Lehet tudni, hogy miért volt a bronzkori összeomlás?

Számos oka volt. Megjelentek új technológiák, többek között vas széles körű elterjedése. Változások álltak be a klímába, ami kihatott az addig jobbára letelepült életmódott folytató bronzkori közösségek életére. Eurázsia nagy részén hatalmas népességmozgások kezdődtek, ennek állítanak az óegyiptomi feliratok (tengeri népek támadása), a Bibliában ekkora tehető a zsidó törzsek bevándorlása és harca a kánaánita törzsekkel, de még az Iliász is kapcsolódik valamilyen szinten ehhez.

Ne úgy képzeld el, hogy hétfőn lefeküdtek aludni, kedden pedig ébredés után kidobtak minden bronzfegyvert és eszközt "Te, Józsi! használjunk már mától csak vasat!" felkiáltással. Több évszázad volt az átállás (a bronzkor legvégén korlátozott mennyiségben, de használtak már vasat). A szkíták pl. közel 4-500 évvel a bronzkor vége után még mindig bronz nyílhegyeket használtak, holott a fegyverzetük túlnyomó részt vasból készűltek.

ismét #3-as vagyok. Alapvetően nem sok különbség van a korai vaskardok (gondolom azokra vonatkozott a kérdésed) és a bronzkardok között. Talán a bronzkardok kicsit masszívabbak voltak. A korai vaskardok könnyen deformálódtak, római forrásból tudjuk, hogy a kelták csata közben időnként rátapostak a pengéikre. Erre azért volt szükség, hogy kiegyenesítsék azokat (ugyan kortársak voltak, a kelta vasművesség fejletlenebb volt a rómainál).

A vas legnagyobb előnye az előállítás viszonylagos olcsósága volt, vasérc a mocsaras területeken is képződik (úgynevezett gyepvasérc, ami a korai vasaknak volt az elsődleges alapanyaga). A bronz ugyan széles körben elterjedt a késő bronzkorra (végérvényesen kiszorított a követ (a középső bronzkorban még voltak kőpengék)), de az előállítása költséges volt és nem engedhette meg mindenki magánank. Illetve az alalpanyagai nem voltak mindenhol fellelhetőek, Európa nagy részén csak kereskedelem útján lehetett beszerezni azokat. A kereskedlmi útvonalak feletti ellenőrzés pedig a kialakuló fejedelemségek elitjének a kezében volt. Ezzel szemben, mint írtam, a vas szinte minden nagyobb árteres-mocsaras területen megtalálható.

A korai vasolvasztás nem volt magas szinvonalú és a kinyert vas sem volt annyira jó (legalábbis mai szemmel). Valsószínűleg a váltás oka a viszonylag könnyű megmunkálás és széles körű hozzáférhetőség volt.

De mint fentebb írtam, a vas diadalútja nem törölte el teljesen a bronzot, hiszen nyílhegyek, a görögöknél és rómaiaknál vértek, sisakok továbbra is készültek belőle. Inkább azt mondanám, hogy a bronzkor-vaskor peremén megváltozott a bronz szerepe.

Természetesen nem csak a fémművességben történt váltás, hanem változott a kerámiaművesség, társadalom (ennek állít emléket a skandináv mitológia ván-ász háborúja).

#5 elég részletesen leírta, miért is volt a vas az ipari megjelenésekor már hasznos.

De a megjelenése után kijött a másik, még nagyobb előnye: hogy nagyon nagyban fejleszthető a minősége, jelentősebb plusz költségek nélkül.

A bronzban, rézövözetekben azon a technikai szinten nem nagyon volt további fejlesztési potenciál, gyakorlatilag eljutottak arra a szintre, hogy az már ennél jobb nem lesz.

Az acélok viszont nagyon egyszerű ötvözéssel, kovácsmódszerekkel nagyságrenddel javuló minőséget produkáltak és a vasgyártás első évszázadaiban már túlpörögték a legjobb bronzeszközök minőségét, olcsóbban előállítva.

Ha megnézed, milyen "hamar" megjelent Ázsiában a bulat acélérc alapú hajtogatott, kívül-belül eltérő széntartalommal kéreg- vagy magedzhető legendás japán katana meg a kínai hasonló kard, ha megnézed a damaszkuszi acél megjelenését, ez mutatja, hogy milyen forradalmi fejlődést hozott az acél gyártása, viszonylag gyorsan.

A rézalapú ötvözeteknél könnyebb alapanyag-beszerzés, a könnyebb gyártás és mint fentebb írtam, sok használatra a legjobb bronznál is jobb mechanikai tulajdonságok ellensúlyozták a vasötvözetek legnagyobb hibáját: a rozsdásodást.