéshez - ha elszámoltam nyugodtan javítsatok. :) (A pontvonalig van a számítás levezetése, ha akarod ugord át az eredmény utána van.)

Alap élhossza: 232,4 méter

Egy kő átlagosan Khufu piramisánál:

alap 1 m x 2,5 m

magasság 1-1,5 m

Egy sima számítással a 232,4 m alap szélességen, 92,96 db kő van.

232,4 m / 2,5 m = 92,96 db kő

A másik adalék adat hozzá, hogy a becsült napi kő beépítés 6000-7000 köbméter körül mozog.

Ha 1 méteres magasságra végzünk számítást, akkor 6000-7000 négyzetméternyit kell meghatározni, az 1 méteres magasság esetén ugyanannyi a köbmétere, mint a négyzetméter.

Tehát a Nagy piramis alapjának a szintjén, az alap 1/8-a az ami a becslések szerinti napi köbméter beépítés. Ez 6751,22 négyzetméternyi kő amik 1 méter magasak.

(232,4 m x 232,4 m = az alap 54 009,76 négyzetméter összesen.)

Az 1/8-ad alapon, vagyis a 6751,22 négyzetméteren van, ezen hány db kő van?

232,4 m / 8 = 29,05 db kő (az 1/8-da hosszon).

232,4 m / 2,5 m = 92,96 db kő (az alap hosszon).

Vagyis a napi beépítés kő mennyisége 29 x 93 = 2697 db kő naponta.

Egy nap az 1440 perc, tehát minden 0,533 percben egy követ kellett a helyére tenni.

.........................

Akkor felmerül a kérdés, hogy a gyakorlatban hogyan lehet fél percenként egy követ a helyére tenni pontosan? Ez még a mai modern technológiával sem lehetséges.

Bár itt fontos közbevetni, hogy én nem mondom rá akármire, hogy "a modern technológiával sem lehetséges", mert a nagy kövek mozgatását az ismerték és simán megoldható. Ez ma ténykérdés, hogy tudtak mozgatni nagy köveket, bár akkor is bámulatos. (Ha ez kérdéses, akkor itt van hozzá némi alapvető adat (nem részletezem): https://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__alkalmazott-tudom..

Azt, hogy "a mai modern technológiával sem lehetséges" fél percenként egy ilyen méretű követ pontosan (!) a helyére tenni, azt úgy értem, hogy a számítás nem stimmel! Nem ufokokra. Fél percenként ez kivitelezhetetlen, vagyis tovább tartott az építés.

Ismételve a becsült napi kőmennyiséget jelenleg 6000-7000 köbméterre számolták, ami annyi, hogy fél percenként egy kő behelyezése.

Az ismert adat amit többnyire emlegetnek a Mark Lehner (NOVA-projekt) -féle számítás, hogy 20 év alatt épült a Nagy piramis és 2 300 000 kőtömbből áll.

20 év = 7300 nap = 175 200 óra = 10 512 000 perc.

Akkor egy kőre jut 4,57 perc ami alatt kellett beépíteni. Egyik, hogy ez máris az egyéb számításokhoz képest 9-szeres különbség, ami már sok és újraszámítást indokol. Ráadásul máshol még olyan számadat is van, hogy óránként egy kő beépítése. És az emberek nem szoktak utánaszámolni ami baj. :) Utána kell számolni.

Elvieleg és nyilván tudnak egyszerre több helyen is dolgozni, folyamatos kőbányászat, kőfaragás, szállítás, beemelés. A kérdés az lenne, hogy ezt elvileg nem lehetett (szerintem) egyszerre sok helyen beépíteni és majdcsak valahol összeérve még stimmelnek is a kövek. Egy kőműves sem dolgozik így, teljesen értelmetlen lenne. Elvileg elkezdték egy oldalon és ahhoz illesztették sorban a többi követ. Így viszont nem lehet sok emberrel egyszerre sok helyen beemelni a köveket, tehát az ilyen számítások értelmetlenek, mert a lerakotthoz illesztik a következőt. Meg kell várni az utolsó lerakott kő illesztését, és utána jöhet a következő. Egy kő beillesztése adja meg a pontosabb építési időt. Bányászni lehet sok emberrel és több helyen is egyszerre, de beépíteni csak egymás után, amit valahogy kifelejtenek az építési időből.

De azt is nézhetjük, hogy akkor legyen a 4,5 perces beépítés. Azt is hogyan? Túl gyors! Mert ezt nem elég letenni mint egy hétköznapi téglát, teljesen más a mérte és súlya miatt. Szóval szerintem egy kő behelyezése is legalább egy óra, vagy még több és mindig az utolsó kő után jött a következő kő, ahhoz illesztve.

Nézzük egy az Acropolis felújításánál egy darab követ a mai modern darukkal hogyan emelnek a helyére pontosan. Ez nem olyan, mint tejes dobozokat pakolászni. Ezt nem elég csak lerakni, mert utána nem lehet csak úgy tologatni a nagy súlya miatt. És aki nem lát ilyet, vagy nem ismeri, annak bármilyen számot le lehet írni, el fogja hinni. Vannak videók az Acropolis felújításáról. Itt egy videó, érdemes akár végig is nézni úgy egyébként is, hogy a gyakorlatáról legyen némi rálátásunk, de itt van egy rész beemelésről (vágásokkal több egyebet is mutat közben) - 19:26 - 22:11, 29:14-nél egy kis rész, 30:49 - 31:50-ig, 32:48 - 33:40,

Anastasios Mavrogiannis csatornáján / The Acropolis Restoration Project

[link]

Láthatóan nem megy ez gyorsan. És egyik minden kő az előzőhöz kerül, egymás után. Ha egyetlen kő pontos és végleges beemelését 1 órának vesszük, akkor 1 óra x 2 300 000 kőtömb = 2 300 000 óra összesen = 95 833 nap =262 év.

Vagyis ha egyik követ a másikhoz kell illeszteni sorban, akkor a Nagy piramis építési ideje 262 év. Ezt adja ki a gyakorlat. Ha egy kő pontos beemelése 2 óra volt, akkor az 500 évig épült.

Nézzük meg a középkori katedrálisokat alapvető összehasonlításnak és nyilván nagyon más. A piramisok díszítetlen kövek, a katedrálisoké díszesre faragott és sokkal kisebb kövekből állnak. De mégis valami nagyszabású építkezésekről van szó.

- Ulmi nagytemplom (Ulmer Münster), Németország

magassága 161 m, az építkezés időtartama, 513 év.

- Lincolni székesegyház (Lincoln Cathedral), Egyesült Királyság

magassága 160 m, az építkezés időtartama 123 év.

- Notre-Dame székesegyház (Cathédrale Notre-Dame), Franciaország

magassága 69 méter, az építkezés időtartama 182 év.

Ezek persze csupa díszesre faragott kövekből állnak és a struktúrájuk is bonyolultabb. Ez igaz. De mégis mutat valamit a nem modern eszközökkel való kő építkezésekről.

És ott van kapcsolódóan a Sphinx eróziója is. Több geológus is azt mondja, hogy az eróziója sokkal régebbire datálja. Talán a legismertebb név Robert M. Schoch geológus (Phd) aki a Bostoni Egyetemen tanít. Meg is kérték, hogy kutatásait tanítsa az egyetemen. Gondolom nem kell túl sok infó és link a kérdéshez. Az utolsó nedvesebb egyiptomi időszak úgy 8000-6000 év között volt, és a Sphinx eróziója az akkor utolsó csapadékos időszakban alakult ki. Legalább akkor, mert volt több nedvesebb időszak is előtte, majd több szárazabb is. Már több geológus is jóval korábbra tolta a Sphinx eróziójának korát. Nagyon úgy tűnik, hogy ez igaz is.

Nézzük meg csak saccra és laikusan is, hogy a 2000 éves biztos datálású ókori épületek eróziója teljesen mást mutat.

Colosseum, Olaszország, építése isz. 72-től isz. 80-ig tartott. És nem sok eróziót látunk rajta a 2000 év alatt. Vagy Traianus oszlopa isz. 107-113 között készült és szinte semmi eróziót sem mutat 1900 év alatt:

[link]

[link]

Elég ennyi példa (nyilván van még bőven). De a 2000 év általában csapadékos időszaka alatt szinte semmi víz eróziót nem csinált, miközben a Sphinx tropára ment a 4500 év alatt (ie. 2500-tól).

[link]

És az is igaz, hogy vannak különféle kőzetek, sőt még egy kőzet fajta is eltéréseket mutat, de a Sphinx akkor sem krétából van, hogy egy sivatagos száraz éghajlaton így tönkremenjen.

Számomra a következtetések:

- Egy kő beépítése a piramisoknál nekik sem ment gyorsabban, mint ahogy ma csinálják. Tehát az építés ideje több száz évig tartott.

Amiből az következik, hogy:

- Egy piramis nem egy fáraónak készült.

- Egy piramis az nem egy fáraó ideje alatt épült

- Több fáraó korában is használtak egy piramist, vélhetően fáraók sora használta. (Mint a mai katedrálisokat sem csak az építéskor és után használják.)

- Ezért nem temetkezési célt szolgált a bennük lévő díszítetlen "sírkamrának" nevezett hely és szarkofág, hanem valami rituális célt, és a temetkezés máshol volt.

- Valamint a fáraók időbeli datálását is valószínűleg átírja, a piramisok korával együtt.

De ezt nagyon alaposan kellene még vizsgálni.

"Lehet tudni, hogy nagyságrendileg hányan, és kik vettek részt az építkezésben?"

Ezt szerintem teljesen újra kell még vizsgálni és az építők száma még csak egy pontig gyorsítja az építést, nem bármeddig. Más az építők száma és az építkezés teljes idelye. Az már közmegegyezés, hogy nem rabszolgák építették, hanem fizetett munkások. Tehát egy mai nagy építkezési projekthez hasonlóan készült.

"Említettétek a piramisrablásokat. Kik voltak a rablók?"

Vita tárgya. Nagyon eltérő adatok vannak... stb stb. Az ókorban már biztosra vehető, hogy nem volt benne semmi értékes, a többi még talányos. Gondolom a sírrablók igazolványszámai nem kérdés :)

Egyébként a rablókat (nem nevezném egyből "sírrablóknak") magát is megkérdőjelezném és újra vizsgálnám, hogy egyáltalán mik lehettek ténylegesen a piramisokban. Ha nem volt sok dolog benne, akkor túl nagy rablás sem lehetett. Eleve nagyon kérdéses, hogy temetkezési helyek voltak-e, ha nem, akkor csak viszonylag kevés kirabolni való volt bennük.