A fizika egy hatalmas argumentum ad verecundiam érvelési hiba igazából?

Gyakori eset, hogy amit nem tudunk, mások hibájának tartjuk. Így védekezünk saját gyengeségünk ellen.

Azok egyébként hivatkozások. Vannak emberek, akikre nem hivatkozunk, mert nincs mit. És vannak, akikre gyakran tesszük, mert megalapoztak egy tudományágat.

Persze ezt fel kell ismerni ahhoz, hogy hivatkozhassunk rájuk.

Miért lenne ez?

A klasszikus fizika tökéletesen használható annak ellenére, hogy közben a kvantumfizikát is használjuk és mikroszinten mutatja a világ működését.

Ezért idézzük Newtont.

Einstent elméletei pedig a mai napig tartják magukat és egyre több műszeres mérés bizonyítja az általa megjósolt jelenségeket. Pl gravitációs hullámok, LIGO.

Semmi tekintélyelv nincs a fizikában. Vagy működik valami, vagy nem.

A tudományban megválaszthatod hogy

1. Elfogadod-e a nálad okosabb, műveltebb tudósok levezetéseit. (Amíg a tudonányos módszertan működik, addig ők hiteles és megbízható források. Mivel verseny van, ezért ez nem egy zárt kör, hanem egy nyílt tudományos vitáknak helyet engedő társaság.)

2. Saját magad állsz neki és kiműveled magad mondjuk 20 év alatt, csatlakozol a megfelelő intézményhez, kutatáshoz és a "saját szemeddel" győződsz meg az eredményekről.

...

A hitnél nincs választási lehetőséged. Csak és kizárólag vak hit létezik. Lehetőséged sincs, hogy saját magad ellenőrizd a tények helyességét. Nincs a kétkedésnek sem helye!

Csak akkor működik ha elhiszed.

Ez más mint a megelőlegzett bizalom a tudományos közösségnek.