A Brit gazdasági technikai lemaradás a németekhez képest a 20.sz első felében köszönhető a butuska oktatási rendszerüknek, ahol beteges mértékben túlkompenzálták a humán tárgyakat a reáltantárgyakhoz képest?
A Brit gazdasági technikai lemaradás a németekhez képest a 20.sz első felében köszönhető a butuska oktatási rendszerüknek, ahol beteges mértékben túlkompenzálták a humán tárgyakat a reáltantárgyakhoz képest?
C.P. Snow a híres fizikus kémikus tudós és író a tananyagok összehasonlítása után ebben látta a brit lemaradás okát:
válasza:Az aktuális oktatási rendszernek szerintem nem sok köze van az aktuális ipar helyzetéhez, hiszen akik iskolába járnak, vagy frissen kikerülnek onnan, azok nem sokat ronthatnak a már meglévő ipari hátrányokon, bár természetesen a kort megelőző időszak oktatási rendszerének esetleg lehet hozzá köze, kérdés, hogy mennyi, mert öreg mérnökök mindig vannak, vagyis nagyon nagy idő az átfutás szerintem. Azon kívül a 18.-19. században nem volt rossz az ipar Nagy Britanniában, szerintem inkább van annak köze hozzá, amit én írtam, ez a Snow tévedhet is, mert ha már gyengébb az ipar, akkor a gyenge oktatás inkább következmény, mert ha nem ismernek, vagy alkalmaznak technológiákat, akkor nyilván oktatni sem fogják azokat.
Nem írom le még egyszer, a hármas válasz ezen a linken
https://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__tarsadalomtudoman..
válasza:Kedves Kérdező!
Nekem nem úgy tűnik, hogy a britek különösebben lemaradtak volna természettudományokban a németek mögött.
Ezek katonai hasznosításában meg pláne nem.
A II. világháború előtt és alatt a kulcsfontosságú radar és a szonár fejlesztésében és alkalmazásában messze verték a britek a németeket.
Számítástechnikában ugyancsak igen jól álltak a britek a 20. század elején, kiváló mechanikus analóg számítógépekkel rendelkeztek, plusz kiváló tudósokkal, mint Alan Mathison Turing.
Neked nem úgy tűnik , de a nagy nemzetközi tudományos és matematikai díjak durva német fölénye a Brithez képest pontosan ezt jelzi. Ezt fejti ki könyvében részletesen a Brit tudós/író is hazájáról.
Alacsony IQ-ra jellemző humán tudományokkal: irodalomkával törivel filozófiával cuciológiával nem lehet ám nagy természettudósokat képezni....
válasza:# 3
Az I. és a II. világháborút a britek elsősorban az agyukkal nyerték meg a németekkel szemben.
A német politika és hadvezetés az I. és a II. világháborúban is alapvető, kapitális hibákat vétett, sorozatban.
válasza:"A német politika és hadvezetés az I. és a II. világháborúban is alapvető, kapitális hibákat vétett, sorozatban."
Off-topic, nem a témába vágó duma. Te direkt csinálod?
"Az I. és a II. világháborút a britek elsősorban az agyukkal nyerték meg a németekkel szemben."
A Britek mindig széles körű koalícióval voltak képesek csak beleszólni az Európai történelembe, mivel a 100éves háború után nem volt már katonai erejük a teljesen önálló fellépéshez a kontinens területén.
De mint mondtam, ez off-topic. Olvassad el a téma címét párszor.
‘Industry and Empire’ by Eric Hobsbawm, and Norbert Wiener’s thought provoking ‘English Culture and the Decline of the Industrial Spirit’. Some key points:
The industrial revolution in England took place in complete isolation from the universities, and relied on ‘common sense’ and ingenuity rather than any kind of academic science. German industrialisation came later, but had sounder scientific roots and so was arguably more secure: it was as early as 1871 that German coal and steel production overtook that of the UK, and some people date British decline to that year.
The foundation of what later became Imperial College (by Prince Albert, and with considerable assistance from Germany); of the Storey Institute (the origin of Lancaster University) and what later became Manchester University represented a determined but inadequate response to this situation. Britain never really developed the kind of institutes of teaching and research in applied sciences with close links to industrial users of their work that characterise the German landscape. This partly explains German dominance of sectors such as the Chemical industry that depend crucially upon insights from applied science.
Britain never really developed world-class industrial companies in the new science-based industries that dominated the economy over the 1880–1950 period. British companies enjoyed a protected market thanks to the British empire, and so never learned from competitive pressures to reach global standards of quality and cost control.
Skill shortages have been a constant problem for the UK’s science-based industries. Part of the problem has been the decline and virtual elimination of the traditional apprenticeship route (and even before these opportunities begain to vanish in the 1970s, apprentices did not learn sufficient science for the demands of their changing roles while talented young people were steered towards university rather than following this route). In Germany, meanwhile, there has always been a formidably effective system to provide post-school training and education in the ‘useful arts’. While the British university sector expanded enormously in the early 1960s and again in the late 1990s, it did not produce graduates with the combination of scientific knowledge and practical skills that a good apprenticeship confers. An additional problem was that graduates in subjects such as Engineering found that the financial sector (among others) offered far better career prospects than traditional roles in manufacturing industry. Businesses were constantly crying out for engineers but did not use them effectively and certainly did not pay them properly.
An additional factor has been Britain’s bloated “defence” sector in the period since 1950. Graduates and others with technical skills tended to be drawn to the companies that relied on defence contracts rather than selling to a mass market. Since the process of winning a government contract for a new missile system is very different from the marketing required to sell (say) a large number of smartphones, these companies are unable to move into different areas of business and so do nothing for general economic development.
Finally, the owners of industry have behaved very differently in Britain and in Germany. It is a cliche that the City of London (that is, the stock market) is interested only in the short term, so that capital is directed towards companies that provide dividends and short-term share price rises rather than those that invest in training and new product development. In Germany a considerable proportion of corporate share capital is held by institutions that see themselves as long-term partners of the businesses that they partly own, and so management have greater leeway to sacrifice short-term returns for longer-term development.
válasza:Röviden a válasz a kérdésedre: nem. Annak, hogy a német gazdaság miért előzte meg fejlettségben a britet, a történelemtudományban könyvtárnyi irodalma van, ez eléggé feltárt téma. Ráadásul eléggé összetett és komplex is, és hazudnék, ha azt mondanám, hogy az oktatásnak ne lenne köze a dologhoz, de messze nem olyan mértékben és nem úgy, ahogy te itt sugallni akarod.
Persze, mindenkinek lehet erről az egészről egyéni véleménye is, a kortársaknak is biztosan megvolt, mint ahogy a színészeknek, vagy akár Hitlernek is. Te most fogtál ezek közül egyet, aki ráadásul nem is szakember a témában, és itt linkelgeted a véleményét. Ez alapján a kérdésed igazából csak arra jó, hogy feleslegesen keltsd a hangulatot a humán tudományokkal szemben és megint konteókat gyárts, amikhez nagyon értesz. Csak úgy megjegyzem, hogy virít a dilettantizmus az egész jelenség körül, amit itt produkálsz, de azért válaszolok a kérdésre, habár már most tudom, hogy teljesen felesleges.
A dilettantizmusodat egyrészt az is bizonyítja, hogy azt sugallod a kérdéssel, mintha a németek azért előzték volna meg ipari fejlettségben a briteket, mert ők reál képzéseken tanultak és okultak, míg az angolok megmaradtak az általad lenézett, "butuska" bölcsész stúdiumoknál. Ez mi, ha tényleg nem egy dilettáns, hozzá nem értő leegyszerűsítés? Mielőtt nekiállsz megint az őseimet szidni és engem leprolizni, kérlek, erre válaszolj már! Azt pedig, hogy a humán tudományok Németországban ne lettek volna nagyon erősen jelen, kikérem Kant és Hegel nevében...
Na szóval...
Mint írtam, könyvtárnyi irodalom áll rendelkezésre a kérdésed megválaszolásához, így igazából ítéletnapig írhatnám a választ. Ehelyett most csak leegyszerűsítve két dolgot emelnék ki.
1. Az angol és a német ipar egészen más szerkezetű, más fejlődési utat járt be, és igazából más ágazatokban volt hangsúlyos az egyik és a másik. Az angol ipar "nagy menetelése" a 17-18. században volt (inkább a 18. században), de alapvetően a könnyűiparra, azaz a textiliparra épült. Magyarul a britek azt a mindig jelen lévő igényt használták ki, hogy az emberek öltözködnek, a ruhaanyaghoz szeretnek minél olcsóbban hozzájutni, és öltözködni mindig fognak. Vagyis a gyarmatok révén olcsó nyesanyagokhoz jutottak, ebből pedig az angol ipar textilárut állított elő, ami a hagyományos, céhes iparhoz képest nagyon gyorsan történt és nagyon olcsó volt, és ezeket a termékeket eladta Európában, majd pedig az óriási gyarmati piacain.
Ennek megfelelően a brit ipar fejlődése azt jelentette, hogy az egyszerű szövő és fonó mesteremberek látták, hogy nagyon sok nyersanyag áll rendelkezésére, nagyon kelendő az áru, azaz minél gyorsabban kéne dolgozni. Egyrészt a fonalat kell előállítani, másrészt a fonalból kell szőni. Minél gyorsabban. Ezért ezek a mesteremberek a józan paraszti eszük alapján olyan eszközöket fabrikáltak, amelyek ezeket a munkákat tették gyorsabbá (Fonó Jenny és társai). Ezek a szerkezetek habár ötletesek, de igazából egyszerűek voltak, nem kellett hozzájuk mérnöki tudás, tervezés stb., egyszerűen a lelemény és a szükség szülte őket.
A német ipar ezzel szemben teljesen más ágazatokra támaszkodott, mint pl. a vegyipar, a nehézipar, a fémipar, elektronika és hasonlók. Ezek robbanásszerű fejlődése azonban később történt meg, már a 19. században és ezek olyan dolgok voltak, amelyekhez már mérnöki felkészültség, tudás kellett. Tehát korban és lehetőségek terén nem ugyanott vagyunk. Nagy-Britanniában is voltak mérnökök és volt "reál" képzés is, viszont az angol ipar hangsúlyai nem azokban az ágazatokban voltak kiemelve, amikben a németek... Mivel a németek elsősorban a nehéziparban fejlődtek, náluk jelent meg az igény pl. olyan mérnöki és gyáripari dolgokra, mint a szabványosítás és hasonlók.
Persze az oktatási rendszert befolyásolja, hogy mire van igény, így nyilván ha valaki a korban mérnöki tudományokat akart tanulni, akkor Németországba ment, hiszen mivel ott voltak a legnagyobb nehézipari területek (pl. Ruhr-vidék), ott voltak a legnagyobb gyárak, üzemek, és ott volt a legnagyobb innováció, nyilván a mérnöki egyetemek is ott tömörültek. Viszont ez nem jelenti azt, hogy máshol Európában ne lettek volna mérnöki egyetemek (így voltak Nagy-Britanniában is).
2. Van az a jelenség, hogy a szomszédodnak már 5 éve van okos TV-je, te pedig csak tegnap vettél, neked tegnapig csak képcsöves TV-d volt. Így lehet, hogy a szomszédod már 5 éve HD minőségben nézi a TV-t, de a te TV készüléked viszont sokkal modernebb, mert te csak tegnap vetted.
Kb. ez történt a britek és a németek között is. A brit gazdaság és azon belül az ipar a legnagyobb volt a világon, az olcsó gyarmati nyersanyagokra és a hatalmas piarca épült már évszázadok óta. Ez azt jelenti, hogy mivel évszázados mértékkel lehet mérni, így nagyon nagy és jelentős volt, viszont amikor a 19. században Németországban megteremtődött annak a feltételrendszere politikailag és gazdaságilag, hogy ők is egy hatalmas ipart építettek ki, akkor a német ipar robbanásszerű fejlődése azt is eredményezte, hogy mivel újszerű volt, a legújabb, leginkább innovatívabb technikákat alkalmazták. Ezáltal fejlettségben a német ipar megelőzte a britet, de mást mondok, ugyanilyen alapon a magyar ipar is. Az más kérdés, hogy a magyar ipar volumene fasorban sem volt a brithez képest, fejlettségben és innovációban viszont valóban megelőzte.
"Röviden a válasz a kérdésedre: nem. Annak, hogy a német gazdaság miért előzte meg fejlettségben a britet, a történelemtudományban könyvtárnyi irodalma van, ez eléggé feltárt téma. Ráadásul eléggé összetett és komplex is, és hazudnék, ha azt mondanám, hogy az oktatásnak ne lenne köze a dologhoz, "
Látod mindezek ellenére is mekkora DENIAL-ban él szegény user: Kürasszir.. lehet lemaradt a gimis töri órákról amikor ezt a részt oktatta a tanár... BTK-ra meg már lassan mindenkit felvesznek.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!