Annak idején egy piramisba csak egy fáraót temettek, vagy egyszerre akár több egymást követő királynak is helyül szolgált?

Javítom mert csak úgy írtam valamit pedig nem szokásom így írni. Jelezhettétek volna... :) Kérdező mellékvágányra is teheted a 2-est. :)

A legáltalánosabb nézet szerint a piramisok kirablása után temetkeztek a Királyok völgyébe. A piramisok ~ ie. 2600 és ~ ie. 1500 között épültek. Utána valamikor kirabolták. Amire az egyik nyilvánvaló válasz, hogy elkezdtek máshova temetkezni és ez volt a Királyok völgye ~ ie. 1500-től. A nehézség az, hogy vannak különféle dolgok amik meg mást mutatnak és nehézkes összeilleszteni, mert nem illenek össze.

"Pontosabban jelenleg még nincs, teljes bizonyossággal fáraóhoz köthető maradvány, ami piramisból került elő."

Na igen. Ez a tárgyilagos. A mellék piramisok és kisebb piramisok és egyéb piramis és templom változatok is megint más. Felvet kérdéseket. Csak úgy vizsgálódásnak szánom... csak ennyi...

A kisebb piramisok szerepe nem biztos, hogy mindenben azonos a nagy piramisok szerepével. Egy kis méretű piramis építmény lehetett temetkezési hely, ami lehetőleg hasonlítson a nagy piramisokra. Mintegy átvéve a jellegzetességeket a temetkezési helyekre.

Iput I Egyiptom királynője, V. dinasztia ~ ie. 2400

A piramisa ilyen:

[link]

Pepi II piramisa a mellék piramisokkal ~ie. 2200 - ez az egész biztosan így csak temető lenne?

[link]

Dzsedkaré Iszeszi (Djedkare Isesi) ~ie. 2400 akinek van piramisa és temetkezési masztabája is. Erről is lehetne beszélni, vizsgálni mert ezek nem egyértelmű dolgok, hogy temetkeztek a piramisokba.

Djedkare piramisa Szakkarában (a jelenlegi állapotában):

[link]

És a rekonstrukciója:

[link]

Djedkare egyik vezérjének, Senedjemib Intinek a sírja is lehetne kisebb piramis, de mégsem az valamiért hanem masztaba.

[link]

Amúgy kérdező a konkrét kérdésre - maguk az építmények nyilván kibírnak egész korszakokat is temetkezési helynek. De a jelenlegi kronológiát ha megnézed a 10-esbeli linken ott már az látszik, hogy szinte egy időben épültek a piramisok, és folyamatosan kellett épülniük. Nézd meg az időrendet. Vagyis egy időben építettek több piramist is, ami szerint egy piramisba csak egy temetkezést lehetne alapvetően feltételezni - ha temetkeztek bele, mert lehet olyan verzió is, hogy a kisebbekbe temetkeztek és a nagyobbakba meg nem.

De csak megnézegettem és nem foglalkozom piramisokkal ilyen módon.

Néhány különböző felépítésű egyiptomi masztaba, vagyis eleve több temetkezési formát használtak:

[link]

[link]

[link]

Az bizony még kérdéseket vet fel, hogy a fáraó piramisában miért nincs díszítés, se festmények a falon, se vésett domborművek. Tudtak festeni és tudtak domborműveket vésni is. Közben egy tisztviselő sírjának falai csupa díszesek végig. Ez még vizsgálatra vár, ez nyilvánvalóan nem stimmel.

Mastaba of Kaninisut - wiki röviden

"A Kaninisut Mastaba ... Mastaba G2155, egy ókori egyiptomi masztabasír, amely Gízában, a gízai nagy piramis nyugati mezőjében található.

A mastaba kultikus kamrája jelenleg a bécsi Kunsthistorisches Museumban látható 8006-os leltári számmal.

Kaninisut magas állami tisztviselő volt a 4. dinasztiában vagy a korai ötödik dinasztiában az óbirodalomban (i.e.  2500 körül), amint azt sírjának helye és mérete, valamint számos kitüntető címe is mutatja."

[link]

A bejárati folyosó déli fala:

[link]

Északi fal:

[link]

[link]

És nézzük csak meg a wiki oldal alján a többi képet

[link]

VS:

Itt egy viedo a sok közül a Nagy Piramis belsejéről és láthatóan nincs semmi díszítése a falakon.

[link]

Ezeket sokkal átfogóbban kellene újra vizsgálni, nem csak egy egyszerű elméletet közölni, mert sok dolog nem illik bele.