Jelenleg mi a hivatalos álláspont Anonymus nótárius Gesta Hungarorumával kapcsolatban? A történelmi valóságot adja vissza vagy csak a szerző kitalációja?

Figyelt kérdés
2019. júl. 18. 11:24
 1/7 anonim ***** válasza:
87%
Persze valós minden egyes mondata mert mint tudjuk kereszttel a homlokukon rohangászó csodaszarvasok igen is léteznek.
2019. júl. 18. 11:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/7 anonim ***** válasza:
90%

Amennyire 300-400 év távlatából, külföldi, német és bizánci krónikák, évkönyvek és a magyarok történetei alapján meglehet írni hitelesen a történelmi valóságot, egy olyan kórban, amikor még hittek a csodákban, természetfeletti lényekben, és istenben, annyira hiteles a Gesta Hungarorum, szándékos hazugságok, kitalációk nincsenek benne.

Ha neked kellene a Rákóczi szabadságharcról, és a Rákócziak családjáról, történetéről hiteles könyvet írnod, pár görög, meg német wikipédia cikk, és a helyiek emlékezete, illetve a helyi történetek alapján, akkor az sem lenne minden részletében pontos, miden bizonnyal tartalmazna olyan történeteket, amik nem történtek meg, de a sárospatakiak, vagy a siklósi lakosok állítják, hogy úgy volt. Anonymusnak hasonló történelmi távlatból, és forrásokból kellett dolgoznia.

2019. júl. 18. 12:33
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/7 A kérdező kommentje:
Én nem is őt szólom le, hanem az érdekel, hogy miért veszik elég sokan készpénznek a kijelentéseit (főleg románok). Egy román azt mondta nekem, hogy tökéletesen igaz, amit Anonymus leírt és egy Árpád emberei által írt krónikát másolt.
2019. júl. 18. 12:42
 4/7 anonim ***** válasza:
22%
Árpád korában nem voltak krónikák. Meg a Gesta egyáltalán nem bizonyított hogy a 13. században keletkezett.
2019. júl. 18. 13:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/7 anonim ***** válasza:
100%
Az Anonymus-gestával kapcsolatban ezen felül azt is érdemes megjegyezni, hogy sok tekintetben érdemes inkább egyfajta magyar Iliászként olvasni, mint a történeti tények precíz rögzítéseként: ezeknek a korai krónikás munkáknak a funkciójához hozzátartozott, hogy keletkezésük korában regnáló elitrétegek számára rögzítettek egyfajta kodifikált-kodifikálható formára hozható legitimációs narratívát, hősi tettekkel, márárpádidejénamienkvolt-birtokokkal – és természetesen legyőzött ellenségekkel. Nem arról van szó, hogy az egész munka tündérmese úgy, ahogy van: az Iliásszal is az a helyzet, hogy Tója (több Trója is) létezett, ott, ahol a történet szerint, legalább egyszer (igazából többször) el is pusztították, sőt, úgy rémlik valami luvi (egy kisázsiai nyelv volt az antik időkben) feliratokon valami egészen Priamosz-szerű névvel rendelkező helyi uralkodó nevét is azonosították. Ez persze nem jelenti azt, hogy Diomédész, Argosz királya tényleg megölte Rhészosz trák uralkodót (vagy azt, hogy bármelyikük is létezett). A Gesta történetileg kicsit erősebb lábakon áll, de ezzel együtt az, hogy Árpád létezett vagy a Honfoglalás megtörtént önmagában hasonlóképpen nem igazolja, hogy minden szereplő és esemény, aki és ami megjelenik a krónikában valós vagy egyáltalán közük van a valósághoz.
2019. júl. 18. 15:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/7 anonim ***** válasza:
Sokan úgy szeretnék olvasni a gesztát, mintha szó szerint igaz lenne, hogy ebből a történelmet érintő kérdésekre adjanak választ. Viszont Anonymusnak magának nem volt ilyen célja. A mai ember más elvárással olvassa a gesztát, azt hiszi, hogy az a történelemről szól. A szerző viszont nem ezzel a céllal írta, ő a magyarok történetét írta meg a saját kora elvárásainak és a geszta műfaji sajátosságainak megfelelően. A mai ember elvárása és a geszta műfaji jellemzői viszont nem találkoznak egymással. Aki ezt nem látja be, történelemhamisítást követ el, és dilettánsnak mondható.
2019. júl. 20. 02:21
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/7 anonim ***** válasza:
100%

Lehet a geszta alapján a történelmi kérdésekre is válaszolni, csak nem úgy, ahogyan azt sokan képzelik. Nem szó szerint kell értelmezni, igazából aki egy kicsit is jártas ebben, tudja, hogy a középkori szövegeket szó szerint értelmezni forráskritika nélkül, a legnagyobb tévedés.


Sok mindent megtudhatunk a múltból, de inkább Anonymus korából. Pl., hogy melyek voltak akkor a divatos magyar nevek (ugyanis ezeket a neveket adta a szerző a kitalált szereplőinek, pl. Csaba királyfinak), megtudhatjuk, hogy mely népek éltek Anonymus korában a Kárpát-medencében, minthogy ezt visszavetítette Árpád korába, így kerültek románok Erdélybe a magyarok előtt. És még azt is megtudjuk, milyenek voltak a lovagi játékok Anonymus korában, mert a honfoglalás után Árpád tartott ilyet...

2019. júl. 20. 02:29
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!