Létezik valamilyen hivatalos álláspont arról, hogy Artúr király valóban létezett-e, vagy csak egy fiktiv személy volt?

Valószínűleg Arthur alakját egy ténylegesen élő hadvezérről alkották meg, de az idők folyamán rengeteg mitikus elemet is hozzátettek a sztori hoz. Érdekesség, hogy nagyban kötődik a történet alapja a szarmatákhoz. Például a kőbe szúrt kard, Herodotos keirja hogy a szarmaták/szauromaták istenként tisztelik a földbe szúrt kardokat.

Történelmi tény, hogy Hadrianus falánál állomásoztak szarmata lovascsapatok (régészeti nyoma is van) és így az emlékük beszivároghatott a középkori irodalomba

Hivatásos történészek inkább irodalmi, mint történelmi alakként beszélnek róla, és nem is szeretik a témát, mivel történettudományos szempontból nem lehet vele mit kezdeni, egyszerűen nincsenek róla hiteles források, illetve a legkorábbi említések nem is királyként beszélnek róla. Ettől persze nem lesz automatikusan fiktív személy, a történelemtudományban (is) sok mindenről le kell nyelni, hogy egyelőre nem tudjuk, és kész.

Csak hobbitörténészek szokták egész könyvnyi terjedelemben magyarázgatni, hogy így meg úgy halálbiztosak benne, melyik történelmi alakkal azonos.

"a nagyközönség felé az a hivatalos álláspont, hogy Artúr élt és tényleg nagy király volt."

Ezzel szemben az angol wikipédián az első sor róla:

"King Arthur... was a legendary British leader"

(legendary: legendás, mesebeli, mondai, mondabeli)

Bár az tényleg nevetséges kijelentés, hogy „a nagyközönség felé az a hivatalos álláspont”, ami „a sztori az Excaliburral meg a vízben élő csajjal”, de az angol *nyelvű* Wikipédia egyébként nem azt tükrözi, hogy az „angolok” (britek) mit gondolnak. Azt mondjuk valószínűleg említené a szócikk, hogyha létezne ilyen széles körben terjesztett (ál)tudományos narratíva.

Amúgy engem érdekelne, melyik az történészi intézmény, „amely eretneknek kiáltja ki azt, aki megkérdőjelezi a nyilvánosság előtt a létezését”, és az a „hivatalos” álláspontja, hogy „Artúr élt és tényleg nagy király volt” :)

Történészek semmi esetre sem a későbbi Artúr-mondakört akarják történelemként előadni, mivel a brit történetírás eredetileg sem állított többet, mint hogy az (egyik) 5-6. századi briton–angolszász háborúban egy Arthur nevű hadvezér (dux bellorum), illetve katona (miles) volt a briton királyságok egyesített seregének parancsnoka.

A 9. századi Historia Britonnumban Artúrnak tulajdonított 12 csata közül az utolsóról és legfontosabbról (nem a legendás camlann-i, hanem a badoni csatáról) tudjuk, hogy tényleg megtörtént, és a britonok győztek, ezzel lényegében megnyerve a háborút (amit bő egy generációnyi béke követett), de a résztvevők személyéről semmi hiteleset.