A nyelvtudomány mivel magyarázza, hogy egymástól távoli nyelvekben ugyanazok a szókapcsolatok fordulnak elő?

Nem lehet, hogy olyan anglicizmus (vagy angolban is létező germanizmus, latinizmus, stb.) volt, ami rég beépült a magyarba? Szókapcsolatoknál inkább ez a valószínű.

A részvétel, résztvevő szerintem ilyen jelentésben nyelvújításkori, és egyébként is sok összetett szavunk német tükörfordításként született. Mellesleg a résztvevésnak nagyon is van köze köze a részhez meg a vevéshez, mivel részt veszel egy tevékenységben, csak a ragozás szokatlan. Vállalod, felveszed, átveszed a tevékenység egy részét, részt veszel benne (belőle).

Esetenként vannak persze kevésbé nyilvánvaló okok is, az emberi psziché szimbólumalkotó és absztrakciós funkciói miatt tényleg jellemző, hogy ugyanazokat a dolgokat ugyanolyan vagy nagyon hasonló kifejezésekkel öntötték szavakba akár egymástól elszigetelt kultúrák is. Olyan jellegzetes szókapcsolatoknál, amiket hungarizmusnak, anglicizmusnak neveznénk, ennek szerintem ritkábban van lényeges szerepe, bár a "részvétel" éppen lehetne ilyen is.