A Római Birodalom első császárának, Augustus-nak a diktatúrája bizonyítja, hogy egy önkényuralmi berendezkedés ugyanúgy biztosíthatja az átlagembereknek a létbiztonságot, stabilitást és kiszámítható jövőt, mint egy demokratikus alapú rendszer?

Ez nem bizonyítja, de az tény, hogy egy diktatúra sokkal jobb hatásfokú, mint egy demokrácia.

A demokrácia olyan, mint amikor húsz hangya húsz felé húz egy morzsát és az végül arra indul meg nagy nehezen, amerre éppen többen húzzák, de közben a többi fékezi.

A diktatúrában mindenki egyfelé viszi.

Csak az eddigi diktatúrák bizonyítják azt is, hogy marha jó hatásfokkal tudják vinni a morzsát baromi rossz felé is, mert nincs kontrollja.

Sőt, Mária Terézia is önkényuralkodó volt (annak tekinthető), mégis fejlődött az ország.

Diktatúra is tud jól működni, de általában a diktatúra arról szól, hogy a hatalmon lévő a hatalmat megtartani igyekszik minden áron, akár a nép boldogulását feláldozva is. Alapvetően az emberi természet olyan, hogy amit megszerez, azt nem akarja elveszíteni, vagy elvesztés esetén jobban akar járni. A demokrácia ebben különbözik és ezért jobb berendezkedési forma, mivel többségi szavazás szükséges egy lépés megtételéhez, így nagyobb valószínűséggel a következő lépés nem a szakadékba vezet.

Ennyit a történelem oktatásról. :) És bekajálják még azt is emberek, hogy a diktatúra milyen jó... :) A pozitív és negatív történelmi szerepek kozmetikázva vannak, minthogy a győztesek írják... :)

Értsük meg, hogy a Római Birodalom megszálló hatalom volt, és nem jótékony segítő és megmentő az emberek számára, nem segítségből támadták meg az országokat, hanem pénzt és hatalmat akartak. Ezt nem kell szépíteni, ez a történelmi tény. Nézzük már meg, hogyan is írnak erről.

"A plebejusokat elnyomta az éhség, a szegénység és a tehetetlenség. A földterületek nem oldották meg a szegény gazdák problémáit, akiknek apró parcellái túlterhelés esetén leálltak. Néhány plebejus, akinek földjét a gallok kifosztották, nem engedhette meg magának az újjáépítést, ezért kénytelenek voltak kölcsönkérni. A kamatok túlzottak voltak, de mivel a földet nem lehetett biztonságra használni, a kölcsönre szoruló gazdáknak szerződéseket kellett kötniük ( nexa ), személyes szolgáltatást vállalva . A nemteljesítő gazdákat ( függőket ) rabszolgaságba lehet eladni, vagy akár meg is lehet ölni. A gabonahiány éhínséghez vezetett, ami ismételten (többek között: ie 496, 492, 486, 477, 476, 456 és 453. eszt.) Súlyosbította a szegények problémáit."

Vidéki szegénység a Római Birodalomban

Kim Bowes (University of Pennsylvania)

"A vidéki szegények a római lakosság mintegy 80-90% -át tették ki..."

"A szegénység, szolgaság és elnyomás a római történelem minden korszakában a társadalom széles rétegei számára a megszokott életkörülményeket jelentette. A késő római társadalomban azonban a lakosság szenvedése minden korábbi mértéket felülmúlt, a szükség és az ínség még szélesebb rétegeket érintett, mint korábban."

"Az ókori Rómában, a szegény minősül jelentős százalékát a lakosság, különösen a 1 st században a végén a 2 nd században éltek nyomorúságos körülmények között, és nem volt jogokat."

Egy könyvben a Római Birodalom gazdaságáról:

"Ez a fejezet a római világ szegénységét vizsgálja. Néhány lényeges jelenet után (Olaszország ellentétben a tartományokkal, a városok ellentétben a vidékkel) megvitatja a létfenntartási szükségleteket, majd azzal érvel, hogy mind a munkaerőpiac jellege, mind az öröklődési minták valószínűsítik, hogy a római tartományok súlyos szinten szenvedtek az endémiás nélkülözésről. A gyermekek elhagyására vonatkozó bizonyítékok alátámasztják azt a nézetet, hogy a római nyomorúság szörnyűségét és borzalmát általában alábecsülték."

"Növelni kellett az adót, hogy kifizessék ezt a nagy hadsereget. Ezek az adók magasabbak voltak, mint a legtöbb ember megengedhette maguknak, és széles körű szegénységet teremtettek. Néhány ember kénytelen volt gyermekeit rabszolgaságba eladni , míg mások éhen haltak."

"Néhány római állampolgár, akiket felzaklatott a súlyos adóztatás és a szegénység, a Bagaudae nevű fegyveres ellenállási csoporttá alakult . Ez a mozgalom Galliában kezdődött, Kr. U. 283 -ban, de a 4. és az 5. században elterjedt a birodalom más részein is."

"A gazdag rómaiak fényűző életet éltek, míg a szegények kevés fizetésért dolgoztak, és alig tudták fenntartani az életet . Ez azért van, mert a szegényeknek állandóan nagyon kevés fizetésért kellett dolgozniuk, és amennyi pénzük volt, élelmiszerre kellett költeniük..."

-------------

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

Inkább csak arról van szó, hogy az embernek nem kell túl sok az életben maradáshoz a túléléshez. Manapság, de még régebben is a legdurvább diktaturák is, bőven túlteljesítik az ember életbenmaradási minimumát. Ott van északkorea, ahol napi szinten gyilkolásszák az embereket, és felfoghatatlan elnyomás van már 60-70 éve, de szó sincs kihalásról vagy teljes kipusztulásról. A Sztálini diktaturában is megöltek 20-30 millió embert, de életben maradt 150-170 millió. Eszeveszett gyilkolászás folyt 20-30 éven át, de a sok kegyetlenkedés ellenére talán még növekedett is a népesség.

Szóval már egy okori technologiai szinten is, elég jól biztosítható az ember fennmaradása, akármilyen a politika rendszer.