Ha az ember a majmokbol fejlodott ki, miert vannak ma is majmok? miert nem alakult at az evmilliok soran az osszes majom emberre? felebol a sok szazezer ev alatt ember lett szepen lassan, a fele megmaradt majomnak? bovebben lent (hosszu kicsit)

A majmok azóta sokkal többet fejlődtek, mint mi!

Egyszerűen azért, mert sokkal többen voltak, sokkal több féle dolog történt velük, mint az őseinkkel.

Csak a majmoknak nem fejlődött 𝐀𝐍𝐍𝐘𝐈𝐑𝐀 az agya, mint nekünk. Nekik nem ez jelentette az előrelépést.

Ez ilyesmi kérdés: Ha a vadalmából nemesítették az idared, jonatán, stb. almákat, akkor miért vannak még vadalmák, miért nem lett minden vadalmából pl. idared?

Remélem így érthető a dolog. Ráadásul a példában már a mai vadalma sem ugyanaz, mint a nemesítés kezdetén, más irányban fejlődött.

A fajokból nem úgy általában fejlődnek ki új fajok, hanem szűk populációk változnak, alkalmazkodnak. Más populációk maradnak eredeti formájukban, vagy más irányban fejlődnek. Kb. mint a nyelvek, azok sem egy irányban változnak a világban, hanem más-más irányban, ezért nem értjük egymást.

A ma élő majmok parafiletikus taxont alkotnak, amely csoport az emberrel együtt válik monofiletikussá, azaz kláddá. Ugyanez igaz, ha a majmokat leszűkítjük csak az emberszabású majmokra. Utóbbiakat az emberrel együttvéve emberszerűeknek nevezik, ami OK is, meg kicsit vicces is, mert így az ember egy emberszerű. :-)

Már csak az a kérdés, majomnak tekintjük-e a ma élő majmok (és az ember) közös ősét, és minden, tőle annak mai utódaiig vezető "lépcsőfokot"?

14. voltam, arra akartam reflektálni, hogy az ember majomtól származik-e.

(Erről az a személyes véleményem, hogy mi ffiak ma is majmok vagyunk, a nők pedig képtelenség, hogy majomszármazékok legyenek, annyira eltérnek tőlük. :-DDD)

Az eredeti kérdésre válaszul: az evolúció kicsit kb. olyan, mintha egy terepen szétgurulna egy csomó golyó: nincs megírva, hogy mindnek egy úton kell járnia, pláne hogy egy úton egyidejűleg mind együtt kellene gurulniuk. Ettől még valamennyien keresik a maguk útját, amerre a gravitáció és a terepviszonyok viszik őket.

Még az sem állítható, hogy az ember az evolúció eddigi legtökéletesebb eredménye. Hogyan is definiálnád azt, hogy tökéletesebb egy faj, mint egy másik?

A kérdés úgy is általánosítható: miért nem fejlődött MINDEN ÉLŐLÉNY emberré? Nyilván már csak azért sem, mert különféle fajok nemcsak kompetitív, de komplementer, egymás létét igénylő viszonyban is lehetnek, pl. mi lenne velünk növények nélkül. Igaz, hogy az ember a majmokkal inkább kompetitív viszonyban áll(t), viszont mindmáig nem is szorította ki őket teljesen.

A fajok szétválásánál általában földrajzi elkülönülés is van, így még akkor sem kompetitív az éppen szétváló faj egyedeinek viszonya, ha közös élőhelyen amúgy az lenne. Ha ez a szétválás végbemegy, onnantól már fentiek az irányadók.

Amikor az élőlények szaprordnak, akkor az útódok mindig kicsit másmilynnek születnek meg, mert Kisebb-nagyobb mutációk történnek, amíg kifelődnek a tojásban, vagy anyaméhben. De ugyanakkor hasolnítnai is fognak szüleikre, mert a génjeik továbböröklődtek bennük. Ezek késöbb meghatározzák, hogy milyen sikeres lesz a természetben. Mennyire fog tudni túléléni és szaporodni. Ha a kis mutációk előnyére vállnak, akkor nagyobb eséllyel fog szaprodni és magához hasoló egyedet világrahozni. Így az ő utódai is nagyobb esélylel lesznek sikeresebbek a fajátrsainál. Ha ez évmilliókig így zajlik, akkor új fajok jöhetnek létre.

Viszonylag kevés állatfajnál történik meg az inteligencia elterjedése, mert az evolúció inkább az erőt és gyorsaaságot szokta kiszelektálni. Lévén ezek önamgukban is hasznosak. Az inteligenciának azonban ki kell egészülnie más képességekkel, hogy igazán hasznossá tudjon válni. (A delfin is pl. nagyon okos, de nem képes uszonyaival ezsközöket készíteni, tehát esélye sincs úgy kihasználni inteligenciáját, mint nekünk.)

Az embernél a fejlett inteligencia olyan egyéb képességekkel egészült ki, mint a magas fokú kiváncsiság, eszközhsaználatra alkalmas végtagok, bonyolult kommunikációt lehetővé tevő hangképző szerv, stb.. Ezek mind kellettek ahhoz, hogy képesek legyünk az állatvilágban a legjobban megfigyelni, megértnei és átalkítani környezetünket. Végső soron ezért tudtunk globális csúcsragadozová válni.

10000 éve terjed egy olyan változat az emberek között, amitől egy kicsit okosabb lesz.

Még nem terjedt el teljesen.

70000 éve alakult ki a fehér bőr, szőke haj, kék szem.

A szőkeség lehet, hogy ki fog halni.

Ne ezer években számoljál.

Biztosan, főleg akkor, ha úgy környezetbe is kényszerül. Pl. űrutazás terén most is van alkalmassági, meg van határozva, hogy ki alkalmas rá.

Ahogyan egyre jobban erre koncentrálnak majd, az űrt kolonizáló emberek nagyon eltérhetnek majd a földlakóktól.

A Marson élő kolóniákon is az előnyösebb tulajdonságú emberek maradnak tovább életben, így ők örökítik tovább a génjeiket.

Szóval ja, valószínűleg a jövőben meg fognak jelenni majd új emberfajok.

,,lehet hogy kb. ezer-tizezer ev mulva az ember is maskepp fog kinezni. ha egyaltalan elni fogunk meg :D"

Látávnyos változások pár 10-ezer éve alatt még nemigen szoktak bekövetkezni. Max olyan élőlénykenél, ahol sokkal nagyobb a populáció és sokkal gyorsabban szaporodnak. Mert ugye a több mutáció gyorsabb szelekciót is eredmányez.

De azt midneképpen figyelembe kell venni, hogy az embernél már nem mehet úgy végbe az evolúció, mint a többi vadon élő állatnál. Hiszen már most is durván belepiszkálunk a folyamatba: Pl.: Fejlett orvostudomáynunk révén nagyon sok embert megmentünk a haláltól, vagy a szaporodásképtelenségtől, amik alapvető feltételei lennének a természetes szelekciónak. Ezeknek bizotsan lesz hatása, főleg ha még tovább fejlődik a technolgiánk. Pl.: Seki sem tudja mennyire fogunk gépekké válni, vagy mennyire fogunk függni a gépektől. Már most is vannak protézisek, implantátumok, stb. Akár egészen vad irányokat is vehet majd az evolúciónk. Képtelenség megjódoslni hová vezet ez az egész. Ilyen élőlénnyel még nem volt dolga az evolúciónak...