A magyarországi és a külföldi kommunista-szocialista rendszereknek és mozgalmaknak voltak jó oldalai is?

Gyarmati György: A Rákosi-korszak című könyv. Ebben le van vezetve a magyar gazdaság helyzete a Rákosi-korszakban, és össze van vetve a Horthy-korszakkal.

A két korszakot egyébként én nem hasonlítottam össze, semmit nem írtam arról, hogy a Horthy-korszak jó volt, vagy rossz. Csupán az előttem szólónak arra a mondatára reagáltam, amelyben azt írta, hogy a munkások jobb körülmények között éltek a Rákosi-rendszerben, mint a Horthy-rendszerben. Mert ezt így kijelenteni nem lehet, semmilyen adat nem támasztja alá. Amit én írtam, erre a kijelentésre reagált. Bírom egyébként, amikor olyanokat adnak utána a számba, amiről nem írtam.

12: Fürdesd még a szerecsent. A Rákosi-korszakban ennyire volt csudajó a munkásoknak. Forrás, ill. bővebben:

[link]

"Ezt az önmagában sem hálás feladatot gyakran még jobban megnehezítette a munkásháztartások nyomora az 1950-es évek elején, valamint a háztartás jövedelmének nemi megosztása. A szegénység és a csökkenő életszínvonal komoly problémát jelentett a lakosság nagy részének az 1950-es évek elején. Szakszervezeti adatok szerint az 1953-as reálbérek 16.6%-kal voltak alacsonyabbak az 1949-eseknél. A bérből és fizetésből élő háztartások átlagjövedelme 8%-kal csökkent ugyanebben az időszakban. Ez tükröződött a háztartási kiadások átrendeződésében: az élelmiszeráruk 1949-ben 45,9%-át tették ki egy átlagos háztartás kiadásának, míg 1953-ban 58,8%-ot. A ruházkodás részesedése a

háztartási kiadásokból 18,2%-ról 10,4%-ra csökkent. Romlott a táplálkozás:

egy átlagos háztartás hús-, zsír- és tejfogyasztása alacsonyabb volt 1953-ban, mint 1938-ban.41 Ezek az átlagok „jótékonyan” leplezik sok háztartás kétségbeejtő nyomorát. Egy Nyugatra menekült fiatal munkás visszaemlékezésében szerepel, hogy sok szomszédja „hathetente ment vért adni, hogy egy kis extra jövedelemhez jusson”.42 Az 1950-es évek elején mindennapi látvány volt, hogy tömegek fésülik át Budapest szeméttelepeit élelmiszer és kiselejtezett ócskaságok után kutatva.

Az abszolút szegénység mellett komoly nyomás nehezedett sok munkásháztartás költségvetésére. A kis létszámú városi háztartásokban „csak” alacsony volt az életszínvonal, a nagyobb háztartások azonban kétségbeesett helyzetben voltak."

"Az 1950-es évek közepén a városi Magyarországon a csak bérből élő háztartásokban egyértelműen rosszak voltak az életkörülmények. 1956-ban a

Szakszervezetek Országos Tanácsa még a nagyon alacsonyra tett szegénységi

küszöböt figyelembe véve is úgy számolta, hogy az állami fizetésből élő háztartások 35%-a él szegénységben."

"1948-tól az állami „osztályharc” politika felerősödése, az adóemelések és a kötelező beszolgáltatások,

valamint a mezőgazdaság szocializálásának kísérlete gyökeresen felforgatták a falvak életét. A magas földadók és a beszolgáltatás emelése 1951-re nagyon jelentősen csökkentették az egyéni gazdálkodók jövedelmeit. 1952-1953 fordulójára sok kisgazda az éhezés szélére jutott."

"#11 ahogy sejtettem, tévesen idéztél a forrásból"

Ez nem így van, a könyv szövegéből világosan kiderül, hogy a munkásság jövedelme nem érte el az 1938-as szintet. Elég világosan ki van fejtve a gazdasággal foglalkozó fejezetekben, le van bontva a munkásságra, értelmiségre, mezőgazdaságból élőkre az, hogy milyen jövedelmeik voltak, szinte évről évre a Rákosi-korszakban. Ajánlom TÉNYLEG elolvasni. De ha valakinek az olvasás gondot jelent, akkor grafikonok is vannak mellékelve... És azt nem szeretem, hogy ha valaki úgy vitatkozik, hogy a levegőbe beszél.

De ugyan már ne szűkítsük le a 45 utáni időszakot az ötvenes évek elejére... Azért 56 sem véletlenül volt, az átlag ember nem Mindszenty miatt, vagy amiatt, mert eltörölték a doktori cím használatát, ölt, hanem a saját nyomora miatt.

A következő korszakról meg nem véletlenül mondták, hogy a legvidámabb barakk.

És itt volt a haláltánc jellegű 80-as évek, amikor már a hatalmat sem érdekelte semmi, már lehetett vállalkozásokat indítani, és a nagyvállalat céljainak elérése érdekében pénteken munkaidőben felkészülni a szombatra, szombaton és vasárnap ugyanabban a fűtött helyiségben gmk-zni, hétfőn munkaidőben kipihenni, és ebből lett a telek meg a Trabant. És még néha meztelen cici is megjelent magazin címlapján. :D

Ha volt is jó oldala, megtörténtek dolgok ahogy a 6os irta, az nem a rendszer érdeme. És nem is biztos hogy az olyan jó: egy másik rendszer sokkal hatékonyabban csinálta volna meg ugyanazt, akár jobban akár kevesebb idő alatt. Ennek fényében ha volt is siker, vesztességek árán érték el.

Ezt a képet itthagyom:

[link]

szent Habakukk, hogy utáltam én azt akkor, de tényleg nem is volt rossz így utólag, mindenkinek volt telke és mindenre futotta, most a végéről beszélek, a hetvenes, nyolcvanas évekről.

Ennyi áru nem volt mint most, de most még az akkori olcsóbb cuccokat is csak leshetem, a drágábbakat meg pláne.

Jellemző, hogy akkor a családosok lakást kaptak, nem hitelt, nem is kevesen, nézd csak meg a lakótelepeket, minden városban van ezekből a házakból, Budapesten meg minden kerületben, szerintem van ahol több is, mindenki dolgozhatott, speciel még a cigányok is dolgoztak és még a falvakban is egyre másra nőttek ki a földből a Kádár kockák, na jó, tudom, sem a panel, sem a kocka nem túl menő manapság, de sokaknak ma sem futja többre és nagy előrelépés volt az, hideg-meleg víz a lavoár után, meg a tekenyő helyett a mosógépben mosni, aztán a víz is átalányban ment, még a meleg is és nem volt drága, sorolhatnám itt sokáig, na még ezt megemlítem, fiatalként a legjobb klubokban sportoltam, öklöztem egy kicsit a Vasasban, hogy tudjak bunyózni, aztán úsztam az MTK-ban egy kicsit, de hamar átmentem az OSC-be pólózni, hívtak a haverjaim, majd végül nyolcasban eveztem a BEAC kötelékeiben, de csak passzió volt nekem, mert szerettem a klubok hangulatát. Na és nemcsak tök ingyen volt mindez, hanem kaptuk az ingyen a cuccokat, a felszerelést, na nem Adidast, de jó volt a tréningruha, vagy a tornacipő is megtette, karácsonykor meg ajándékot a klubtól, focit az evezősktől, meg hasonlókat.

Fillérekbe került az uszoda, télen csak a Gellértbe jártunk és attól függetlenül, hogy farmert sehol sem lehetett kapni, mindenki abban járt, levi'sben persze és a végén már csak sakkozni maradt időm, abban csak másodosztályú minősítést szereztem, amíg lejártam, de az is nagy dolog volt, mert roppant erős volt akkor minden sport, még ez is.

Ja, hogy minden söröző, étterem teli volt állandóan, az természetes és a hetvenes évek elejétől, közepétől már verekedés is alig akadt, talán a világ hippikorszaka így jutott el hozzánk és minden fiatal hétvégén lejárt a kedvenc klubjába bulizni, én Bergendyre, meg egy időben Apostolokra jártam, nyáron Szemesre a Geminire, mit mondjak még, pompásan megvoltunk okosteló és komputer nélkül is, mivel az akkor még seholsem létezett, így nem is hiányolta senki, na persze azért jobb, hogy van, de ez nem minősítheti azt a kort, sem a rendszert.

Ez csak töredék, ahogy írtam,közben egy csomó minden eszembe jutott még, de felesleges lenne leírnom, úgysem jön már az csak úgy vissza, ami volt, elmúlt, kétszer nem léphetsz ugyanabba a folyóba.

"Jellemző, hogy akkor a családosok lakást kaptak, nem hitelt, nem is kevesen, nézd csak meg a lakótelepeket, minden városban van ezekből a házakból, Budapesten meg minden kerületben, szerintem van ahol több is, mindenki dolgozhatott, speciel m"

Ezert is doglott be az egesz, mert ezt mind nem mi termeltuk meg, hanem kolcsonokbol fedeztuk, amiket a mai napig nyogunk. Elore feleltuk azt, ami lesz, es ami vegul nem lett.

19

Egy faxt, mit okoskodsz, ha semmit nem tudsz a korszakról:

Az összes lakótelep nem haladta meg a gdp 3-6%-át, mert a különböző években más-más költsége volt ennek, más volumennel.

Az eladósodás a rossz iparnak volt köszönhető, elsősorban annak, hogy ott is komoly, de nem visszatermelhető fejlesztések történtek, vették a méregdrága Nc gépeket, ötven, száz milla volt darabja BRD Márkában, amikor még három Ft volt egy kg kenyér, vagy egy lityó benzin, négy Ft egy doboz cigi és kétezer alatt a havi fizetés.

Azt remélték, hogy ezekkel az akkor korszerű lyukszalaggal vezérelt gépekkel, (mivel komputer még nem volt), kitermelik a költségeket, de a háttéripar fejlettlensége, meg a mérnőki gárda felkészületlensége folytán mégsem sikerült eladható világpiaci termékeket csinálni, a hiteleket ilyenekre, vagy ehhez hasonlókra vették fel, még a mezőgazdaságban is, másra nem is adták volna őket, csak hogy ránk sózhassák a vackaikat nyugatról.

Onnan tudom, hogy anyám külkeres volt , valami impex volt a neve a külkeres vállalatnak, bizisten, most nem jut eszembe a teljes neve.

Ők intéztek mindent, az összes hitelt, amit az ország felvett és az összes importot, mert csak egyetlen ilyen cég volt az egész országban.

Sráckoromban a páternoszterral szórakoztam egyszer egész nap az épületben, még akkor nem sportoltam, mert annál kisebb kölök voltam és éppen ingyenüdülőben sem nyaraltam, ahová minden gyerek rendszeresen eljutott télen, nyáron, mivel az ősszes gyárnak voltak üdülői, kinek a Balatonnál, kinek a Mátrában, kinek más frekventált helyen, régi grófi kastélyokban például, ilyenekből előszeretettel csináltak gyermeküdülőket.

Volt is róla szó, hogy én is külkeres leszek, de engem a gépészet vonzott és nem bánom, pedig anyagilag tuti jobban jártam volna.

A panelházakat simán kitermelte az ország, ilyeneket amúgy sem finanszírozott volna senki, pláne, hogy egy tekintélyes részét egyszerúen csak odaadták a csóringereknek, mint tanácsi bérlakást egy fillér nélkül. Ha volt három gyermeke és egy családtagra nem jutott csak ennyi, vagy annyi összeg, akkor kapta a kiutalást, meg a lakáskulcsot, ha kicsit magasabb volt a fejenkénti jövedelem, akkor szövetkezetit kapott, amiért valami beugrót is elkértek, de akkor is kapta a kulcsot - nem ám hitelt, mint manapság, nem bizony!

Ja persze a szövetkezetis, vagy a tulajdonjogú kecókért végül fizetni is kellett, vagyis hitelt is kapott, de a lényeg, hogy már benne is volt a tulajdonában előre.