Ez melyik érvelési hiba?
Arra gondolok, amikor úgy érvelnek például isten léte mellett, hogy azt hangsúlyozzák, hogy nem lehet véletlen, hogy a világegyetemben épp ilyen kedvező helyen, épp ilyen kedvező feltételek alakultak ki, hogy aztán létrejöhessen az ember, hisz ez valóságos csoda. Mondván, hogy ha egy kicsit távolabb lenne a Föld, vagy egy kicsit közelebb, vagy kicsit más lenne a légkör összetétele, vagy nem lenne elég erős a mágneses mező, akkor már borulna az egész.
Ez engem mindig zavart, mert olyan, mintha aki ezt mondaná, fordítva ülne a lovon: csak azért tudunk erről beszélni, mert ezek a feltételek mind adottak voltak, és annak az oka, hogy máshol nincsenek hozzánk hasonló lények az, hogy máshol ezek a feltételek nem valósultak meg. Ha ez nem lenne adott, akkor nem lenne, aki rácsodálkozzon erre.
Szerintem ez nem igazán érvelési hiba. Az érvelési hiba nem a kiinduló állítások helyességétől függ, hanem azoktól független szerkezeti, következtetési hiba.
Itt meg egyszerűen csak egy olyan állítás van, aminek az igaz volta nem igazolt, nem bizonyított, nem tény, hanem pusztán az érvelő személyes véleménye. Arra, hogy „nem lehet véletlen, hogy”, arra azt lehet válaszolni, hogy miért ne lehetne véletlen, mi az az ok, ami miatt a véletlen kizárható lenne. Az, hogy „nem lehet véletlen, hogy”, az nem egy következtetés, amire egy hibás következtetési mód miatt jutott valaki, hanem ez egy kijelentés, aminek vitatható az igaz volta.
Talán nem igazán tudtam átadni, amire gondolok.
Valami olyasmi példát hallottam még erre, hogy olyan ez a gondolkodás, mintha a víz, miután belefolyt a gödörbe, azt mondaná, hogy milyen fantasztikus, hogy épp itt volt a gödör, én meg pont ki tudtam tölteni. Szerintem az ok-okozat felcseréléséről van szó, amikor az ember rácsodálkozik arra, aminek a megléte előfeltétele a rácsodálkozásának. Pl. a fenti példánál maradva nem veszi figyelembe azt a rengeteg csillagrendszert, ahol NEM alakulhatott ki élet.
Vidéki rokonaim mondták mindig azt, amikor pl. szóba került, hogy a kutya elás valamit, hogy "mennyi esze van". Holott butaság erre rácsodálkozni, hisz a kutya, mint olyan fenn se maradhatott volna egy ennyire alapvető ösztön nélkül.
Vagy ha például azt mondanánk, hogy mennyire rendkívüli, hogy az ókorban a folyók mentén épp ott voltak a folyók, hogy kialakuljon a csatornázó öntözéses földművelés. De hát csakis azért alakult ki, mert épp ott voltak a folyók, és mindenhol máshol, ahol ez nem volt adott, nem alakult ki.
> Talán nem igazán tudtam átadni, amire gondolok.
Én azért érteni vélem…
> Pl. a fenti példánál maradva nem veszi figyelembe azt a rengeteg csillagrendszert, ahol NEM alakulhatott ki élet.
Csakhogy általában az érvet nem a Földre lokálisan szokták vonatkoztatni. Általában inkább a világegyetem finomhangoltságát szokták felhozni. Ha kicsit változtatunk néhány fizikai konstanson, akkor a világegyetem egésze lenne alkalmatlan az élet kialakulására. Mondjuk nem jöttek volna létre a héliumnál nehezebb részecskék. Vagy a csillagokban a fúzió nem milliárd éves nagyságrendű idő alatt zajlana le, hanem mondjuk néhány év, vagy néhány évezred alatt. Stb…
Persze van egy csomó olyan eset is, mikor nem tudjuk, hogy nem jöhetett-e volna létre valamilyen intelligenciával bíró entitás, így nehéz megmondani, hogy mekkora volt a „valószínűsége”, hogy pont olyan lett a világegyetem, hogy abban létrejöhessen az ember, és rácsodálkozhasson arra, hogy mekkora mákja volt, hogy a világegyetem alkalmas volt arra, hogy ő létrejöhessen.
Lehet ezt a témát fejtegetni tovább, pl. a fizika fejlődésével sok különböző jelenségről derült ki, hogy valamilyen közös jelenségből fakadnak, kérdés, hogy a világot meghatározó pár tucat konstansot meddig lehet redukálni, elképzelhető az is, hogy egyetlen konstansra, de még az is, hogy nullára, és akkor a világegyetem szükségszerűen ilyen.
~ ~ ~
Én továbbra is fenntartom, hogy ebben a finomhangoltsági érvben a legfőbb hiba az nem érvelési hiba, nem a következtetési módszerrel van gond. A gond a „nem lehet véletlen, hogy” kijelentéssel van.
Az érvelési hiba inkább valami olyasmi, aminél mindegy, hogy mi a konkrét állítás, maga a következtetés módja az, ami hibás. Ha van valami ebben a finomhangoltsági érvben, ami nem tényből vagy véleményből, hanem valamilyen szerkezeti jellegből fakad, az talán az, hogy az emberek összekeverik a lehetetlent és a kis valószínűségű eseményt. Ha kis valószínűségű esemény következik be, abban úgy érzik, hogy valamiféle szándékoltság van, véletlen útján nem következhetett be. Pedig de, pont ezért nem nulla, hanem ha kicsi is, de nullánál nagyobb az adott esemény valószínűsége. De ez eléggé speciális gondolkodási hiba, nem tudok róla, hogy külön nevesítve lenne.
#5
"...logikai gépezet részei vagyunk, ... Azért van, mert van."
Ez pontosan a logikai ellentmondás.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!