Miért nem jött létre azonnal a Magyar Népköztársaság a második világháború után ?

Valószínűleg tanultak a Tanácsköztársaság példájából és meg akarták tartani a törvényesség látszatát. Először újjá kellett építeni az országot, fokozatosan megszerezni minél nagyobb támogatást, majd szép sorban kiiktatni a rivális pártokat.

A háború utáni első választáson a kommunista párt nem egész 17%- ot ért el. Ez kevés volt bármiféle hatalom kiépítésére. Ezért törvényesnek látszó, de nem éppen tisztességes módszerekkel ellehetelenítették a két nagy rivális pártot, a kisgazdákat és a szocdemeket. Ehhez idő kellett.

Gondolom, létre hozhattak volna rögtön egy erőszakállamot szovjet segítséggel, de akkor most "ötvenhatot" lehet, hogy "negyvenhatnak" hívnák.

Van egy természettörvény: nagy tömegnek nagy a tehetetlensége. Még nagyobbnak, még nagyobb a tehetetlensége. Ez társadalomra lefordítva azt jelenti, országokkal nem lehet bármit tenni, ha azt akarjuk, hogy az stabil legyen. Még emberrel se nagyon, legalábbis nem minddel. Tehát nem szarakodtak és nem voltak színfalak. Mindössze győzött a józan ész.

1989-ben azonnal akartak dilettáns politikusok kapitalizmust csinálni. Mert nagy volt erre a társadalmi nyomás, mást nem nagyon tudtak volna tenni, legfeljebb másképp. És? Ma sincs kapitalizmus, legalábbis az, amit értelmesen annak lehet nevezni.

Afganisztánban akartak kommunizmust, demokráciát csinálni, egyik se jött össze. helyette lett polgárháború, káosz, öldöklés.

Mert az a tehetetlen tömeg nem tűri a sietséget, ha meghágják a természettörvényeket, az mindig visszaüt. Többnyre kellemelenebbet.

Még a királyságot is csak 1946-ban törölték el. Az indoklás a következő volt:

[link]

A hidegháború nem egyből tört ki, 1-2 évig a SZEB (Szövetséges Ellenőrző Bizottság) tagjai között nyugatiak is voltak Magyarországon (amerikaiak, angolok stb.), bár igaz, hogy ez nálunk alapvetően a szovjetek irányítása alatt állt (és Nyugat-Európában is voltak szovjet SZEB küldöttek, de ott a nyugatiak voltak többségben).

A másik ok, hogy a magyar társadalom alapvetően nem támogatta a szovjet-típusú politikai berendezkedést, valamint a kommunista pártot. A háború után megszerveződő politiai erők között a kommunisták kisebbségben voltak, valamint a választásokat is rendre elbukták. A magyar társadalom nyugati típusú, többpártrendszeren alapuló, polgári berendezkedést, demokráciát szeretett volna. Gyakorlatilag 1947-ig, a kékcédulás választásokig arról szólt a magyar politka, hogy a kommunisták "trükkök százaival" szalámizták le a demokratikus erőket. Amíg a vasfüggöny le nem ereszkedett, és egyértelmű nem lett Európa két felének különválása (ami nem egy csapásra történt meg, hanem egy folyamat volt), addig a kommunistáknak ezeket a demokratikusság látszatán alapuló politikai játszmákat le kellett folytatniuk a hatalom megszerzése érdekében.