A civilizáció fejlődése nem lineáris hanem ciklikus?

"egyre hülyébbek az emberek"

Nem hülyébbek, csak egyrészt többen vagyunk, így több a hülye, a másik, hogy az internet felfedi a szörnyű igazságokat, mert itt mer mindenki "önmaga" lenni és ez több emberhez el is jut.

Az esetleges ismétlődésre hasonlító dolgok nem jelentenek ciklikusságot, legfeljebb valaki kellő ismeretek hiányában annak véli.

Az események jó vagy rosszabb volta nézőpont kérdése. A legtöbb esetben nem s értelmezhető ez. És gyakran csak egy sajátos nézőpontból látunk valamit rosszabbnak, miközben mindössze a magunk érzései rosszabbak.

A "hülyébb" egy érdekes dolog, valóban minél távolabbra látunk annaál többet láthatunk. Van azonban eg másik vetület, egyes korokban szándékosan hülyítik a népet az oktatás tönkretételével és a hazug médiával. Ez időlegesen relatív többséget jelen, ám jó része a "megfelelni akarás" miatt van így, a kényszerérzet elmúltával ez is elmúlik.

Nem szabad minden áron egy ideologikus, elméleti sémát ráerőltetni a múltra. A múlt nem működik sehogy, a nagy világmagyarázó elméletek mind hamisak, az emberek képtelenek az okok teljes láncolatát átlátni - igy az össze kíserlet a nagy átfogó elmeletre eleve kudarcra ítéltetett.

Te is hamis dolgokban hiszel: ezt irod:"Például a görög kultúra is messze meghaladta a sötét középkor színvonalát."

A középkor valójában fejlettebb volt mint az antikvitás, a "sötét középkor" csupán egy történeti mitosz.

"LMBTQ mozgalmak ... vakcinázási apartheid ... totális elbarmulása az emberiségnek ... egyértelműen a divide et impera elvét követő generált baromságok ... egyre hülyébbek az emberek"

Kb. 100 éve volt valaki, aki a börtönben hasonló dolgokon filózott, írt is róla egy könyvet, bár azóta a legtöbb helyen feketelistán van. (Hadd ne fejtsem ki.)

#5

Kultúra:

Óriási kultúrális haladás volt a kottaírás feltalálása: a zenei irástudatlanság megszűnése. Az ókor zeneileg analfabéta volt, egy muzsikus csak annyi zenét ismert amennyit fejben tudott tartani, ha meghalt, vele együtt meghalt a tudasa is. A középkorban megtanulták hogy kell leírni a zenét, mint a beszédet, innentől fogva már meg lehett örökíteni és felhalmozni a zenei tudást.

Fontos tudni hogy eredetiben nem maradt ránk egyetlrn ókori könyv sem, mindent középkori masolatokból ismerük. A középkotban tehát mindent ismertek amit az ókorban, hiszen elolvasták és lemásolták. Filozófiailag pedig Aquinoi Szent Tamás és Nagy Szent Albert felette áll Arisztotelésznek, hiszen Arisztoteleszt (akit általában az ókori filozófia csúcsának tartanak) fejlesztik tovább és javitják ki a tévedeseit.

Építeszet. Jóval magasabb a szinvonal. Elég csak ránézni a megmaradt ókori épületekre (Colosseum, Pantheon, Okori templomok) mennyivel nehézkesebbek, zömökebbek mint egy gótikus katedrális (Parizs, Chartes, Reims, stb.) Az utóbbiak szinte lebegnek a levegőben az ókori épületek mellett. Légiesek, könnyedek, annak ellenére hogy sokszor nagyobbak, nehezebbek mint az ókoriak

Egészségügy

• A karantén középkori találmány. Az ókorban nem ismerték.

• Szemüveg, Az ókori nem tudták semmivel korrigálni a rövid vagy távollátást. Az üvegcsiszolással együtt jár a nagyítók készítése is.

• Szappan - az ókorban nem ismerték

• Desztillálás (A bizánci Zoszimosz találja fel - egyreszt lehet alkoholot gyártani, másreszt, a gyógynövenyek hatóanyagait koncentrálni)

Mechanika

• Mehanikus óra.

• Menet és csavar

• Kukccsal zárható-nyitható zárszerkezet

• Bütykös tengely

• Pedál (pedálos szövőszék, pedálos eszergapad)

Gazdaság

• Szügyhám

• Nehézeke

• Nyomásos földművelés

Divat: A gomb feltalálasa lehetővé tette a lepelruhák helyett a testhezálló, könnyebb mozgást biztosító ruházatot.

Közlekedés:

• Latinvitorla: lehetővé válik a széllel szembeni, lavírozó haladás

• Hajógerinchez csatolt kormánylapát. Lehetővé teszi a stabil iránytartást a hajóval.

• Rugózott kocsi

Fémművesség.

A középkorban születik meg a minőségi acélgyártás: Rugók: kocsi, óra, számszeríj íve, lakatok , stb.

Fegverek:

A számszeríj is középkori találmány. Puska, ágyú, ide lehet irni a puskaport is és a tűzfegyvereket.

Emberjogi szempontból semmivel nem volt jobb mint a középkor, sők.

Attól tartok nem igazán vagy tisztában azzal milyen brutális volt a római világ. A legsúlyosbb gond az hogy egy rabszolgatartó rendszerről van szó.

A büntetések pedig kirívoan kegyetlenek voltak. Gondolj a Capua es Róma között keresztre feszített 6000 rabszolgára, Spartakus után. Vagy amikor egesz városokat rombolnak le es a túlélőket eladták rabszolgának (Karthago, Korinthosz, stb.) Az igazsagszolgáltatas kegyetlenségét pedig jól mutatják a keresztény mártírok kivegzésenek a változatos módjai: a lefejezés és a kereszte feszítes mellett volt rácson való megégetés, szurokkal való leöntés és felgyujtás, csontok husángokkal való apróra törése, élve megfőzés, elve megnyúzás, élve feldarabolás, felakasztás, jeges vizbe hajítás ahol megfagy az áldozat (ezt tömegesen is alkalmazták) vizbefolytás (ezt is tömegesen alkalmaztak) forró gőzzel való megfojtás, stb.

A birósági eljárásnak a kínzás természetes része volt.

Általános gyakorlat volt a kollektiv büntetés: a tizedelés. Vagyis nem szemely szerint a bűnöst büntették hanem a bűnös kötösségét.

A középkorban viszont gyakorkatilag megszünt a rabszolgaság. Megszünt pl a ókor legnagyobb emberjogi botránya a gladiátorviadalok; Nem uszítottak emberekre vadállatokat vagy nem kényszerítettek élethalálharcra egymással embereket a nép szórakoztatására. A mai emberjogi elvek jó része a kersztény morálból, a lovagi erényekből es a nemesi jogokból származik. Ezek támaszkodnak a római jogra, de jelentősen továbbfejleszik azt.

Nem ciklikus, hanem hullámos.

Lefelé csak rövid ideig mehet.

A középkori jog találta fel a Habeas Copust is.

Valójában a középkor szinte mindenben felülmúlta az ókort. Az ókor végén és a kora középkorban tapasztalható visszaesés az általanos elszegényedés, és emberveszteség oka volt, amit a népvándorlás korának nonstop háborúi okoztak.