Mi a különbség földesúr és nemes között?

Vagy másképp: A nemes egy társadalmi osztály felső részét képezi/képezte, a földesúr pedig a birtokolt vagyonra utal. Ez utóbbit mondjuk kortól függően a felsőbb osztály hagyta jóvá, illetve általában valamilyen társadalmi rang is járt hozzá.

[link]

[link]

4 tehát a városiasodás korában amikor a város vezetőket választották akkor ott ők rendelkeztek a földdel!

megint csak az ókori görög és római birodalomban voltak olyan földesek akik nem voltak nemesek!

5: tahó vagy és nem tudod értelmezni azt, amit leírtam. Igen, technikailag a város "birtokolta" a földet amin elterült, plusz egyházi birtokok is voltak, de ezek nem valakinek a személyes tulajdonát képezték... és pláne nem utaltak egy városi tisztviselőre úgy, hogy földesúr.

6: én csak egy példát írtam, válaszolva az előttem szóló kérdésére, DIREKT kiemelve, hogy a KÖZÉPKORI EURÓPÁBAN.

Igazából arról van itt szó, hogy a földeket a rajtuk lévő falvakkal egyetemben a nemesség birtokolta.

Voltak királyi földbirtokok is, lényegében ebből adományozott az uralkodó az őt támogató nemeseknek birtokot és egyes korokban például IV Béla túl kevésnek találta a királyi földeket és visszavett a már adományként másnak juttatott birtokokból.

Igen ám, de a XI. században kialakult a primátus szokása, amely azért, hogy a tulajdon ne aprózódjék szét, az összes birtokot és a vele járó rangot az elsőszülött számára biztosította, kisemmizve a másodszülötteket.

Ezek számára nem sok lehetőség maradt, kis részük az egyházi pályán talált megélhetést, néhány szakmát nemesek is űzhettek, de nagyon keveset, például az üvegfúvást, gondolom az üveg értéke hallatlanul nagy lehetett, maradt a hadviselés.

A kirekesztett nemesifjak felzúdulása óriási volt és anyagi lehetőségeik beszűkülése miatt, mert ugye azt a családjuk állta szűkösen, rengeteg lett a rablás és ez az egyik oka, hogy a pápa meghirdette a keresztes háborút, ahová tolongtak a másodszülött nemesifjak a birtokszerzés reményében.

Lényegében ettől kezdve a nemesség ketté vált, földbirtokos és birtok nélküli nemességre.

Kialakult az udvari nemesség is, akik különféle hivatalokat szereztek, ami nem puszta cím volt, hanem jövedelem is járt vele.

A szabad városok királyyi Privilégiumok lévén lettek kivonva a nemesség hatalma alól, mikor már elindult a városiasodás.

Majd a polgárság kialakulásával, amikor orvosok, ügyvédek, kereskedők meggazdagodtak, ezek is vásárolhattak birtokot, vagy hivatali nemességet ekkor már pénzért és ketté vált a nemesség a kard és a toll nemességére és nem volt ugyan gyakori, de megjelentek olyan meggazdagodott polgárok, akik pusztán csak földeket vettek maguknak, nemesi címet már nem feltétlenül. Ekkorra már a jobbágyság is megszűnt, de munkaerő azért maradt, mert a zsellérek immár pénzért művelték a birtokosok földjeit.

8 a jobbágyság nem szűnt meg hanem átalakult mivel nem volt már robot és ki kellett fizetni őket! Azaz nagyon jó jogokat kaptak !

A számuk a városiasodás közepén eléggé alacsonyra ment… ekkortájt jöttek a migránsok (germanok, románok, szlavok, cigányok) akik nagyobb része beállt a földet dolgozni a románok még magyar nemesi címeket is kaptak!

De amit mesélsz az megjelent már az okori demokratikus Görögországban is mert ott vol külön törvény hogy csak az vehet részt a város (Athén) ügyeiben akinek van földje! Csak hogy már ekkor a nem-nemesi athéni polgárok is be állhattak és be is álltak!

7-nek meg csak üzenem hogy akkortájt nem 4 évente választottak a város vezetőket! Kisebb városokban volt hogy egy bevált vezető vezette élete végéig (ha valaki működött akkor végig megszavazták)

Valamint volt egy szűkös réteg akik nem nemesek de kaptak földet és szolgálatot is!

"7-nek meg csak üzenem hogy akkortájt nem 4 évente választottak a város vezetőket! Kisebb városokban volt hogy egy bevált vezető vezette élete végéig (ha valaki működött akkor végig megszavazták)"

Ez világos, de ettól még ezek a földek a városhoz tartoztak, nem a vezetőjéhez.

10 külön kiemeltem Athént ahol az egyénnek kellett birtokolnia a földet! Az más kérdés hogy előbb utobb ezek nemesek lettek (ha megtudták tartani hosszu évekig) ugyan igy volt sokszor az új földesurak kinevezésével! Kellett 10-20 év amire nemesi rangot is kaptak mert a rang akkortájt értékesebb volt mert jogokat adott (későbbiekben városiasodásnál már kb egyenlő volt a kettő utána pedig már csak a föld számított)

A lényeg mindkét eset előfordul a másik nélkül! Volt hogy a városokon belül magán személye polgáré volt a föld