A középkor első fele (5.-11. század) az akkori határokon átívelő Római katolikus egyház létezése és tevékenysége nélkül még annál is kaotikusabb és "sötétebb" lett volna Európaban (Bizánci birodalom területeit leszámítva), mint ahogy azt ma ismerjük?

Bármennyire nehéz elfogadni, minden relatív. A "sötét" a mai nézőpontból érvényes kizárólag. Viszont a mai még sokkal sötétebb lesz 1000 év múlva.

Az emberiség egy komplett időszakáról pedig nem érdemes azt gondolni, hogy valami logkális szervezet (bármennyire nagynak tűnik egy ember nézőpontjából) azt érdemben befolyásolni tudja bármely irányban. Ez olyan, mit azt gondolni, hogy két ember befolyásolja egy komplett nagyváros működését.

Érdekes, amit kettes ír, de nem is törekedett az egyház arra, hogy az egyházon kívüliek is írni-olvasni tudjanak.

A kereszténység egy olyan erő lett, amely a saját hatalmát, birodalmát építve egységesítette, majd később már meg is osztotta Európát (reformáció), míg a Bizánci-Római keresztény vonal is komoly hatalmi harcokat vívott sokáig.

A Római kereszténységi világnézet ott siklott félre, hogy a Bibliában leírtak szó szerinti értelmezését követelték meg, elvetve az ókorban már megszerzett összes tudást, furcsa módon az majd a mórokon keresztül kerül vissza a reneszánsz korszakban, a keleti népek felvilágosultabban kezelték a tudományos ismereteket.