Ha az üveget homokból csinálják akkor miért nincsenek hatalmas üveggyárak a Szaharában?

Ahogy előzőek is írják nem mindegy hogy milyen homokról van szó. A tiszta szilícium tartalmú a jó szennyezések nélkül. Persze az ember aztán belekeveri a saját "szennyezőit" hogy a megfelelő tulajdonságokat kapja.

Egyébként a sivatagokban gyakran előfordul villámcsapás által létrehozott és becsapódási üveg is.

Mi több ilyen még Európában is akad pl ásványtani nevén a Moldavit.

Az ember is felhasználta már az ilyesmit jóval a mesterséges üveggyártás előtt.

[link]

Na de ha már mesterséges üveg. Ahhoz nem csak a megfelelő összetételű tisztaságú homok kell.

Magyarországi példa hogy a Bükkben és Mártában voltak üveghuták (Pl: Parád, parádsasvár környéke.) pedig arrafelé megfelelő homok vagy egyéb alapanyag nincs is.

Azért települtek oda mert az olvasztáshoz szükséges tüzelőanyag ott volt és az üveg alapanyagát könnyebb volt szállítani mint azt a mennyiségű fát ami oda kellett!

Mondjuk a Szaudiak ez alapján tényleg nagy üveggyártók lehetnének, mert az olaj és földgáz alkalmas olvasztásra és homok is van. Mégsem azok mert más feltételek is kellenek, valószínűleg nem jó az a homok ehhez. (A víz nem igazán tartozik ezek közé legalábbis nem akkora mennyiségben ami problémát okozna bárhol is.)

Mindre nyomtam egy zöldet, mindben volt is valami, csak mégsem áll össze a kép a kérdést illetően. Kicsit hasonló a helyzete mint ahogy hallani lehet az édesvíz fogyásáról is, pedig hát ott vannak az óceánok, van víz, csak a sót kell kivenni belőle. Hasonlóan a szaharai homok esetében is gazdasági okai vannak.

A Szahara homokja jó igazából az üveggyártáshoz, mert jó minőségű szilícium-dioxid. A legnagyobb homok felhasználás a betoniparban van, és sajnos a betonipar nagy bánatára a Szahara homokja túl finom szemcséjű és nem jó betonhoz. Túl finom a szemcsemérete, ami gyengébb kötést ad a betonnál, ezért felejtős a legnagyobb felhasználók, a betonipar számára a Szahara homokja. A betoniparban nagyobb szemcséjű folyami homokot használnak, az meg van máshol is a folyókban.

A Szaharából nem éri meg az üvegiparnak a maga kevesebb szilícium-dioxidját hozatni, mert a közeli folyókból a betoniparhoz eleve kitermelik. Közelebbről jobban megéri az üvegiparnak a homokot beszállíttatni.

Közben a betonipar panaszkodik, hogy gyakorlatilag kevés a homok, mégpedig annyira jó cikk, hogy illegálisan is kitermelik. Folynak is kutatások a finomabb szaharai homok betonhoz való felhasználására, de egyenlőre nincs megoldás, pedig óriási alapanyag készlet lenne.

Amiért nem éri meg az üvegiparnak a Szaharából hozni homokot annak többrétű gazdasági vonatkozása van. A Szaharában nincs ipari mennyiségű szállítmányozáshoz megfelelő úthálózat, bár ki lehetne építeni, de az rengeteg plusz költséggel járna, drágítva a beszerzést. Ha ott akarnák gyártani az üveget, akkor kellene infrastruktúra is, kellene elektromosság, és azt is ki kellene építeni, az megint plusz költség lenne. És akkor kellene még víz az üveggyárnak a hűtéshez, az is plusz költség, mert oda kell vezetni, kiépíteni, stb, és a kemencékhez gáz, vagy szén, azt is oda kellene vinni. És oda kellene vinni az egyéb vegyi anyagokat is, mert az üveg általánosan csak 70%-ban áll szilícium-dioxidból. De ha csak ki akarnák termelni a szaharai homokot, akkor is minimum megfelelő úthálózatra lenne szükség, és a munkaerőnek ott kellene laknia, tehát szükség lenne elektromosságra és vízre is minimum.

A lényeg, hogy amennyi az üveggyártáshoz kell, azt mindenhol a folyókból kitermelik és jut a betonipar mellett az üveg gyáraknak is.

Egyéb adalékok szempontjából - üveg összetevői:

kvarchomok (szilícium-dioxid)

szóda

nátrium-szulfát

mészkő

dolomit

borsav

nátrium-karbonát

kálium-karbonát

alumínium-oxid

fém oxidok

Inkább csak érdekesség kép - üveg fajtái:

- kalcium-nátrium: tábla és palacküveg

- kalcium-kálium: háztartási dolgok, csiszolt üveg tárgyak, labor eszközök

- ólom-üveg (kristály üveg): optikai dolgok

- bórszilikát üveg: hőálló háztartási üveg (Pyrex kancsó), műszaki és labor üveg

- aluminoszilikát üveg: elektronikában

- kvarcüveg: csiszolóanyagok, kvarcórák

Az eddigieken kívül más is lehet a háttérben, mert valóban nem híresek a szaharai országok az üveggyártásról, bár abban sem vagyok annyira bizonyos, hogy egyáltalán nincs ilyen iparuk.

Mindenesetre Magyarországra is egy Ganz Ábrahám nevű öntőmesternek kellett jönnie, hozva magával a technológiát és talán a szakmai fogásokat is, hogy az acélgyártás felfejlődjön, bár ez párosult egy konjunktúrával, mert a vasútépítés akkoriban lódult meg hazánkban, de annyi bizonyos így utólag, hogy Ganz jó érzékkel látta meg az üzleti lehetőséget.

Az arab államok közül nem egy próbálja erősíteni a mezőgazdasági, ipari termelést, csirkekeltetőt, gépipart honosítva meg, például Dubaiban, vannak ott magyar, német ismerőseim, akik CNC gépeken dolgoznak, magas fizetségért.

Gondolom sok mindent az olajból befolyt pénzekből finanszíroznak, lehetséges, hogy az üveggyártás is jó biznisz lenne, még akkor is, ha nincsenek meg a vegyipari hátterei, csak vállalkozószellem kellene hozzá, bár úgy sejtem, voltak már akik kikalkulálták, hogy érdemesebb e magát a kész üvegterméket importálni, vagy meghonosítani egy jó minőségű üvegipart a térségben.

Jobban el kellene mélyedni ebben a témában, hogy pontos véleményt lehessen adni, mert talán valóban jó üzlet lenne, talán nem, már ugye ha valakinek lenne erre a célra pár milliárd felesleges pénze, amit éppen nem tud másra költeni.